Kidobták Új-Zéland varázslóját, aki évtizedekig volt Christchurch nevezetessége

1 hónap ezelőtt 49

A ma 88 éves varázsló, eredeti néven Ian Brackenbury Channell évtizedek óta népszerű turisztikai látványosság. Torzonborz szakállával, kócos hajával, hosszú, fekete köpenyében és hegyes kalapjában tömegeket szólított meg a városközpontban.

Korunk Merlinje nem ismert tabutémát. Ostorozta a politikusokat, és a „város lelke elleni támadásnak” nevezte, hogy a nyilvános telefonfülkéket vörösről kékre mázolták.

Mágiával befolyásolta a mindent eldöntő rögbimeccsek kimenetélét, az aszály idején pedig Ausztráliába utazott, hogy esőtánccal nyerje el az égiek kegyeit.

„Nehéz szívvel szüntettük meg a szerződését” – mondta a christchurchi önkormányzat helyettes vezetője.

„A tanács hálás azért az értékes és különleges hozzájárulásért, amivel a varázsló városunk kulturális életét gazdagította. Örökre része marad történelmünknek” – tette hozzá Lynn McClelland.

A képviselő szerint azonban a varázslás már nem illik bele a déli sziget legnagyobb városának „promóciós tájképébe”. Az új programok „inkább fogják tükrözni multikulturális közösségünket, és egy vibráló, sokszínű, modern várost fognak jelképezni”.

A londoni születésű Channell korábban a Királyi Légierőnél szolgált navigátorként. A Leeds-i Egyetemen szerzett kettős cum laude diplomát pszichológiából és szociológiából, bejárta a Közel-Keletet, tanított Teheránban és Ausztráliában, majd 1974-ben telepedett le Christchurchben.

Első nyilvános szereplései után megpróbálták letartóztatni, de olyan népszerűnek bizonyult, hogy tíz évvel később, amikor egy rögbimeccsen elmaradt varázslat után távozással fenyegetőzött, a tanács a maradásáért kampányolt.

Ez üdvözlendő változás volt az önkormányzat hozzáállásban az évekig tartó leplezetlen ellenségeskedés után – emlékezett vissza mágus.

A tanács akkor Christchurch varázslójának nevezte ki, az Új-Zélandi Művészeti Galériák igazgatósága „hiteles élő műalkotásnak” minősítette, Mike Moore miniszterelnök pedig 1990-ben hivatalosan is az egész ország, Új-Zéland varázslójának nevezte ki.

Azóta évi 16 ezer új-zélandi dolláros (3,6 millió forintos) bér ütötte a markát a „varázslói és egyéb mágiás szolgáltatások nyújtásáért”, ami után persze nem örül annak, hogy most háttérbe szorították.

„Egy rakás bürokratának egy csöpp fantáziája sincs” – kesergett a Stuff hírportálnak. „Föl sem merült bennünk, hogy Christchurchöt a tengerentúlon is lehetne népszerűsíteni."

A retorika ősi művésze

Channell életét és munkásságát a christchurchi Örökség Fesztiválon látható kiállítás foglalja össze, amelynek ironikus módon a városi tanács a védnöke.

Az esemény leírása szerint Christchurch az egyetlen város a világon, amelynek 1982 óta saját hivatalos varázslója van.

„Negyven éven át sehol a világon senki másnak nem adományozták ezt a címet” - írták a szervezők. „Nemcsak saját társadalmi identitását teremtette meg, hanem volt akadémikus kultúrelmélet-íróként és kísérletezőként megtervezte azt az egzisztenciális univerzumot, amelyben 1972 óta él.”

Változatos életútját saját honlapján elevenítette fel.

Az új-zélandi kormány szerint Channell „a retorika ősi művészetét élesztette újjá”, a christchurchi főtéren pedig „jeles filozófusok gondolatait szintetizálta gyakran”.

„Az jutott eszembe, hogy Ön kizárólag Christchurch varázslója” – írta neki Moore kormányfő 1990-ben.

Hűséges christchurchi képviselőként örülök ennek, de miniszterelnökként aggaszt, hogy az Ön varázslói képességei hivatalosan nem állnak az egész nemzet szolgálatában.

Hozzátette, hogy ez valószínűleg következményekkel járna „a varázslatok, áldások, átkok és egyéb természetfeletti ügyek terén, amelyek meghaladják az egyszerű miniszterelnök illetékességét". Ezzel a magyarázattal nevezte ki Új-Zéland varázslójává.

Channell – életrajza szerint – „tizenkét napos harcban állt” a távközlési vállalattal, amikor a nyilvános telefonfülkéket a hagyományos vörösről kékre festették át.

A közösségért tett érdemei elismeréseként Channellt 2009-ben Erzsébet királynő is kitüntette.

Az idős mágus tavaly még az utódját kereste, de a járvány valószínűleg közrejátszott abban, hogy állása nemigen csigázta fel az érdeklődést.

Amikor azt kérdezték tőle, megátkozza-e a tanácsot a döntése miatt, a varázsló azt mondta, inkább az áldást részesíti előnyben.

„Boldog álomba ringatom a gyerekeket, jó egészséget kapnak tőlem. Azt szeretném, ha a bürokraták humánusabbá válnának” – idézte a Guardian Új-Zéland varázslóját.