Úgy védi meg a szuverenitásunkat a miniszterelnök, hogy részben az ázsiai diktatúra kezébe adja az erőszakszervezeti kontrollt. Tovább döglődik a forint, sürgős lett a kiürítés Rákosdubajon, alig lassult az infláció, de már február végére összejött az évre tervezett költségvetési hiány 70 százaléka. Farkasok, kuvaszok, palackzabáló furgonok - ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A Magyar Gazdasági és Iparkamara hagyományos évnyitó rendezvényével rúgta be a hetet Orbán Viktor, társai a felszólalásban Parragh László kamarai elnök mellett Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter voltak. Az elmúlt két évhez hasonlóan most sem volt ott a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György – csakhogy most ő idén még csak szóba sem került.
Utóbbit azért emeljük ki, mert az elmúlt hetekben a szélesebb közvélemény előtt is látványosan elmérgesedett Matolcsy-Nagy összecsapás eredménye lehet – noha a jegybank a héten külön közleményt is kiadott arról, hogy káros személyes konfliktusként bemutatni a magyar gazdaság és az jegybank függetlensége körüli vitákat. Pedig pont a jegybankelnök volt az, aki a közelmúltban személyes síkra vitte a kérdést, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egykori MNB-beli alkalmatlanságáról beszélt.
A pénzügyi bulvárt magunk mögött hagyva itt olvasható vissza élő közvetítésünk a gazdasági évnyitóról, ahol a vállalkozóknak szóló üzeneteket Parragh, Varga és Nagy szállította. Aki Orbántól ígéreteket várt, annak csalódnia kellett, a miniszterelnök inkább külpolitikáról beszélt – nagy megfejtéseit egy külön cikkben is összeszedtük.
Az évnyitón nem esett szó róla, de nyilván továbbra is nagyon jelentős a Rákosdubaj-ügy. A beruházásnak még jócskán kell idő, hogy valóban beröffenjen, de azért már most vannak fejlemények. Például már most sürgőssé vált a kiszemelt terület kiürítése, de nagyon sok bérlőnek olyan rövid határidővel mondta fel a MÁV a szerződését, ami a vállalkozásuk működését is ellehetetleníti. Bővebben minderről itt lehet olvasni.
Az MNB ügyeire visszakanyarodva beszélnünk kell a forintról is, ami rég látott, cserébe konstans mélyrepülésben van már hetek óta. Ennek okai között is ott van a Matolcsy-Nagy kaffogás, ami nyilván nem erősítette a befektetői bizalmat, de önmagában nem tehető felelőssé a magyar fizetőeszköz gyengélkedéséért. Az árfolyam már azóta gyengül, hogy Nagy Márton tárcája elkezdett a vállalati hitelek referenciakamatáról ötletelni, de a február végi, 100 bázispontos alapkamat-csökkentés is soknak bizonyult. A forint friss döglődésének hátterét ebben a cikkben tártuk fel.
A Matolcsy-klánnal kapcsolatban pedig a héten arról is írtunk, hogy az MNB egyes vagyonelemei a jegybankelnök fiának környezetében tűntek fel. Matolcsy Ádám és baráti társasága az ország egyik leglátványosabban gazdagodó köre – őket mutattuk be közelebbről:
Makrójelentések a hétről: lassult az infláció, de csak alig, mert bár az élelmiszerek és a vezetékes gáz kevesebbe kerülnek, mint egy éve, azokon kívül sok minden drágult, leginkább az üzemanyagok és a szolgáltatások.
Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a 2023-as GDP-t illető részletes adatokat, amelyek már pontosan megmutatják, hogyan omlott össze a kormány növekedési álma. Egyebek mellett kiderül belőlük, hogy csak az eső mentette meg a magyar gazdaságot attól, hogy 3 százalékkal zuhanjon, de így is csúnya mínuszban zártuk 2023-at, az iparunk pedig az év végén esett vissza, és annyira gyenge lett az utolsó pár hónap, hogy onnan 2024-et is nehezebb beindítani. Pénteken az is kiderült, hogy az idei költségvetést ki lehet dobni, mert már február végére összejött az éves hiány 70 százaléka – 1,7 ezer milliárd forint.
És mindeközben 2023-ban 900 ezer magyar nyugdíjas élhetett a létminimum alatt. Valamint összességében látványosan szegényedünk: tavaly már nálunk volt a legalacsonyabb fogyasztás az EU-ban. Durva volt az infláció, ugyanolyan drága az élet Magyarországon, mint máshol, de közben itthon fele vagy harmadakkora a jövedelem.
Kínai fejleményekben elég gazdag volt ez a hét. Az Orbán-kormány állítólag foggal-körömmel védi nemzeti szuverenitásunkat, de a jelek szerint vezetőnktől az sem áll távol, hogy közben a markába röhögve kínai rendőröket hívjon be az országba, ha már a kínai akkugyárak gombamód elkezdtek szaporodni. A hírek szerint a járőrök a helyi kínai diaszpórát, az országba érkező kínai turistákat és az ázsiai vendégmunkásokat ellenőriznék. A jófejségért cserébe Kína március közepétől kísérleti jelleggel vízummentes beutazást tesz lehetővé a magyaroknak.
Vagy éppen azért, mert otthon tarthatatlanná vált a lefulladás, és Peking most új pályára akarja állítani a gazdaságot. Mindenki legújabb kacatellátóján, a Temun mondjuk pont nem látszanak a kínai gazdaság strukturális gondjai, az ultragyors kiszállítású webshop virul, olyannyira, hogy magyar elemzők már arra figyelmeztetnek: nagyon súlyos következményekkel járhat, ha sikerrel uralja le a magyar piacot a Temu.
Már nem Kína, hanem Dél-Korea: a Samsung megerősítette a helyi sajtónak, hogy akkuipari üzemet húz fel Gödön – a városban ez lesz már a harmadik ilyen műfajú gyár. A vállalat a Hyundai-jal együtt 500 ezer elektromos jármű akkumulátorát gyártaná le 2026 és 2032 között, várhatóan Fülöp-szigeteki vendégmunkásokkal.
Maradva Európában, de már európai döntéshozókkal: az Európai Bizottság a héten bemutatta, az egyre durvább orosz fenyegetettség miatt, valamint Donald Trump visszatérésétől tartva hogyan akarja ártalmatlanról háborúkészre felhúzni az EU védelmi iparát. Nem konkrétan ez a hét, hanem az elmúlt hetek nagy horderejű, a kontinens energiabiztonságát közvetlenül érintő fejleményeket hoztak.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·