Az MNB januártól nem engedi az alternatív többlettartalékolást a bankoknak. A lépés addig technikai jellegűnek mondható, amíg a jegybank korlátlan összeget fogad be az alapkamat szintjén kamatozó egynapos betétbe a pénzintézetektől.
Január 1-jétől ismét módosul a pénzintézetek jegybankban tartott kötelező tartalékának mértéke. Az MNB elnökének rendelete szerint a ráta mértéke továbbra is 0 százalék lesz a kétéves lejárati időnél hosszabb betétek, felvett hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a repók (értékpapír-visszavásárlási megállapodás) esetében. A többi, így a legnagyobb arányban a bankok rendelkezésére álló forrás után a korábbi, bankok által tett nyilatkozat alapján választható 10–15 százalékos tartalékráta januártól egységesen 10 százalék lesz.
Nem választhatnak
Ez első ránézésre kedvezőbb a bankoknak, ám a valóságban – a feltételek további változásakor – ez a döntés további forráselvonást jelenthet. A jegybank ugyanis márciusban jelezte a bankok felé, hogy áprilistól a korábban bejelentett módon 5-ről 10 százalékra emelt kötelező tartalékban lévő pénzük első 2,5 százalékára nem fizet kamatot, az azonfelüli tartalékra ugyanakkor az akkor irányadó, egynapos betéti kamatot fizette. Ez – miként arról az Index írt – az akkori kamatszintekkel számolva az extraprofitadóval megegyező mértékű, nagyságrendileg 200-250 milliárd forintos új adó kivetésével ért fel.
Az MNB az irányadó és a jegybanki alapkamat összeolvadását követően októbertől a mindenkori alapkamatot fizeti a tartalék után. A mostani lépéssel ugyanakkor a bankok számára januártól becsukódik a kapu, hogy magasabb tartalékrátát vállalva nagyobb összegre vehessék igénybe a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező kamatot, így csökkentve a nem fizető részen elszenvedett kamatveszteséget. Az alternatív tartalékolás lehetőségét az inflációcsökkentő intézkedések között vezette be az MNB.
Egyelőre technikai kérdés
Arról nincsenek információk, hogy a bankok közül mennyien éltek a magasabb tartalékolási lehetőséggel. Erre már csak azért sem volt feltétlenül szükségük, mert a tartalékon felül elérhető volt számukra a magasabb kamat, hiszen az MNB korlátozás nélkül fogadta be egynapos betétbe a bankok felesleges likviditását. Így tehát a mostani lépés pusztán technikai is lehet.
Ez egészen addig igaz, amíg a jelenlegi szabályok érvényben vannak. A szabályozás szerint ugyanis az egynapos betéti instrumentum a bankok számára továbbra is korlátlanul elérhető, ráadásul ezen a módon október óta egyre komolyabb – számítások szerint decemberben akár 4 százalékkal az infláció feletti mértékű – reálkamatot is zsebre tehetnek a pénzintézetek.
Mindenképp nőnek a banki terhek
A banki terhek ennek ellenére jövőre bizonyosan növekednek, hiszen a jegybank – egyévnyi halasztás után – 2024-től 0,5 százalékos mértékben élesíti az anticiklikus tőkepufferráta-előírást. A döntés mellett a jegybank indoklása szerint annak ellenére kitart, hogy a júniusi döntésükhöz képest – amikor a tőkepufferráta bevezetésének egy évvel történő eltolásáról döntöttek – az utolsó negyedévben tovább enyhültek a ciklikus és lakóingatlanpiaci kockázatok, ráadásul az MNB értékelése szerint ez a folyamat rövid távon tovább folytatódhat. Középtávon ugyanakkor – szól az MNB érvelése – a gazdasági aktivitás helyreállása és a reálbér-emelkedés visszatérése a ciklikus kockázatok újbóli növekedése irányába hathat. Így a jegybank szerint az anticiklikus tőkepuffer felépítésének megkezdésében változás nem indokolt. Ez az eszköz ugyanakkor további veszteséget okoz majd a bankszektornak.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·