Nagy hatással lehet az öregedés kutatására a Kaliforniai Egyetem biokémikusainak eredménye, amely megmutatta egy eddig mellőzött sejtszervecske jelentőségét.
A szóban forgó szervecske az úgynevezett Golgi-készülék, amelyet Camillo Golgi olasz biológus fedezett fel 1898-ban az idegrendszer kutatásakor. A készülék takarosan összehajtogatott membránból álló labdacs, amelynek szerepe, hogy a sejtben termelődő fehérjéket és zsírokhoz a rendeltetésüknek megfelelően különböző cukormolekulákat kapcsoljon. Ezt a folyamatot glikozilációnak nevezik, ez Golgi-készülék fő rendeltetése, ami elengedhetetlen a sejt irányításához. Az öregedéssel kapcsolatban ugyanakkor most először került a sejtkészülék a tudomány látóterébe.
Az UCR kutatói, Katie Dehesh professzor és kollégája, Heeseung Choi botanikus a stressz hatását vizsgálták növényeken. Kísérleti növényük a lúdfű (Arabidopsis thaliana) volt, amelynek példányait fényhiánynak és fertőzésnek tették ki. A Golgi-készülék egyik fontos fehérjéjét, a konzervált oligometrikus golgit (COG) vizsgálva kiderült, hogy működése döntő lehet a nehézségek túlélésében.
A Golgi olyan, mint a sejt postahivatala. Proteineket és lipideket csomagol és küld ki, ahová szükséges. A sérült Golgi zavart okoz a sejt működésében, káros sejt egészségére
– magyarázta Heeseung Choi.
A kísérletben olyan módosított lúdfüvet vizsgáltak, ami nem volt képes előállítani a COG fehérjét. A fénymegvonás hatására a növények nem tudják fényből és széndioxidból az életükhöz szükséges cukrokat előállítani és elpusztultak, de a COG hiányos lúdfű csak harmadannyi ideig bírta.
A sötétben a COG mutánsok öregedés jeleit mutatták, ami a nem módosított növényeknél csak kilencedik napon mutatkozik. A mutánsoknál már három nap után látható volt
– mutatott rá Choi.
Amikor a növényeket COG fehérjéhez juttatták, helyreállt a rend és a növények olyanok voltak, mint normális társaik. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a Golgi működése nagyon fontos a stressz kezeléséhez.
A felfedezés nemcsak a növényekre, hanem ránk is érvényes. Az embernél a COG komplexum nyolc COG fehérje alegységből áll, ezek működési rendellenességei korábbi kutatások következtetései szerint rákhoz és súlyos kimenetelű betegségekhez vezetnek.
„A kutatásunkból nemcsak a növények öregedéséről tudtunk meg fontos dolgokat, hanem az emberi öregedésről is. Ha a COG fehérje nem működik megfelelően, gyorsabban öregszenek a sejtjeink, ugyanúgy, ahogy a fényhiányos növényeknél láttuk. Ennek az áttörésnek messzemenő következményei lesznek az öregedéssel és az öregedéshez köthető betegségek kutatásában” –szögezte le Dehesh professzor.
(University of California, Riverside)
English (US) · 
Hungarian (HU) ·