Heves reakciókat váltott ki az EU-tagállamok vezetőinél Orbán Viktor miniszterelnök két héttel ezelőtti pekingi látogatása, ahol Vlagyimir Putyinnal elnökkel is találkozott. Brüsszelben sokan bírálták amiatt a kormányfőt, hogy az uniós vezetők közül egyedüliként készült róla fénykép az orosz államfővel az ukrajnai háború kitörése óta. A magyar miniszterelnököt azért is támadták a múlt heti uniós csúcsra készülve, hogy Brüsszelt és az EU-s intézményrendszert a Szovjetunióhoz, illetve az egykori moszkvai vezetéshez hasonlította, ami kapcsán Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő azt mondta, „Senki sem kötelezi Magyarországot arra, hogy az EU tagja legyen”.
Bár a magyar kormány lépései miatt az Európai Parlament több képviselője a Magyarországnak járó kohéziós és helyreállítási források további visszatartását követelte, addig az ügyben illetékes Európai Bizottság felől semmilyen hasonló állásfoglalás nem érkezett. Míg sajtóban sokan egy brüsszeli politikai alkut emlegetnek az Orbán-kabinettel, hogy az Ukrajnának szánt uniós támogatások fejében feloldhatják a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
Viszont, ahogy erről már többször is írtunk, valójában nem egy politikai alku miatt került közelebb a magyar költségvetés 13 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadításához.
A tévedés alapja, hogy még október legelején a Financial Times több uniós forrásra hivatkozva írt arról, hogy az uniós hétéves költségvetés felülvizsgálatának részét képező 50 milliárd eurós Ukrajnának fizetendő támogatások esetében elvárja, hogy a magyar kormány ne vétózzon, cserébe Brüsszel feloldja a horizontális feljogosító feltételek miatt blokkolt tételeket. Az Európai Bizottság már ezt akkor is cáfolta, de most – mint a Népszava megtudta – Johannes Hahn költségvetési biztos ezt írásba adta az Európai Parlament több képviselőjének küldött válaszában.
Mint arról többször is írtunk az elmúlt hetekben: a magyar források egy részének feloldása azért került napirendre, mert a májusban a parlament által elfogadott, június óta hatályos igazságügyi reform kielégíti az Európai Bizottság elvárásait.
A magyar törvénycsomag rendezi a Kúria vezető bíráinak választására vonatkozó és összeférhetetlenségi szabályait, biztosítja az Országos Bírói Tanács jogkörbővítését, valamint megszünteti a magyar közhatalmi szervek, köztük a hatóságok ügymenetet akasztó alkotmánybírósági panaszhoz való jogát, amely sokszor a végtelenségig kitolta a jogerős ítéletek végrehajtását is a brüsszeli álláspont szerint.
Az eddigi elemzéseink szerint a magyar kormány legutóbbi válaszai, amelyeket az igazságügyi reformmal kapcsolatos kérdéseinkre küldtek, megfelelőnek tűnnek
– nyilatkozta a Portfolio-nak egy a tárgyalásokra rálátó tisztviselő, de többen megerősítették, hogy a horizontális feljogosító felételek miatt kért reform ügye hamarosan lezárulhat, így a kohéziós források felszabadulhatnak.
A legtöbben arra számítanak, hogy már november végén pozitív értékelést ad a Bizottság a magyar lépésekről.
Politikai okokból ezt az eljárást nem lehet kihasználni, mert egy jogállamisági ügyben ezek az elvek az Európai Bizottságot is kötik, tehát nem lehet politikai okokból kiforgatni azokat
– mondta egyik forrásunk. Egy másik, a tárgyalásokra rálátó személy emlékeztetett, hogy bár a magyar kormány több tagja is próbálta beállítani úgy a helyzetet, mintha a lengyel választásoktól függő politikai döntést hozna Brüsszel, de most, hogy megbukott a budapesti vezetéssel szövetséges varsói kabinet, nem változott a helyzet. “Ha a reform megfelel, akkor feloldjuk a pénzeket” - tette hozzá.
Szerinte kényszerpályára került mind a magyar vezetés, mind a Bizottság: mindenkinek teljesítenie kell a kötelezettségeit, hogy az ügyet lezárják, senkinek nincs már mozgástere a folyamat megakasztására.
Nem a magyar kormány a fő kerékkötő
A Portfolio-nak nyilatkozók elmondták, hogy mint az a sajtóban is megjelent, a 2021-2027 hétéves költségvetés (MFF) felülvizsgálatánál sem az Orbán Viktor vezette kormány az egyetlen tagállami kabinet, amelyik egyelőre nem akarja megszavazni az Európai Bizottság előterjesztését. A végrehajtó testület javaslata közel 100 milliárd eurónyi plusz tagállami befizetést vár el, ebből mintegy 50 milliárd euró menne Ukrajnának, további 19 milliárd pedig a Next Generation EU közös hitelfelvétel megemelkedett törlesztőrészleteire.
