A sertések körében száz százalékhoz közeli a halálozás. A vírus embert nem fertőz, de közvetetten így óriási csapást mér emberek millióira.
Komoly ökológiai-társadalmi katasztrófával fenyeget az a járvány, amelyre a Science hasábjain nemrég megjelent levél hívta fel a figyelmet. A vaddisznókat és házi sertéseket fenyegető vírusos betegség neve afrikai sertésláz, a fertőzött állatok körében a halálozási arány 100 százalékhoz közelít.
A vírus mára megjelent Afrikában, Ázsiában és Európában is, és nagy csapást mért a közepes és alacsony jövedelmű országok állattenyésztőire.
A szerző Erik Meijaard, az IUCN vaddisznóvédő szervezet egykori vezetője arról ír, hogy az Ázsiában 2018-ban felbukkanó ASF megsemmisítette és a teljes kihalás szélére sodorta a Borneó szigetén élő szakállas disznó populációt.
A járvány előtt a szakállas disznók voltak a legnépesebb vadon élő emlős csoport, egyben a helyi lakosság leginkább vadászott állat. Az elejtett vadak 81 százalékát képezték vadon élő disznók, ami évente több millió példányt jelentett, és
a helyi falvak élelmezése nagy részben erre támaszkodott.
A helyi bennszülöttek körében így az ökológiai csapás egyben társadalmi összeomlást is hozhat.
A Cardiffi Egyetem professzora, Benoit Goossens arról számolt be, hogy az ASF elleni oltóanyag eredményei pozitívak, de ezzel a házi sertések védelmét lehet majd megoldani elsősorban, mivel a vadon élő disznók csali általi tömeges vakcinációja egy nagyon költséges és komplex logisztikai kihívás.
A vírusos ragályok esetében leginkább amiatt aggódunk, hogy állatról emberre terjedhet. Az afrikai sertésláz esetében a fő tanulság az, hogy bár az ASF jelenlegi formájában nem fertőző az emberre, következményei mégis emberek millióinak életét fenyegetik.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·