Annak ellenére, hogy Spanyolországban a júliusi választásokat a jobbközép–konzervatív Spanyol Néppárt (Partido Popular, PP) nyerte, egyre valószínűbb, hogy a szociáldemokrata Pedro Sánchez maradhat továbbra is kormányon.
Az Alberto Nunez Feijóo vezette párt ugyanis parlamenti többség hiányában mindkét kormányalakítási kísérletét elbukta, így a Spanyol Szocialista Munkáspárt (Partido Socialista Obrero Espanyol, PSOE) vezetője, Pedro Sánchez kapta meg a lehetőséget, akinek a függetlenségpárti katalán és baszk pártokkal kell kiegyeznie, hogy a parlament megszavazhassa kormányát.
A két spanyol unionista tömbnek ugyanis külön-külön nincs meg a többsége a parlamentben, a közös kormányzást pedig már a választás előtt elvetették,
így a választás után királycsináló szerepbe a függetlenségpárti erők kerültek.
Mivel ők ellenzik Feijóo pártját – olvasatuk szerint 2017-ben a Néppárt verte szét karhatalmi erővel a 2017-es népszavazást –, ezért már az előző ciklusban a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldallal (ERC) együttműködő Sáncheznek volt nagyobb esélye a választás után is a kormányalakításra.
A katalánok pedig nagy számlát nyújtottak be képviselőik szavazataikért cserébe: a katalánok ugyanis csak abban az esetben hajlandóak bizalmat szavazni Sánchez kormányának, ha amnesztiát hirdet a madridi olvasat szerint zendülést okozó 2017-es függetlenségi népszavazásért.
A spanyol unionista politikában ez eddig vörös vonalnak számított: ez ugyanis azt jelentené, hogy
jogilag senkit sem lehetne felelősségre vonni a 2017-es függetlenségi népszavazás miatt.
Az eddig elítélt személyeket szabadon kellene bocsátani, a bírósági ítéletre vagy letartóztatásra váró katalánok elleni eljárások pedig megszűnnének.
Mivel ez egy megosztó téma – a legutóbbi, szeptember közepi közvélemény-kutatás szerint a spanyolok 70 százaléka ellenzi az amnesztiát –, ezért a PSOE párttagsága múlt héten szavazott arról, hogy számukra elfogadható-e, hogy a kormányra kerülésért cserébe egy amnesztiatörvényt kellene elfogadniuk a spanyol képviselőházban.
A párttagság 63,4 százaléka vett részt a belső szavazáson, ahol a párttagok 87,13 százaléka támogatta, hogy Sánchez az újbaloldali pártokat összefogó Sumar Mozgalommal, illetve a függetlenségpártiakkal közösen kormányozzanak az elkövetkezendő négy évben – ezzel zöld utat adva az amnesztia előtt is.
Puigdemonték még kivárnak
Az amnesztiatörvény nagyrészében a felek már megegyeztek: a PSOE és a Sumar tárgyalói még múlt héten csaptak elégedetten egymás kezébe az ERC tárgyalóival,
ugyanakkor a 2017 óta száműzetésben élő egykori katalán elnök, Carlos Puigdemont pártja, a Junts további engedményeket harcolna ki.
Mivel Puigdemont ellen letartóztatási parancs van érvényben Spanyolország területén, emiatt a tárgyalások Brüsszelben folytak. A felek még múlt héten kezdtek újabb egyeztetésekbe az amnesztiatörvény kapcsán, ugyanakkor azt még nem sikerült véglegesíteni.
Az El País forrásai szerint azonban már nagyon közel vannak egymáshoz az álláspontok, illetve a Sumar főtárgyaója, Juame Asens szerint mindössze csak a törvénytervezet finomhangolásáról van szó, így vélhetően hamar sikerül minden akadályt elhárítani Sánchez megválasztása elől.
A Junts melletti másik katalán függetlenségi párt, az ERC szerint eleve nincs is más alternatívája Puigdemontéknak, emellett arra szólították fel a jelenleg EP-képviselő pártvezért, hogy olyan passzusokat ne tegyenek a tervezetbe, ami fennakadhat a madridi legfelsőbb bíróságon, amivel veszélybe sodornák az amnesztiát.
Sánchez szerint békét hoz, a jobboldali pártok szerint hazaárulást követ el
Miközben a PSOE, a Sumar és a Junts tárgyalói Brüsszelben véglegesítik az egyezményt, amivel szerintük elkezdhetik a Madrid és Barcelona közötti konfliktusok elsimítását, addig a jobboldali pártok, a választásokon pirruszi győzelmet arató Néppárt, illetve a szélsőjobboldali Vox már nincs annyira elragadtatva a fejleményektől.
A jobboldali pártok szerint ugyanis Sánchez az amnesztia megadásával a spanyol érdekeket árulja el.
A két jobboldali parlamenti párt még október végén – amikor először derült ki, hogy az amnesztiáért cserébe szavazhatják meg a katalánok Sánchez kormányát – tartottak külön-külön tüntetéseket, ahol a néppárti Feijóo azzal vádolta Sánchezt, hogy a spanyol társadalom érdekei helyett őt csak a hatalom érdekli.
A PP-pártelnök emellett új választások kiírását követelte, mondván: a spanyolok másképp döntöttek volna, ha tudják, Sánchezék amnesztiában részesítenék többek között Puigdemontot is, akivel kapcsolatban még korábban azt ígérte a miniszterelnök, hogy Madrid előtt bíróság elé állítja majd.
Azonban ennél is súlyosabb vádakkal illette Sánchezt a szélsőjobboldali Vox-vezér, Santiago Abascal. Abascal a spanyol történelem egyik legnagyobb árulójaként jellemezte a politikai karrierje során így is sokszor hazárdjátékot folytató kormányfő-jelöltet, emellett az amnesztia miatt a spanyol érdekek ellenségeként hivatkozott végig a szociáldemokrata politikusra.
Ha a PSOE-nek sikerül megállapodnia a Junts-cal, akkor a pártnak november 27-ig van ideje, hogy a képviselőház bizalmat szavazzon Sánchez új kabinetjének. Ha ez kudarcot vallana, akkor a parlamentet feloszlatják és új választásokat írnának ki, aminek az időpontja jövő január lenne.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·