Jourová szerint Oroszország mindig is „az agymosás mestere” volt, és az európai parlamenti választások lehetőséget kínálnak a Kremlnek arra, hogy Ukrajna-ellenes narratívát terjesszen. „Putyinnak kétségbeesetten szüksége van arra, hogy eláruljuk Ukrajnát” – Oroszországnak viszont egy „európai szájra” van szüksége, hogy terjessze dezinformációs kampányát – mondta az az Európai Bizottság a politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke az EUobservernek.
„Európai száj” alatt Jourová a nemzeti parlamenteken kívüli és belüli politikai erőkre és pártokra utalt. Beleértette azokat a hatalmon lévő erőket is – például Szlovákiában Robert Fico vagy Magyarországon az Orbán Viktor vezette kormányokat –, amelyek szerinte oroszbarát narratívát terjesztenek, Ukrajna érdekei ellenében egy békemegállapodás mellett érvelnek.
Mivel az emberek naponta átlagosan hét órát töltenek online, és a közösségi média lett mostanra az elsődleges információforrás, Jouróvá biztos benne, hogy szinte minden európai választó találkozik dezinformációs kampányokkal. Ezek olyan témákat érinthetnek, mint az ukrajnai orosz háború, a migráció és az euroszkepticizmus.
A mesterséges intelligencia jelentette kihívásokról és lehetőségekről részletesen szó lesz szakmai konferenciánkon.
Jourová Oroszországot az „agymosás mestereként” azonosította, és arra figyelmeztet, hogy Európa azt kockáztatja, hogy
vörös szőnyeget gördít Putyin elé, ha alábecsüli a Kreml befolyását.
Míg egyes álhíreket könnyen fel lehet fedezni, a jól előkészített, gyorsan terjedő online dezinformációs kampányok aggodalomra adnak okot. A technológiai megoldások, például a közösségi médiacímkék és a tényellenőrzés, valamint a jogalkotási erőfeszítések segíthetnek ezek terjedésével szemben. A mesterséges intelligencia exponenciális növekedése és ereje azonban továbbra is komoly aggodalomra ad okot az Európai Bizottság szerint.
A digitális szolgáltatási törvény (DSA) célja a dezinformáció elleni küzdelem azáltal, hogy az online platformok számára kötelezettségeket ír elő a választásokkal kapcsolatos kockázatok azonosítására és mérséklésére – mondta az EB-alelnök.
A dezinformációs narratívák gyakran országonként eltérők, de néhány határokon átnyúló téma várhatóan domináns lesz az álhíreken belül. Ezek közé tartozik az éghajlatváltozás, a migráció és Európa Ukrajnának nyújtott támogatása. Bizonyos demográfiai csoportokat nagyobb valószínűséggel vesznek célba dezinformációs kampányok. A közösségi médiaplatformok algoritmusokat használnak arra, hogy személyre szabott tartalommal célozzanak meg bizonyos csoportokat, de a DSA megtiltotta, hogy reklámcélokra elemezzék a felhasználók politikai véleményét, szexuális irányultságát vagy egészségi állapotát.
A dezinformációs kampányok végrehajtói által alkalmazott taktikák közé tartozik kamu hírek létrehozása, hamis szakértők kreálása, a közösségi média elárasztása ugyanazzal az üzenettel, valamint az AI által generált deep fake-hamisítványok létrehozása. Utóbbiak bár jelenleg a dezinformációs kampányok kis hányadát teszik ki, aggasztó tendencia látszik, mivel gyorsan terjedhetnek az interneten és egyre gyakrabban használják őket például az orosz álhírterjesztők. Az, hogy az emberek elhiszik-e a hamis információkat, nem kizárólag azok valóságtartalmán múlik, hanem sokkal inkább olyan tényezők számítanak, mint az ismétlődés, a narratív vonzerő és a terjesztő vélt hitelessége. A generatív mesterséges intelligencia szintén potenciális eszköz lehet a dezinformáció elleni küzdelemben – tette hozzá Jourová.
Címlapkép: Vera Jourova, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke beszél a miniszteri konferencián: Kormányközi párbeszéd a harmadik demokrácia-csúcstalálkozón a dél-koreai Szöulban 2024. március 18-án. A fotó forrása: EU.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·