Február elején nagyon jó számok láttak napvilágot az amerikai gazdaság kapcsán: idén januárban ugyanis 353 ezer új munkahely jött létre, átlagosan 0,6 százalékkal nőttek az órabérek, miközben tavaly januárhoz képest így már 4,5 százalékkal nőttek a fizetések, a munkanélküliségi ráta pedig mindössze 3,7 százalék volt. Mindegyik szám jóval magasabb az előzetesen vártakhoz képest, ráadásul az infláció is mindössze 3,4 százalékos volt, ami ugyan elmarad a Fed két százalékos céljától, de az elmúlt 3 évben az egyik legjobb.
Sokatmondó, hogy a számok nyilvánosságra hozatalakor még a republikánusokhoz hajló Fox News-on is csak annyit tudtak nyilatkozni a stúdióban ülő szakértők, hogy ezek nagyon erős számok, és a demokrata Joe Biden elnököt bizonyára elégedettséggel töltik el.
Azonban hiába a jó makroszámok, az amerikaiak többsége még mindig úgy érzi, a gazdaság rossz irányba halad, ami Biden támogatottságán is meglátszik.
A Gallup közvélemény-kutató cég januári kutatása szerint az amerikaiak gazdaságba vetett bizalmát jelző index a -100+100 közötti skálán jelenleg -26-on áll, ami ugyan jobb, mint a tavaly novemberi -40, vagy a nyáron mért -58, de így is azt mutatja, hogy a javuló tendencia ellenére továbbra is negatívan látják a gazdaság jövőjét.
Ráadásul mindez pártszimpátia alapján változik: míg a demokrata szavazók pozitívabban látják a jelenlegi helyzetet, addig a republikánus vagy a magukat függetlennek vallók már negatívabban – a novemberben esedékes elnökválasztáson pedig Biden esélyeit rendkívül rontja, ha utóbbi szavazói csoport úgy fogja érezni, rosszabbul él, mint négy éve.
Márpedig hiába mutatnak jól a makroszámok, Biden népszerűségén ez nem igazán látszik: a közvélemény-kutatások átlaga szerint az elnök munkájával az amerikaiak mindössze 38,5 százaléka elégedett, 55,7 százalékuk pedig elégedetlen,
miközben hasonló gazdasági számoknál Ronald Reagant magabiztosan választották újra 1984-ben, Bidennél alacsonyabb támogatottsága pedig csak a Reagantől kikapó Jimmy Carternek volt még elnöklése során.
De mi lehet az oka annak, hogy a jó makroszámok ellenére az amerikai választók ezt mégsem érzik?
Hiába jó a gazdaság, nem „vibe-olunk”
Annak ellenére, hogy a fizetések nagyobb mértékben nőnek, mint az infláció mértéke, attól még sokak továbbra is úgy érzik, hogy a helyzet nemhogy javulna, hanem stagnál, vagy esetleg még romlik is.
Pedig a számok szerint az embereknek nem így kéne érezniük: a pénzügyminisztérium által készített tanulmány szerint,
a háztartások 2023-ban nemhogy ugyanolyan szinten voltak képesek javakra és szolgáltatásokra költeni, mint 2019-ben, de még több mint ezer dollárt is megtakaríthattak,
mivel a mediánkereset jóval nagyobb mértékben nőtt, mint ahogy az infláció. Ennek ellenére, 10 amerikaiból 6 továbbra is vagy inkább rossznak vagy nagyon rossznak ítéli meg a gazdaság helyzetét.
Ennek oka amerikai közgazdászok szerint több problémára vezethető vissza: az egyik az ún. vibecession, ami az angol vibe (hangulat) és recession (recesszió) szavak összeillesztésével készített fogalom. Lényegében azt írja le, hogy a gazdasági fejlődés és javulás ellenére sokan továbbra is úgy érzik, a gazdaság rossz irányba halad számukra.
A fogalmat először Kyla Scanlon makrogazdasággal és részvénypiaccal foglalkozó közgazdász használta, azóta pedig már más elemzők is átvették. Scanlon 2022 júniusi írásában amellett érvelt, hogy miközben valójában a gazdaság elfogadható makroszámokat mutat, addig több tényező miatt is az emberek jogosan érzik azt, hogy az irány nem jó: a lakhatási válság miatt nem kizárólag a lakások, hanem az albérletek árai is nőnek, az élelmiszerek és az üzemanyag ára is nő – ugyanakkor ezek még nem okoznak recessziót.
