Háborúban a SPAR-ral: itt a kormány következő lépése

Mozgalmas volt a csütörtök délelőtt a magyar belpolitikában, előbb Orbán Viktor miniszterelnök a CPAC Hungaryn mondott beszédet, majd Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – és Vitályos Eszter kormányszóvivő – tartott kormányinfót. Az utóbbin asztalra került az Alaptörvény gyermekvédelmi törvény miatt szükséges módosítása, de szóba került a benzinár és a reptérvásárlás, mint ahogy a SPAR-gate is. Gulyás miniszter a sajtó képviselőin keresztül megüzente az áruházlánc osztrák menedzsmentjének:

megindul az eljárás a bíróságon, jó hírnév megsértése miatt

Vagyis aki arra számított, hogy elül a vihar a kormány és a bolthálózat között, annak csalódnia kell, az alapvetően az extraprofitadóról szóló konfliktus minden valószínűség szerint még jó darabig a felszínen marad.

• A kormányinfót követően a magyar leányvállalathoz fordultunk reakciót kérve, ám a hazai központban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a téma megválaszolásában a SPAR Austria az illetékes.
• Ezen a legkevésbé sem lepődtünk meg, a magyar kormány ugyanis nem Bicskével, hanem Salzburggal háborúzik.
• Megkeresésünkre ugyanakkor az osztrákok is azt jelezték, nem kívánják kommentálni a fejleményeket.

Messze még a fegyverletétel

Érdemes felidézni, hogy ebben a társasjátékban a felek március 11-én léptek a startmezőre, miután a Financial Times közhírré tette: a hazai kiskereskedelmi piacon 641 üzlettel jelen lévő áruházlánc anyacége az Európai Unióhoz fordult a 2022-ben bevezetett magyarországi extraprofitadó miatt, felróva annak diszkriminatív jellegét, uniós jogszabályokba ütköző kiszabását.

Sőt, a teher 100 milliárd forint árbevétel felett idén 4,1 százalékról 4,5-re nőtt. Erről a 2023. május 31-i Magyar Közlönyből tájékozódhattak az érintett piaci szereplők, köztük a SPAR Magyarország is. Érdekes egybeesés, hogy éppen aznap volt az éves beszámolók közzétételének határideje, ami inkább árulkodott veszteséges, mintsem nyereséges működésről, de extraprofitról a legkevésbé sem.

A SPAR Magyarország esetében például első hallásra hiába hangzott jól, hogy – összefüggésben a magas inflációval – az árbevétel bő 100 milliárd forinttal, 663,8 milliárdról 766,2-re ugrott, az adózott eredmény során hamar kiderült az igazság: a 2021-es 5,3 milliárd forintos nyereség 13,1 milliárdos veszteségbe fordult 2022-re.

A 2023-as pénzügyi eredmények május végi megismerésekor pedig azt kell majd figyelembe vennünk, hogy a fogyasztói árak 17,6 százalékkal emelkedtek, miközben a szektorban mérvadó élelmiszerárak gyakorlatilag az egy esztendővel korábbival egyező mértékben, 25,9 százalékkal. Vagyis az élelmiszerek esetében egy 100 forintos árucikkért két év múltán már majd 160-at kellett fizetni. Ezt nehezen viselte a magyar pénztárca, de azt az Index elemzése is alátámasztotta, hogy az extraprofit nem a kereskedői, hanem főként a gyártói oldalon jelent meg az élelmiszeriparban.

Nyílt sisakos küzdelem

A vita azzal mérgesedett csak igazán el, hogy Hans Reisch osztrák SPAR-vezér a Die Pressének azt állította: a magyar kormány javaslata a különadó csökkentésének fejében az állami részesedés szerzése volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint alaptalan a nyomásgyakorlás, de tegyük hozzá, ettől az még igaz, hogy a kiskereskedelemben továbbra sem történt meg a kormány zászlajára tűzött hazai tulajdoni részarány felhúzása, ami az ugyancsak a stratégiai ágazatok közé sorolt bankszektorban vagy távközlésben megvalósult.

Szerdán évet értékelt a SPAR Magyarország, ekkor azonban még nem ismerhettük meg az adózott eredményét, mint ahogy nettó árbevétel helyett bruttó forgalmat közölt, ahogy a korábbi években is a hasonló alkalmakkor.

• Kiderült, hogy a társaság tavaly 1023,2 milliárd forint forgalmat ért el, ami 15,79 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
• A cég csaknem 10 milliárd forintból öt új üzletet nyitott, négyet pedig modernizált.
• Emellett folytatódott a perbáli húsüzem korszerűsítése, és fontos kezdeményezések indultak a fenntarthatóság érdekében.
• Elhangzott az is, hogy a SPAR az 1991-es piacra lépése óta a 2023-as év végéig összesen 539 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre Magyarországon.

Fáj a SPAR-nak a különadó

Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató az Indexnek elmondta: 

tavaly csaknem 30 milliárd forint különadót fizetett be a SPAR, egy ilyen hatalmas összeg természetesen befolyásolja a működésünket. Szigorú költségkontrollt ír elő számunkra, illetve sajnos az elmúlt öt évben először 2023-ban a beruházási volumenünk is jelentősen csökkent. Természetesen így is folytatjuk üzleteink felújítását és újak nyitását, ámde sokkal lassabb tempóban, mint az ideális lenne.

Az ügyvezető a lehetséges tulajdonosváltásról szóló sajtóhírekre pedig úgy reagált, hogy „jelen pillanatban 9 jelentős szereplője van az élelmiszer-kereskedelemnek Magyarországon, és a konszolidáció ebben a szektorban is évek óta tetten érhető. Több mint 18 éve dolgozom a SPAR-nál, azóta több hazai és külföldi megkeresés is érkezett, ám ezekről mindig a tulajdonos tárgyal, és nem a helyi menedzsment.”

(Borítókép: Mónus Márton / MTI)