Fontos fejlesztések indulhatnak a magyar iparban

Az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz Magyarországra jutó forrásrészének tervezett felhasználását vázoló REPowerEU fejezettel kiegészített végleges helyreállítási terv fő fejlesztési fókuszát a zöld átmenet képezi. Az Európai Bizottság által novemberben jóváhagyott, az Európai Tanács által decemberben elfogadott - a magyar kormány által módosított -, REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási terv (HET) nagy része ezzel kapcsolatos: a terv 10,4 milliárd euró uniós forrás felhasználási céljait rögzíti, a teljes forráskeretnek pedig 67%-a a zöld átmenetet segíti.

A tervben az ország tiszta energiagazdaságra való átállását elősegíteni hivatott számos összefüggő reform és beruházás szerepel, melyek egy része a kormány előfinanszírozásában elkezdődött, de új elemeket is tartalmaz. A kormány által tervezett intézkedéscsomag elemei néhány nagyobb altémakörbe csoportosíthatóak (elektromos hálózat modernizációja, megújuló energiák fokozott használata, energiahatékonyság növelése, ipar dekarbonizálása, közlekedés zöldítése, zöld készségek fejlesztése).

A zöld fókuszon belüli egyik legjelentősebb területet az ipari karbonemisszió csökkentését célzó beruházások képezik. Ezek fontos szerepet játszanak a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv stratégiai céljainak elérésében is, amit jelez, hogy

csak a REPowerEU fejezet több mint 1,1 milliárd eurós forrást biztosít ezen intézkedésekre.

Ezek gyakran egyúttal a megújuló energia térnyerését, az energiahatékonyság növelését és bizonyos esetekben a közlekedés zöldítését vagy az elektromos infrastruktúra fejlesztését is elősegítik, ezért a jelen cikkünkben az Európai Bizottság értékelése mentén bemutatandó beruházások szorosan összefüggenek a többi altémakörrel is, melyekkel külön cikkekben foglalkozunk.

Ipari, tudományos, technológiai és logisztikai parkok zöldítése

Az intézkedés pályázati formában nyújtandó vissza nem térítendő támogatással,

50%-os támogatási intenzitás mellett segíti elő a hazai ipari, tudományos, technológiai és logisztikai parkok tevékenységének dekarbonizálását.

Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését megújuló energiarendszerek kiépítésével, a megújuló energia tárolását szolgáló kapacitások és energiamenedzsment rendszerek létrehozásával, mikrogrid hálózatok fejlesztésével, az épületek energiahatékonyságának javításával és az ipari folyamatok szén-dioxid-mentesítésével kell elérni. Az épületek és telephelyek klímaváltozáshoz való alkalmazkodását előmozdító intézkedések (például az eső- és szürkevíz használata) szintén támogathatóak.

A fejlesztésekkel csökkenthető az ipari parkok energiahálózatokból történő vételezése, továbbá az ipari parkokban működő vállalkozások energiaköltsége is. Így a beruházás hozzájárul egyrészt a biztonságosabb és kiszámíthatóbb árú energiaellátáshoz, másrészt – összhangban az európai uniós klíma- és energiapolitikai célokkal – az ipari dekarbonizáció erősítésével iparunk fenntarthatóságának javításához is.

A pályázaton ipari, tudományos, technológiai és logisztikai parkokban tulajdonos vagy üzemeltető vállalkozások, önkormányzatok, gazdasági társaságok és/vagy ezek konzorciuma folyamodhat egy vagy több alábbi fejlesztés támogatásáért:

• Mikrogrid hálózatok fejlesztése, amely egy adott telephely összes áramtermelő, tároló és felhasználói egységét összeköti, akár megújuló energiatermelő létesítmények kiépítésével (szintén támogatott), akár már meglévő megújulóenergia-termelő létesítmények felhasználókkal való összekapcsolása érdekében;
• Megújulóenergia-termelő létesítmények telepítése ott, ahol már léteznek mikrohálózatok;
• Hőszivattyúkra fókuszáló, megújuló alapú fűtésirendszer-fejlesztés, beleértve a maradékhő felhasználását is;
• Megújuló alapon termelt villamos energia és hő tárolását lehetővé tevő fejlesztés;
• Az épületek energiahatékonyságának növelését és az ipari folyamatok szén-dioxid-mentesítését célzó tevékenységek a fenti tevékenységekkel összefüggésben;
• Energiamenedzsment rendszer, inverterek és/vagy vezérlőközpontok telepítése a fentiekkel összefüggésben.