Mások, például Ben Harris a Brookings Institution közgazdásza amellett érvel, hogy a fogyasztók még a magasabb jövedelmük ellenére továbbra sem szokták meg a magasabb árakat, miközben a reálbérük nőtt, a fogyasztásuk pedig a koronavírus-járvány előtti időt is túlszárnyalja. Harris szerint ezenkívül a kedvezőtlen érzethez, az is hozzájárulhat, hogy
más, nem gazdasági jellegű problémák miatt a választók nem érzékelik a gazdasági fejlődést.
Példaként a lövöldözéseket említi, de azt is megjegyzi, hogy a polarizált társadalomban a különböző hírforrások és azok számolói alapján is keltheti azt az érzetet a választókban, hogy a dolgok – vele együtt a gazdaság – is rossz irányba haladnak.
Tom Nichols politikai elemző szerint is leginkább a polarizáció és az olykor elfogult híradások miatt érezhetik az amerikaiak úgy, hogy a dolgok jelenleg rosszak, hiszen míg a többségének pozitívan kellene éreznie a gazdasági válságból való kilábalást, addig mindig lehet felhozni negatív ellenpéldákat erre, ami befolyásolja a választók érzékelését és gondolkodását.
Ezenkívül még arra is rámutatott, hogy az amerikaiak hozzászoktak egy bizonyos életszínvonal-emelkedéshez, és mivel ezek az utóbbi időben csökkentek, ezért az elvárásaik csökkenésével a gazdasággal kapcsolatos pozitív érzelmeik is csökkentek – ráadásul a politika mindezekre ráerősít, amikor a negatív érzelmeket politikai narratívává teszi.
Azért közel sem minden tökéletes
Ugyanakkor hiába javult az amerikai gazdaság a koronavírus-járvány óta, és sikerült a Biden-adminisztrációnak a lehető legkevesebb kárral ismét növekedési pályára állítani a gazdaságot, több tényező miatt továbbra is vannak olyanok, akik úgy érzékelik, a gazdasági helyzet jelenleg rosszabb, mint a 2008-as gazdasági világválság után volt.
Például a háztartások adóssága nőtt, ráadásul több millió amerikainak gondja akad számláinak a kifizetésével.
A fogyasztók 3,87 százalékának az élelmiszerár-emelkedés és egyéb alapvető javak árainak növekedése miatt hónapról hónapra hitelkártyával fedezi a megemelkedett kiadásait, amiket nem tud időben visszafizetni – a St. Louis-i Federal Bank elemzése szerint ez még egy kicsit meg is haladta azt a szintet, mint ami a 2008-as gazdasági világválság után volt.
Azonban nemcsak a hitelkártya-adósságok kifizetésével akadnak problémák, hanem a számlákkal is. Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalának legutolsó, októberi kutatása szerint a 331,9 millió lélekszámú Egyesült Államokban 43,2 millió embernek gondot okoz a számlái kifizetése. Míg tavaly ez a szám 41,8 millió volt, addig a pandémia idején 26,9 millió – az infláció mellett ezt a koronavírus-járvány alatt nyújtott támogatások leállítása okozta.
Ugyanakkor a fentebb idézett szakértők szerint az egyik legsúlyosabb probléma a lakhatás kérdése,
ugyanis egyre több amerikainak válik elérhetetlen álommá a lakásvásárlás.
Még a korábban megfizethető városoknak számító helyeken is az ingatlanok többe kerülnek, mint amit egy bérből élő átlagosan keres – a saját ingatlanhoz ugyanis minimum évi 100 ezer dolláros keresetre lenne szükséges, hogy banki kölcsönnel vásárolhasson, azonban az átlagos kereset ennél jóval alacsonyabb, mindössze 71 ezer dollár évente.
A lakásvásárlás részben a központi kamatemelések miatt vált drágábbá, ráadásul a gondot tetézi, hogy akik nem tudnak saját ingatlant vásárolni, azok a bérlőpiacon kötnek ki, ahol pedig a megemelkedő kereslet miatt szintén emelkedtek az árak.
(Borítókép: Joe Biden amerikai elnök a George Mason Egyetemen az amerikai Manassas Virginia államban 2024. január 23-án. Fotó: Julia Nikhinson / Bloomberg / Getty Images)
English (US) · 
Hungarian (HU) ·