Karsai Dánielnek a kórházban megfordult a fejében, hogy itt a vége, de most akkor sem élne az eutanáziával, ha lehetne

1 hét ezelőtt 23

[sz]Fischer Gábor[sz]A Népszava közölt egy rövid interjút Karsai Dániel alkotmányjogásszal, aki gyógyíthatatlan ALS betegségben szenved.
A riporter, Kuklai Katalin megvallotta, hogy a beszélgetés leginkább saját monológja, amire Karsai már csak rövid válaszokat tudott adni, beszéde, ami fél éve még érthető volt, bár már nehézkes, mára gyengévé és nehezen érthetővé vált.
Karsai eutanáziáért folytatott harca óta többezres követőtábora van a közösségi médiában, ahol szokatlan módon „a kommentek túlnyomó többsége abszolút pozitív, támogató, elismerő, Karsai Dániel sokak számára példaképpé vált az elmúlt hónapokban.”
Az alkotmányjogász olvassa a kommenteket, és elfogadja azt a szeretetet, ami felé árad, sokat jelent számára, bár nem ez volt a célja.

Azokkal viszont nem ért egyet, akik azt kívánják a kormánypárti politikusoknak, hogy ugyanazt éljék át, amit ő,

csak azért, mert sem meghallgatni nem voltak hajlandóak, sem népszavazást kiírni a kérdésben. Kuklai Katalin szerint Karsai „elképesztő higgadtsággal és eleganciával viselte mindig is a politikusoktól felé áradó közönyt, ahogy fogalmazott: a fülsiketítő hallgatást” Az is kiderült, hogy

Magyar Péter első interjúja óta Karsai kiállt mellette, és közösségi oldalán jelezte, szívesen segíti a tevékenységét, amire Magyar választ is küldött: ő is támogatja Karsai törekvését.

Azonban az utóbbi hetekben az alkotmányjogász már nem volt olyan állapotban, hogy érdemben politikai kérdésekkel foglalkozzon.
Beszélt arról is Karsai, hogy nemrég, amikor tüdőgyulladása miatt kórházba került, iszonyatos, csillapíthatatlan görcsei voltak, megfordult a fejében, hogy itt a vég. Azonban azóta fizikai fájdalmai nincsenek, akkor sem élne jelenleg az eutanáziával, ha lehetősége lenne rá. Azt mondta, hogy „ő nem meghalni akar, és nem döntötte el előre, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor már be akarja fejezni”.

Nem fél a haláltól, nem foglalkozik jelenleg ezzel.

Sokkal fontosabb most, hogy minél több időt tölthessen a barátaival és szeretteivel. Persze szokott arra gondolni, hogy vajon mi lehet a halál után, de ez persze puszta spekuláció. Ha visszamehetne abba az időbe, amikor már tudta, hogy halálos beteg, de még képes lett volna megölni magát, akkor sem tenné meg. Azt mondta: „jó volt, és most is jó.” Amikor kiderült gyógyíthatatlan betegsége, közös megegyezéssel szakítottak barátnőjével. „Túl nagy áldozat lett volna, ha velem marad. Nemhogy nem bántam meg, hanem örülök neki, hogy elment.”

[kapcsolodo]/karsai-peter-megrazo-sorai-testvererol-karsai-daniel-allapota-az-utobbi-hetekben-rohamosan-romlani-kezdett/[kapcsolodo]