Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a lassan egy éve tartó háborúskodás miatt extrém humanitárius krízis sújtja Szudánt. Egy, a Biztonsági Tanácsnak a napokban eljuttatott jelentésben az áll, hogy „a humanitárius szükségletek mértéke, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült és éhínséggel fenyegetettek száma miatt Szudán a közelmúlt egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját éli át”.
Már most 18 millió ember – az ország lakosságának több mint egyharmada – szembesül akut élelmiszer-ellátási nehézségekkel. Ennek egyik oka, hogy az afrikai ország gabonatermelése csaknem a felére esett vissza tavaly óta, továbbá a válság előtti időszakhoz képest megdöbbentően, 83 százalékkal emelkedtek az alapvető élelmiszer-cikkek árai.
Az állati eredetű élelmiszerek, például a tej elérhetősége sem biztosított mindenhol, ami miatt jelenleg már 730 ezer gyermek szenved súlyos, akut alultápláltságtól. Mindezek miatt
az ENSZ tisztviselői szerint mintegy 222 000 gyermek halálára lehet számítani az elkövetkező hetekben vagy hónapokban.
Ezenfelül a gyermekek megelőzhető betegségekben veszítik életüket, miközben az egészségügyi intézmények több mint 70 százaléka nem működik. E hónap elején az ENSZ Biztonsági Tanácsa „azonnali” tűzszünetre és a humanitárius segélyek akadálytalan hozzáférésére és biztosítására szólított fel Szudánban. Az ENSZ-tisztviselői viszont kifejtették, hogy azóta sem történt jelentős előrelépés a probléma megoldását illetően.
Miért tört ki a polgárháború?
A polgárháború a szudáni katonai kormány két rivális frakciója, az Abd el-Fattáh el-Burhán, vezette Szudáni Fegyveres Erők (SAF), valamint a széles körben Hemedtinek nevezett Mohamed Hamdán Dagalo tábornok vezette Gyors Támogató Erők (RSF) fegyveres csoport között robbant ki 2023. áprilisában. A konfliktus kitörését megelőzően a két férfi még szövetségesként együtt munkálkodott a szudáni elnök, Omar al-Basír 2019-es megbuktatásán, és döntő szerepet játszottak a 2021-es katonai puccsban is. A két katonai vezető 2022 év végén megállapodott abban, hogy visszatérnek a civil kormányzáshoz és egy új miniszterelnököt neveznek ki, azonban ennek részleteiben nem született egyetértés, sőt az ellenségeskedés is felerősödött közöttük.
A háborút tekintve fontos tényező, hogy külföldi kormányok széles köre igyekszik befolyásolni a szudáni eseményeket. Az afrikai ország a Vörös-tengerrel, a Száhel-övezettel és Afrika szarvával határos ingatag régióban található. Stratégiai elhelyezkedése, termékeny mezőgazdasága és aranybányái mindig is vonzották a regionális hatalmi játszmákat, megnehezítve a polgári vezetésű kormányzásra való sikeres átállást.
Ugyanakkor komoly geopolitikai dimenziók is jelen vannak: Oroszország, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és más hatalmak is küzdenek a szudáni befolyásért. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a korábbi szudáni elnök, Omar al-Basír 2019-es eltávolítását követően arra törekedtek, hogy visszaszorítsák az iszlamista befolyást a térségben. A nyugati hatalmak viszont a mai napig attól tartanak, hogy a Vörös-tengeren orosz támaszpont létesülhet, a felvetésre egyébként a szudáni katonai vezetők korábban pozitívan reagáltak.
Nagyon sok a menekült
A konfliktus máris előidézte a világ egyik legnagyobb kitelepítési válságát: 2023 áprilisa óta 6 és fél millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására az országon belül, ami hozzáadódik a már azelőtt kitelepített 3 millióhoz. További 1,8 millió ember keresett menedéket a szomszédos országokban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Egyiptomban, Etiópiában és Dél-Szudánban.
Szudánon belül a humanitárius helyzet továbbra is súlyos a folyamatos harcok, az élelmiszer-, víz- és üzemanyaghiány, a korlátozott telekommunikációs szolgáltatások és az elektromos áram időszakos hiánya, valamint az alapvető cikkek rendkívül magas ára miatt. Az egészségügyi ellátás színvonala jelentősen visszaesett, amihez a gyógyszerekből és a létfontosságú orvosi kellékekből való hiány is hozzájárul.
Mi várható?
2024 februárjában Dzsibríl Ibráhím pénzügyminiszter azt közölte , hogy a szudáni gazdaság 2023-ban 40 százalékkal zsugorodott a háborús cselekmények miatt, és 2024-ben további 28 százalékos visszaesés várható. Hozzátette, hogy az állami bevételek is 80 százalékkal csökkentek. 2024-ben a szudáni helyzet várhatóan nem fog javulni, mivel a háború továbbra is dúl, és újabb kitelepítések várhatók. A lakóhelyüket elhagyni kényszerültek helyzete továbbra is kihívásokkal teli, és megnövelt finanszírozási támogatás nélkül a nemzetközi szervezetek csak a legalapvetőbb életmentő szolgáltatásokat tudják majd nyújtani.
A Szudán és szomszédainak helyzetéről április közepén Párizsban tervezettmagas szintű konferencia egyedülálló és nélkülözhetetlen lehetőség lesz arra, hogy a résztvevők kézzelfogható kötelezettségeket vállaljanak a segélyműveletek támogatására és a szenvedők körülményeinek javítására. Ez utóbbit a Szudánnak szánt pénzügyi hozzájárulások növelése révén lehetne elérni, azonban eddig a szükséges 2,7 milliárd dollár kevesebb mint 5 százaléka, mintegy 131 millió dollár érkezett csak be.
Francia diplomáciai források szerint a konferencián a szomszédos államok miniszterei, regionális szereplők, nyugati államok, valamint a térségben dolgozó ENSZ-ügynökségek és non-profit szervezetek vesznek majd részt. A politikai helyzetről is tárgyalnak, bár a harcban álló felek nem kaptak meghívást, ami kérdésessé teszi a kezdeményezés sikerességét a szudáni helyzet hosszú távú rendezésére vonatkozóan.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának vezető kutatója.
(Borítókép: Derek Hudson / Getty Images)
English (US) · 
Hungarian (HU) ·