A naperőművek magyarországi terjedéséről, az elosztási kérdésekről is részletesen szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek:
Februárban 3742,7 gigawattóra (GWh) volt a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, 0,1%-kal meghaladva a 2023 februári értéket (3738,3 GWh), több mint 5%-kal elmaradva ugyanakkor az átviteli rendszerirányító várakozásától (3950,7 GWh) - derül ki a Mavir előzetes adataiból.
Az adat nem számít rekordnak, a korábbi években több magasabb érték is született az utolsó téli hónapban. A csúcsot a 2021 februári 3923,4 GWh-s adat jelenti, ami 2,9 Celsius-fokos külső hőmérséklet mellett, a koronavírus-válságból való fellendülés idején, de még az energiaár-krízis kipattanása előtt született.
Elsősorban az energiaválság hatására 2022 nyarától 2023 őszéig az előzetes adatok szerint 17, a végleges adatok alapján pedig 15 hónapos negatív sorozat alakult ki, melynek során a hazai havi bruttó villamosenergia-felhasználás folyamatosan csökkent éves összevetésben. A fordulatra az előzetes adatok szerint 2023 novemberében, a végleges adatok szerint tavaly szeptemberben került sor, az azóta napvilágot látott minden havi adat az áramfogyasztás növekedését jelzi.
A februári adat az áramfogyasztás növekedésének jelentősen lassulását jelzi januárhoz képest, amikor éves összevetésben 7,6%-kal nőtt a felhasználás. A lassulást nagyrészt magyarázza, hogy
2024 februárja rekord enyhe időjárást hozott Magyarországon is, érdemben mérsékelve a fűtési igényt.
A Mavir adatai szerint a havi átlaghőmérséklet 9 Celsius-fok volt februárban, ami 5,2 fokkal magasabb, mint a 2023 februári érték. A kimutatás szerint a 9 fokot még márciusban is ritkán éri el a havi átlaghőmérséklet.
A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. közlése szerint az idei február középhőmérséklete országos átlagban 8,2 fok volt, ami 7,0 fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot. Ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő. Ezzel az országos átlagot tekintve a legenyhébb február lett a XX. század eleje óta, 2,4 fokkal megelőzve az 1966-os februárt is.
Olyannyira magas ez az érték, hogy a márciusok között is a hetedik legmagasabbnak számítana.
A külső hőmérséklet által nagyban meghatározott fűtési igény az évszakban az áramfogyasztás fő hajtóereje. Az összefüggést erősíti, hogy a klímák és más hőszivattyúk terjedésével a fűtési célú energiafelhasználásban egyre nagyobb a villamos energia részaránya (miközben a földgázé mérséklődik). Az elektrifikációs trendtől nem függetlenül a háztartások és cégek által telepíttetett napelemes rendszerek száma és beépített teljesítőképessége is lendületesen növekszik, ami szintén befolyásolja a közcélú hálózatról való vételezést.
A Mavir által közölt előzetes villamosenergia-rendszerbeli bruttó felhasználási adat a naperőművek közül csak a nagyméretű, kereskedelmi célra termelő napelemparkok értékeit veszi figyelembe, de nem tartalmazza a saját fogyasztás kisebb-nagyobb mértékű fedezésére létesített napelemes rendszerek termelési értékeit. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által később közlendő végleges áramfogyasztási adat becsült értékkel majd figyelembe veszi a háztartási méretű (HMKE) erőművek és a saját célra termelő erőművek termelését is. Ez a végleges adat még nem ismert, de a korábbi becslések alapján valószínűsíthető, hogy mintegy 3-4%-kal magasabb februári felhasználást fog jelezni, mint az előzetes adat. Mivel a tavaly februári bázisidőszak óta a HMKE-k és egyéb, saját célra termelő naperőművek állománya is jelentősen bővült, ezért a végleges villamosenergia-felhasználási adatok az előzetes értékek által jelzett 0,1%-os növekedésnél bizonyosan nagyobb mértékű fogyasztásbővülést mutatnak majd.
Mindemellett az áramfogyasztást olyan egyéb tényezők is befolyásolják, mint a gazdasági aktivitás, a lakosság fogyasztási hajlandósága, valamint az energiahatékonysági beruházások (például hőszigetelések).
A februári hazai bruttó villamosenergia-felhasználást a források közül a legnagyobb részben, 33,2%-ban import fedezte. A hazai források közül a Paksi Atomerőmű 31,3, a földgáztüzelésű erőművek 16,1, a nagy napelemparkok 7,6, a szén/ligniterőművek 5,8, a biomassza-erőművek 2,6, a szélerőművek pedig 2%-kal vették ki részüket az áramigény kielégítésében, míg a fennmaradó részt a biogáz- és a hulladék-tüzelésű erőművek (egyaránt 0,6%), a vízerőművek (0,2%), valamint a tűzelőolajat égető blokokk (0,1%) tették ki.
Címlapkép forrása: Getty Images
English (US) · 
Hungarian (HU) ·