Háborús készültségbe helyezi magát az EU, jön a fegyverkezési program

Az Európai Unió az elmúlt években külső válságok sorozatát élte át, amelyekre a legtöbbször ugyanaz lett a megoldási javaslat Brüsszelben: a tagállamok közösen próbálják meg a kihívásokat kezelni. A koronavírus-járvány alatt az együttes uniós hitelfelvétel a helyreállítási terv finanszírozására, majd a közös vakcinabeszerzés lett a válasz, majd az orosz-ukrán háború alatt eldőlt, hogy EU-szinten is elindítják a gázbeszerzéseket, mégha ebben a tagállamok mozgásteret kapnak arra, hogy maguk is kössenek ilyeneket.

A múlt heti a müncheni biztonsági konferencián Ursula Von der Leyen felvázolta a legfontosabb javaslatokat a védelmi együttműködés terén is, többek között azt,

hogy az uniós költségvetést használják fel a tagállamok által aláírt közös fegyvervásárlási szerződések kiegészítésére és az EU-n belüli termelés fokozására.

Az új védelmi ipari stratégia, amelyet még ebben a hónapban közzétesznek, az EU-tagállamok már amúgy is megnövekedett katonai kiadásainak fokozását célozza, válaszul a sokasodó biztonságpolitikai kihívásokra, különösen az Oroszország jelentette fenyegetésre. Az Európai Bizottság célja egy nagyobb, hatékonyabb európai védelmi ipar létrehozása, amely képes hatékonyan reagálni a változó geopolitikai kihívásokra. Az olyan rövid távú prioritások mellett, mint az Ukrajnának szánt fegyverek szállítása, a stratégia célja, hogy átfogó műveleti változások, a gyártási hatékonyság és a védelmi ipar innovációjának előmozdítása révén kezelje a hosszú távú biztonsági problémákat.

Emmanuel Macron francia elnök a háború kezdete óta javasolja, hogy az EU-tagállamok a függetlenségük erősítéséhez uniós fegyvergyártóktól vásároljanak, amihez Brüsszel biztosítson kellő támogatási programokat. Érvelését tehát az Európai Bizottság is meghallotta, és Ursula von der Leyen kész pénzügyi ösztönzőkkel segíteni a tagállamokat és a hadiipari szereplőket.

Mivel Európa a geopolitikai kihívások új korszakával néz szembe, von der Leyen javaslata hangsúlyozza a kontinens elkötelezettségét biztonsági és védelmi képességeinek megerősítése mellett. Ez a kezdeményezés illeszkedik a biztonság megerősítésére irányuló szélesebb körű európai erőfeszítésekhez, amelyek a hagyományos fegyveres védelmen túlmutatnak, és az ipari rugalmasságot, a kritikus infrastruktúrák integritását, a digitális szuverenitást, a globális kereskedelmi útvonalak biztonságát és az éghajlatváltozás enyhítését is magukban foglalják.

Bár egyelőre a konkrétumok nem ismertek, ez lehet a második ilyen fegyverkezési támogatás Brüsszelből. Az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurónyi támogatás miatt a magyar kormány által sokat vétózott EU-s költségvetési felülvizsgálat végül elfogadott változatába ugyanis már bekerült egy uniós védelmi program.

Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) már januárban bemutatta a védelmi ipar új tőkefinanszírozási eszközét, amely 175 millió eurót biztosít az uniós hadipari innováció előmozdítására. A kezdeményezéshez forrásokat is biztosítanak: az Európai Védelmi Alapból származó 100 millió eurót és az EBA-tól származó további 75 millió eurót hívhatják le az ágazat tagjai a beruházásaikhoz. Ehhez tette hozzá a költségvetés felülvizsgálat a STEP 1,5 milliárd eurós fejlesztési programját.

A tagállamok a háború első évében sem kezdtek költekezni

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) nemrég közzétette a 2022-re vonatkozó éves védelmi kiadásokról szóló jelentését, amelyből látszik, hogy az európai védelmi kiadások 2022-ben történelmi jelentőségű, 240 milliárd eurós összegre rúgnak, ami az előző évhez képest jelentős, 6%-os növekedést jelent, és folytatja a nyolc egymást követő évben tartó tendenciát.

Azonban a legtöbb tagállam ezzel még mindig nem érte el a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos ráfordítási szintet.

Úgy is elmaradnak a hadiipari kiadások a célértéktől, hogy a 27 uniós tagállamból 20 növelte védelmi kiadásait, hat országban pedig több mint 10%-os növekedés tapasztalható. Az EU 27 tagállama közül Svédországban, Luxemburgban, Litvániában, Spanyolországban, Belgiumban és Görögországban nőttek a legnagyobb mértékben a védelmi kiadások. Az elkülönített költségvetés jelentős részét, rekordot jelentő 58 milliárd eurót védelmi beruházásokra fordították, elsősorban új felszerelések beszerzésére, ami 7%-os növekedést jelentett az előző évhez képest.

Összesen hét tagállamban mértek csökkenést, köztük Magyarországon is.

GDP-arányosan a legkevesebbet Írország fordított a védelmi teendőkre, alig a GDP 0,2 százaléka ment erre a célra, ezt alig haladja meg Málta 0,4, vagy Litvánia 0,6 százalékos kiadása. Magyarország az 1,8 százalékos arányával úgyis a középmezőnybe került, hogy a nominális kiadások 1,8 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.

A teljes védelmi kiadásoknál látható történelmi fegyverkezési rekord ellenére a jelentés megállapítja, hogy a védelmi kutatásra és fejlesztésre (k+f) fordított kiadások 200 millió euróval csökkentek az előző évhez képest. Csak két tagállam teljesítette a k+f-kiadások tekintetében megállapított az összes védelmi kiadásra vetített 2%-os referenciaértéket, ami azt mutatja, hogy szükség van az olyan együttműködési erőfeszítésekre, mint amilyeneket az Európai Védelmi Ügynökség és az Európai Védelmi Alap tesz lehetővé, valamint amire a STEP is megpróbál választ adni.

A becslések szerint az európai védelmi kiadások 2023-ban 4,5 százalékkal nőhettek, hogy elérjék a bruttó hazai termék átlagosan 1,6 százalékát, addig az ázsiai országok 4,7 százalékkal növelték védelmi költségvetésüket, hogy elérjék a GDP átlagosan 1,8 százalékát - derül ki az IISS éves Military Balance globális felméréséből. Tehát az EU-tagállamok hiába költenek egyre többet, a világ más térségeihez képest egyelőre lemaradnak a fegyverkezési versenyben.

Éppen ezért is fontos, hogy az Európai Bizottság fokozná a közvetlen fegyverkezési célok támogatását. Erre ugyanis az EU a közös költségvetéséből csak 2,4 milliárd euró ment hadiipari fejlesztésekre 2023-ban. Bár ebből hiányoznak az Európai Békekeretből kifizetendő támogatások azoknak a tagállamoknak, amelyek fegyvereket küldtek Ukrajnának, eddig nem volt prioritás a közös költségvetésben a saját fegyvervásárlások ösztönzése.

A kérdés az, hogy milyen programra tesz majd javaslatot a Bizottság és abban milyen hangsúlyt kap az, hogy EU-s gyártóktól vásároljanak a tagországok. Arra viszont beszédében is utalt Ursula von der Leyen, hogy valamiféle közös fegyverkezési programot indítanának. Az egyelőre kérdéses, hogy ez a különböző védelmi kompetenciák összehangolását jelenti majd, vagy fokozzák az egyes tagállamok kiegészítő képességeit, nem világos.

Címlapkép forrása: EU