2022 őszétől mostanáig 3575 milliárd forintot költött el a rezsialapból a kormány - számította ki a Népszava, 65 Magyar Közlöny vonatkozó részeinek összesítésével.
A kabinet még 2022 júniusában döntött úgy, hogy külön költségvetési tételt hoz létre az akkortól kivetett extraprofitadó-bevételekből és az azt kiegészítő közpénzekből „a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében”.
Erre leginkább azért volt szükség, mert az MVM a tőzsdei áron megvásárolt gázt a 2014-ben beállított, „rezsicsökkentett” áron adhatta csak tovább a háztartásoknak, és míg a lakosság így köbméterenként nettó 50 forintot fizetett, a gáz világpiaci ára 2022 augusztusában volt, hogy 1000 forint fölé emelkedett. A különbséget megszorozva a lakosság évi 3 milliárd köbméternyi gázfogyasztásával kiviláglik, hogy elég jelentős lyukat kellett befoltoznia a rezsivédelmi alapnak.
A rezsialap pedig szépen hízott: csak 2022-ben az energiaágazattól 204, bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól 15 milliárd forintot húzott be.
Csakhogy ebből az összegből nem csak az MVM kap pénzt, a forrásból már a 2023-as tervezet szerint is támogatták volna a központi költségvetési szerveket, az önkormányzatokat, az egyházi és civil intézményfenntartókat, az állami tulajdonú társaságokat és a versenyszektort is. És míg 2022-ben a kormány a rezsialap keretét 557 milliárdra szabta, 2023-ra ez az összeg már 2610 milliárdra emelkedett, amiből 1200 milliárd volt a költségvetési igény.
A Népszava számításai szerint 2022-ben a kormány 769 milliárdot költött a rezsialapból, 2023-ban pedig a 2610 milliárdból 2414 milliárdot égettek el.
Lássuk, mire:
- az elmúlt másfél évben a legnagyobb összeget, 1810 milliárd forintot az MVM kapta;
- a távhőszolgáltatók 583 milliárdban részesültek, szintén a rezsicsökkentett lakossági tarifák okozta veszteségeket kompenzálandó;
- 2022. novemberében kapott 3 milliárdot a Honvédelmi Minisztérium „sportintézmények nemzeti sportközpontok dologi kiadásaira”, illetve „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatásának egyéb működési célú kiadásaira” (amit bár indokolhatna az, hogy a sportintézmények is fizetnek rezsit, a koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok azért sok gázt nem igényelnek);
- a költségvetés megtakarítási alapja kapott 106 milliárdot;
- a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházásösztönzési célelőirányzata „felhalmozási célú kiadásokra” 75 milliárdot;
- az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozó víziközműágazat 64 milliárdot;
- a Maradványelszámolási Alap 61,5 milliárdot;
- a Honvédelmi Minisztérium védelmi társaságai beruházásokra 56 milliárdot;
- a Hungaroring működésre 671 milliót, felhalmozásra 12 milliárdot;
- Komló és Cserkút pedig „egyéb felhalmozásra” 300 milliót, illetve 52 milliót kapott.
„Egyéb működési célú kiadásokra” 3194 milliárd forint ment el - írja a Népszava, hozzátéve, hogy a rezsivédelem jegyében „dologi kiadásokra” 176 alkalommal összesen 244 milliárd forintot fizettek ki, személyi juttatásokra 23 alkalommal összesen 236 milliót, munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra pedig 18 alkalommal összesen 58 milliót költöttek.
A lap szerint csak tavaly december 13-án a „versenyszektor támogatási” forrás 7,5 milliárdját 126 különböző jogcímre utalták, bár a kedvezményezettek között piaci szereplők helyett inkább iskolákat, kórházakat, börtönöket vagy épp titkosszolgálatokat találtak.
Az elszámolás a Népszava szerint egyre átláthatatlanabb: a kiadások között egyre több kisebb bevétel bukkan fel, akadtak egymást kioltó plusz-mínusz-tételek, más alapokba is jutott rezsisegély, sőt egy ízben mintha elvettek volna 21 milliárdot az MVM-től. Összegzést - ha nem is könnyen - még így is lehet készíteni, azt viszont, hogy mi alapján, miért pont annyit, és miért éppen a megjelölt célokra fizettek ki, nem indokolják meg
English (US) · 
Hungarian (HU) ·