Gázhelyzet: Európa nem dőlhet hátra

7 hónap ezelőtt 12

Az elmúlt bő egy évben zajló válság, ami a legsúlyosabban Európát érintette, egyértelműen az energiával kapcsolatos kérdéseket helyezte a középpontba. A fogyasztás mérséklésén, és a földgázhasználat kiváltásán túl az ellátás diverzifikációja irányába is jelentős lépéseket tettek az országok. Korábban az importált földgáz csaknem 40 százaléka Oroszországból érkezett. Főleg az oroszokhoz közelebbi, keleti tagállamokban – így Magyarország esetében is – inkább a 70-90 százalékos kitettség volt korábban a jellemző.

Mára jól látszik, hogy a 2022/2023-as tél kedvező időjárása nagy mértékben segítette az európai államokat az orosz energiafüggőséggel szemben.

Nem véletlen, hogy a tározókban folyamatosan rekord magas szinten alakult a töltöttség 2023-ban. Európában az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése érdekében a tavaly a cseppfolyósított földgáz (LNG) felé is komoly figyelem fordult. Gyors, és robusztus fejlesztést valósítanak meg egyes tagállamok, hogy a rövid távon az energiabiztonságot fenntartsák. Hosszú távon azonban a kiépülő kapacitások sorsa kérdéseket vethet fel – véli Flór Nándor László, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső szenior elemzője.

Csökkenő fogyasztás, de…

Az EU-ban 2023 első hat hónapjában folytatódott a tavaly elkezdődő gázfogyasztás mértékének csökkenése, ami így 180 milliárd köbméter alá mérséklődött. Az idei év eddigi adataiból az látszik, hogy a gázfogyasztás jelentős mértékben az elmúlt öt év átlaga alatt alakul. Egy folyamatban lévő EU-s szabályozás szerint 2023 áprilisától egy éven keresztül valamennyi tagállam önkéntes alapon, de 15 százalékos mértékű fogyasztás csökkentést célzott meg, ami akár a 2024/2025-ös télre is kiterjeszthetnek. Így a fogyasztás a következő időszakban is várhatóan csökkenő tendenciát fog mutatni.

A fentiekkel szemben az LNG esetében több mint 4 százalékos emelkedés volt, ami így 9,3 millió tonnára bővült. Fontos hozzátenni, hogy ez az érték a 2022-es jelentősen megemelkedett bázisához viszonyított emelkedést mutatja. Összességében az EU fél év leforgása alatt 67,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt vásárolt a partnereitől, ami

több mint 8 százalékkal magasabb a tavalyi, rekord nagyságrendű beszerzéshez viszonyítva.

A három legjelentősebb LNG-forrás az Európai Unió számára továbbra is az Amerikai Egyesült Államok, Katar és Oroszország – teszi hozzá a szerző.

Az Oeconomus elemzéséből az is kiderül, hogy Európa akkora LNG-kapacitást tervez kiépíteni, mint amekkora a 2022-es évben a teljes világpiac több mint 70 százaléka volt. Legalább tíz európai ország jelentett be 26 projektet, ami több mint 100 millió tonna éves újragázosítási kapacitás-bővülést eredményez majd; 2025-ben átlépheti a 400 milliárd köbmétert.

A függetlenedés jelei

Miközben Németország korábban a földgáz importjának több mint felét Oroszországból biztosította, 2023 év elejére ez a szám nullára mérséklődött – olvasható a tanulmányban. Ami hazánkat illeti, Magyarország számára a globális LNG-piacokhoz való hozzáférés vagy vezetékes földgázbeszerzés csakis a környező országokkal folytatott szoros együttműködésen keresztül valósulhat meg. Az orosz források kiváltása érdekében a Horvátországban található krki terminál stratégiailag különösen fontossá válhat a jövőben, de várhatóan 2027-től Katarból is érkezhet hozzánk cseppfolyósított gáz.

Mindazonáltal augusztus közepén az EU-ban az átlagos töltöttségi szint 89 százalékon áll, és ráadásul csak rövid ideig, március és április között mérséklődött 60 százalék alá a mutató.

A november 1-re kitűzött 90 százalékos értéket a tagállamok nyár végéig teljesítették.

Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 2022 márciusában, a hivatalos fűtési időszak végén alig 26 százalékon állt a mutató. Érthető módon akkoriban a gázpiaci félelmek erősebbek voltak, hogyan lesz képes a télre elegendő földgázt begyűjteni a kontinens. Az LNG-tárolók kapacitásának töltöttsége közel 59 százalékon állt augusztus közepén (közel ötmillió köbméter). Magyarországon is jól alakul az idei évben is a gáztárolók feltöltése, amely nyugalomra adhat okot. Az augusztus közepi 85 százalékos töltöttség minimálisan tért csak el az EU-s 89 százalékos átlagától.

Flór Nándor László elemzésében úgy véli, hogy a piaci volatilitás az elkövetkezendő, különösen a téli hónapok során, vélhetően fennmaradnak. A földgázzal kapcsolatosan érkező bármilyen negatív hírre, legyen szó az európai vezetékes gázról, vagy az LNG-ről, az ellátás bizonytalansága miatt az árszintek akár jelentős kilengéseket is mutathatnak.