Az épületek energiahatékonysági beruházásai csak kiegészítő jelleggel, szűk körben számolhatóak el, mivel nem ez a beruházás fő célja. Így az intézkedés teljes keretösszegének legfeljebb 10%-a használható fel az épületek energiahatékonyságára és az ipari tevékenységek szén-dioxid-mentesítésére együttesen.

Az intézkedés célja, hogy

a fejlesztések hatására létrejövő megújulóenergia-rendszerek telepített kapacitása elérje a 197 megawattot (MW),

valamint hogy a megújuló energia tárolására szolgáló összesen 100 MW teljesítményű villamosenergia- és hőtároló fejlesztés valósuljon meg és kapcsolódjon a mikrogrid hálózatokra. A támogatásban részesülő projektek keretében összesen 50 mikrogrid hálózatot kell kiépíteni, amelyeknek össze kell kötniük a park összes áramtermelő létesítményét, energiatárolóját és felhasználói egységeit. További cél, hogy a parkokban összességében 10 MW teljesítménnyel települjenek hőszivattyúk.

A fejlesztéseknek 2026 második negyedévének végéig kell megvalósulniuk. A kormány korábbi ütemezési tervei szerint a pályázati felhívás meghirdetésére 2023 végéig sort került volna, az Európai Bizottság értékelő anyagában viszont már 2024 első negyedévének vége szerepel indikatív (vagyis nem kötelező) határidőként. A rendelkezésre álló teljes keretösszeg 502 670 000 euró, jelenlegi árfolyamon mintegy 191 milliárd forint.

Zöld technológiák alkalmazása az ipari emisszió csökkentésére

Az intézkedés célja, hogy pályázati formában nyújtandó vissza nem térítendő támogatással, 50%-os támogatási intenzitás mellett elősegítse a nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágak dekarbonizációját. A támogatás igénybe vehető ÜHG-kibocsátáscsökkentési technológiák bevezetésére, meglévő ÜHG-kibocsátó energiatermelés kiváltására, valamint olyan digitalizációra, mely közvetve elősegíti az ÜHG-kibocsátás csökkenését. A beruházás keretében

lehetőség van a nem termeléshez kapcsolódó villamos és hőenergia-igény megújuló energiaforrásból történő biztosítására, az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítására is.

A támogatható tevékenységek közé tartozik:

• a fosszilis és nem fosszilis energiához fűződő szén-dioxid-leválasztás és -tárolást (CCS),
• a megújuló hidrogén előállítását és az ipar szén-dioxid-mentesítésére való felhasználását, valamint
• a maradékhő hasznosítását lehetővé tevő projektek, továbbá
• a fenntartható bioenergetikai (biometán felhasználását elősegítő) intézkedések,
• a villamosítás,
• a létesítmények energiahatékonyságát növelő korszerűsítések, illetve
• az ehhez kapcsolódó informatikai alkalmazások, mint például a kibocsátást figyelő berendezések telepítése.

Támogatás olyan beruházásokhoz igényelhető, melyek a meglévő gazdasági tevékenység légszennyezési és ÜHG-kibocsátási szintjét legalább 30%-kal mérsékli (ÜHG-kibocsátás esetében a vonatkozó ETS-referenciaérték alatti szinten elérve). Energiamegtakarítási beruházások önmagukban nem támogathatóak, csak kiegészítő jelleggel, mivel e konstrukció célja az ipari tevékenység dekarbonizációja.

A bírálat során előnyben részesülnek az ETS létesítmények (európai uniós kibocsátási kvótát vásárló vállalatok) a magasabb ÜHG-kibocsátásukra tekintettel. A bírálat fő szempontja az elérhető ÜHG-csökkenés mértéke, figyelembe véve, hogy csak olyan ipari projektek támogathatóak, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását jelentősen a vonatkozó ETS-referenciaértékek alatt tudják elérni.

