Az Eurostat adatai szerint a 2022-es meredek áremelkedés után a 2023-as második felétől már csökkenés figyelhető meg az uniós villamosenergia és gázárakban. A régióban a magyar lakosoknak kellett a legkevesebbet fizetniük az áramért, illetve a tavalyi év első felében a földgázért.
A villamosenergia- és a földgáz árában a növekedés valamivel az ukrán háború előtt kezdődött az Európai Unióban, 2022-ben már az egekbe szökött, a 2023-as év második felétől azonban csökkenés volt tapasztalható – írja az Eurostat friss jelentésében.
A háztartási villanyáramban a régiós átlagot 2023. második félévében 28,5 EUR/100 kWh jelentette, míg ez az első félévben 29,4 EUR/100 kWh volt. A 2023 első félévében stabilizálódott energia, ellátás és hálózat költsége a második félévben csökkenést mutat, és továbbra is magas szinten marad a 2022-es árcsúcs előtti költségekhez képest – jegyzik meg.
A háztartások átlagos gázára 2023 második felében csökkent 11,3 euró/100 kWh-ra, az azt megelőző félév 11,9 euró/100 kWh-as középértékről. Az elemzés szerint a nem háztartási fogyasztók esetében ez a csökkenés kifejezettebb, ami jobb feltételeket mutat az ipar számára.
Tizenhárom tagállamban lett olcsóbb az áram
A 2022-es év második félévéhez viszonyítva 2023 azonos időszakában 13 tagállamban volt olcsóbb a lakossági villamosenergia, a nem háztartási fogyasztók esetében 17 országban, ez utóbbi 4,6 százalékos csökkenést jelent.
Euróban kifejezve az átlagos háztartási villamosenergia-árak 2023 második felében Magyarországon voltak a legalacsonyabbak (11,3 euró/100 kWh),
majd Bulgáriában (11,9 euró) és Máltán (12,8 euró), a legmagasabbak pedig Németországban (40,2 euró), Írországban (37,9 euró) és Belgium (37,8 euró) – közölte az Eurostat.
Nemzeti valutában a legnagyobb növekedést (+86 százalékkal) Hollandia jelentette, de jelentős emelkedést regisztráltak Csehországban (+83 százalék), valamint Lengyelországban (+35 százalék) és Németországban (+20 százalék), ugyanakkor jelentős csökkenést figyeltek meg Dániában (-39 százalék), Spanyolországban (-30 százalék) és Svédországban (-20 százalék).
A legtöbb országban a gázárak is bezuhantak
Csökkentek a lakossági gázárak 2023 második felében, ami az elemzés szerint elsősorban az alacsonyabb energiaköltségnek és kisebb részben az adóknak volt köszönhető, amelyek a 2022-es csökkentést követően fokozatosan visszatérnek a válság előtti szintre. A gázárak 2023 második felében még szembetűnőbbek voltak – értékelik.
2022 második fele és 2023 második fele között a gázárak (nemzeti pénznemben) Litvániában emelkedtek a legnagyobb mértékben 68 százalékkal, és csökkentek a legnagyobb mértékben Dániában 39 százalékkal.
A háztartási fogyasztók esetében összesen 12 ország számolt be áremelkedésről, míg a másik 12 gázt használó ország árcsökkenésről számolt be. Az ipari szektorban három kivételével mindegyik ország csökkenésről számolt be, ami a gázárszint egyértelmű csökkenő tendenciáját jelzi.
Lengyelország 32 százalékkal magasabb árakkal kellett számolni, Szlovákiában és Németországban 22 százalékkal jelentett ez nagyobb költséget, míg Görögországban (-42 százalékkal), Dániában (-41 százalékkal) és Bulgáriában (-40 százalékkal) volt a legnagyobb árcsökkenés.
Euróban kifejezve a háztartási gáz átlagos ára 2023 első felében Magyarországon volt a legalacsonyabb (3,3 euró/100 kWh),
majd Horvátországban (4,6 euró) és Romániában (5,6 euró), a legmagasabb pedig Svédországban (20,7 euró), Írországban (16,4 euró) és Hollandia (24,8 euró) – ismertette az uniós statisztikai hivatal.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·