Fontos, hogy még a magyar kormány sem a Kijevnek szánt támogatás kifizetést ellenzi, hanem egyszerűen az egyes altételek kifizetésével van problémája. Ahogy arról a Szabad Európa is írt Ukrajna kapcsán az a pillanatnyi magyar álláspont, hogy a költségvetésen kívüli megoldást kell találni, azaz Magyarország ebből kimaradhatna, de alkalomadtán mások (a szlovákok vagy az osztrákok) is. Ráadásul erre Brüsszel is hajlik: csak 18 milliárd eurónyi forrás az, amit a költségvetésből fizetnének, míg 33 milliárd eurót tenne ki egy közös hitelfelvétel, amelyről az MFF-felülvizsgálaton kívül is meg lehetne állapodni.
Ezzel pedig a Portfolio forrásai szerint a magyar kormánynak sincs problémája, viszont a négy fukar országnak (Ausztriának, Dániának, Hollandiának és Svédországnak), valamint Németországnak sem tetszik, hogy így, vagy újabb tagállami befizetésekből finanszírozzák Ukrajnát. Ezek a kormányok találtak is 16 milliárd eurónyi, szerintük átcsoportosítható tételt az uniós költségvetésben, amit a Bizottság egyelőre nem sorolt be egyetlen tételhez sem.
Tehát jelenleg a megállapodást a leginkább nem a gyakran vétózó Magyarország blokkolja, hanem az öt, inkább spórolás mellett álló tagállam. Közülük egyébként a megszokottak szerint Németország, az unió legnagyobb gazdasága a legkritikusabb: Olaf Scholz kancellár szerint Ukrajnát bilaterális módon támogatja a legtöbb EU-ország, közülük a legtöbb pénzt és fegyvert épp Berlin küldte.
Lezárulhat a kondicionalitási eljárás, de indulhat másik ügy is
A Portfolio-nak brüsszeli diplomaták azt is elmondták, hogy nem csak a horizontális feljogosító feltételek ügyében gyorsultak fel a tárgyalások a magyar kormánnyal: a kondicionalitási eljárás által blokkolt 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási forrásnál is sebességet váltottak. Egy forrás szerint már akár december végéig akár ezt is lezárhatják, másik két, az egyeztetéseket ismerő személy viszont azt mondta, hogy itt jóval hosszabb út áll a felek előtt, minthogy a Bizottság célkitűzésének megfelelően egyben le lehessen zárni a horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos és a jogállamisági eljárásokat.
Arra a kérdésünkre, hogy az EB szakértőinek akaratát, hogy egyszerre találjanak megoldást a két ügyre, mennyire írhatja felül a politika, azt mondták, hogy nagyjából semennyire. Az MFF-felülvizsgálat ugyan fontos Brüsszelnek, de nincs a mandátumában, hogy ezt összevonja a magyar források ügyével. Ahogy arra is kis mozgásteret látnak a forrásaink, hogy Orbán Viktor politikai nyilatkozatai, vagy a Putyin-találkozó miatt a Bizottság mégis visszadobja az igazságügyi reformot. Mint elmondták: a helyreállítási alap lehívásához kapcsolt szupermérföldkövek világos elvásárokat fogalmaznak meg, ahogy a horizontális feljogosító feltételeknél is egyértelműek a brüsszeli kívánalmak.
Ha elkezdünk trükközni, akkor mi sem tartjuk be a jogállamisági elveinket, ami más országok haragját is kiválthatná. Egy huxit sem ideális végkifejlet, de sokkal rosszabb lenne, ha egy politikai vita miatt más tagállamok is eltávolodnának az uniós fősodortól
– értékelte a helyzetet egyikük.
Valódi kockázatot nem Brüsszel és az Európai Bizottság kritizálásában látnak – de azt persze nem tartják szerencsésnek, hogy az itthoni kormánykommunikáció miatt egyre több az EU-ellenes hang a magyar közbeszédben –, sokkal nagyobb veszélynek tartják, hogy a magyar vezetés olyan új törvényeket fogad el, amelyek korlátozzák a sajtószabadságot, vagy veszélyeztetett kisebbségeket érintenek hátrányosan. Így például sokan aggódnak amiatt, hogy a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által belengetett szuverenitási törvény lesz ellentétes az uniós jogállamisági elvekkel.
Ez viszont sem a kondicionalitási eljárásra, sem a horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos jelenleg futó eljárásokkal nem kapcsolódhat össze.
Ha ez a tervezett törvénycsomag esetlegesen újabb jogállamisági problémákat generálna, akkor új eljárást kell indítania az Európai Bizottságnak. Viszont egy ilyen lépés a tagállamok legnagyobb részétől elvárásként fogalmazódna meg, tehát más okból, de újra a források felfüggesztésével járhatna.
Politikai döntések természetesen mindig felülírhatják a szakértői véleményeket, de most kicsi az esély egy ilyen lépésre
– jelentette ki egyik forrásunk. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy egy monitoring periódust is beiktatnak a magyar reformok ellenőrzéséhez. Vagyis nem lezárják a horizontális feljogosító feltételekről és a kondicionalitási eljárásokat, hanem feloldják a kifizetéseket, majd vizsgálják, hogy a gyakorlatban hogyan működnek a magyar reformok.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen egyeztetnek a június 30-i EU-csúcson. A fotó forrása: EU.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·