Az intézkedés teljes kerete 105 963 000 euró, aktuális árfolyamon mintegy 40 milliárd forint. A pályázati felhívás közzétételének célzott határideje 2024 első negyedévének vége. Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni, vagyis eddig az időpontig mindegyik támogatott projektet használatba kell venni.

Zöldgazdasági gyártókapacitások kiépítése

A beruházás célja, hogy pályázati formában nyújtandó vissza nem térítendő támogatással, 50%-os támogatási intenzitás mellett elősegítse a zöld technológiák hazai gyártásának növelését, illetve a zöld átállást előmozdító szolgáltatások nyújtásának fokozását. Az intézkedés keretében olyan tevékenységek támogathatóak, amelyek

új kapacitások létesítése vagy a meglévőek bővítése révén fokozzák az energiaátálláshoz szükséges áruk gyártását és szolgáltatástnyújtást.

Bár a beruházás nem energetikai célú, de közvetlenül hat a megújulóenergia-hasznosítási és energiahatékonysági célkitűzések teljesítésére.

A pályázaton tehát olyan gyártókapacitás-fejlesztés (létrehozás és növelés), valamint szolgáltatásbővítés támogatható, melynek eredményeként az előállított termék vagy szolgáltatás hozzájárul a zöld átálláshoz. Így potenciálisan támogatható például

1. az energiaátmenetet szolgáló megújuló energia eszközök gyártását, illetve megújuló üzemanyagok előállítását, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtását biztosító technológiák gyártása,
2. illetve a zöld átálláshoz kapcsolódó háttérszolgáltatások kiépítése.

A vállalkozások berendezések, anyagok és termékek előállítására, illetve kapcsolódó szolgáltatások nyújtására adhatnak be pályázatot, az alábbiak közül egyhez vagy többhöz fűződően.

• megújuló villamos és hőenergia termelésére és felhasználására szolgáló berendezések;
• az energiahatékonyságot növelő berendezések és termékek;
• az elektromos hálózat fejlesztését és az ÜHG-kibocsátás csökkentését szolgáló technológiák, berendezések;
• inverterek gyártásával kapcsolatos tevékenységek;
• kereslet oldali energiamenedzsment alkalmazások (például intelligens fogyasztásmérők);
• maradékhő visszanyerésére szolgáló megoldások;
• hőszivattyúk;
• szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolási (CCUS) technológiák;
• biometán és biogáz előállítására és felhasználására szolgáló berendezések;
• megújuló hidrogén és származékai előállítására és felhasználására szolgáló berendezések;
• valamint a zöld mobilitáshoz kapcsolódó eszközök és berendezések

A támogatásra rendelkezésre álló keret 499 833 000 euró, aktuális árfolyamon mintegy 190 milliárd forint. A pályázati felhívás közzétételének célzott határideje 2024 első negyedévének vége. A támogatott minimum 35 projekt használatbavételének 2026. június 30-ig meg kell valósulnia.

Energiavállalatok digitalizálása

Az akár a hálózat-/infrastruktúra-fejlesztést vagy az energiahatékonyság növelését elősegítő intézkedések körébe is besorolható beruházás, illetve szintén pályázati formában nyújtandó támogatás célja, hogy

digitális megoldások energetikai társaságoknál történő bevezetésével hozzájáruljon a villamosenergia-rendszer működési hatékonyságának növeléséhez,

valamint a villamosenergia-ellátás biztonságának javításához.

A támogatható tevékenységek közé tartoznak

• az energetikai szolgáltatások biztonságát támogató digitális fejlesztések,
• az informatikai eszközök, illetve a kiberbiztonság fejlesztései,
• az üzemeltetési, irányítási és üzleti folyamatok, ideértve az erőművi irányítást és a villamosenergia-termelők irányítástechnikai fejlesztéseit, valamint az ügyfélszolgálat digitalizálását.

A pályázati felhívás hivatalos kormányzati pályázati oldalon történő közzétételének célzott határideje 2024 első negyedévének vége. Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni, vagyis eddig a határidőig valamennyi, az energetikai rendszerek és szolgáltatások működését elősegítő támogatott digitális megoldást, illetve projektet üzembe kell helyezni. A támogatással megvalósuló, minimálisan 35 darab projektnek egy bizonyos, a kiírásban rögzítendő mértékű ÜHG-kibocsátást is el kell érniük.

Címlapkép forrása: Shutterstock