Kis-Benedek József: nem felesleges a terrorkészültségi szint emelése Magyarországon

Orbán Viktor vasárnap, Irán Izrael elleni drón- és rakétacsapása után összehívta a Védelmi Tanácsot. A miniszterelnök elítélte a támadást. A kormányfő szerint a hétvégi akció „azzal fenyeget, hogy államközi háború dúlja fel az egész Közel-Keletet, ami súlyos fenyegetést jelent az egész világra – benne Magyarországra is”.

A Magyar Nemzet közben úgy értesült, hogy elrendelték itthon a terrorkészültség magasabb fokozatát. A Terrorelhárítási Központ (TEK) ugyanakkor azt a tájékoztatást adta, hogy Magyarország területén jelenleg a hármas terrorfokozat van érvényben. Közleményükben jelezték:

A hvg.hu információi szerint 2016 óta van érvényben a hármas szint idehaza. A TEK azt is közölte, hogy a rendőrség a külképviseletek védelmét megerősítette, és fokozottabban ellenőrzi a közintézmények biztonságát, valamint a határátlépéseket. A rendvédelmi, valamint a partnerszolgálati együttműködésben az információk cseréje folyamatos, az adatokat a TEK folyamatosan összegzi, elemzi és értékeli.

Jelezték továbbá, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a magyar emberek biztonságát és felkészült arra, hogy bármely, a lakosság biztonságát veszélyeztető információ felmerülése esetén haladéktalanul megtegye a szükséges intézkedéseket.

A szakértő szerint Magyarország nincs az elsődleges célpontok között

A magasabb fokozatú terrorkészültség elrendelése esetén szükséges intézkedésekről és a lehetséges következményekről Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő beszélt az InfoRádióban. Az MTA doktora kifejtette: ilyen esetekben megerősítik a zsidó létesítmények védelmét, esetleg civil ruhás, illetve egyenruhás rendőröket vezényelnek az érintett helyekre. Ez alatt nemcsak a követség, a konzulátus, illetve a kulturális létesítmények értendők, hanem minden egyes olyan intézmény, ami Izraelhez köthető – fűzte hozzá a címzetes egyetemi tanár.

Mint mondta, ilyenkor elengedhetetlen, hogy fokozottabb ellenőrzéseket hajtsanak végre a kirendelt hatóságok az országba történő belépéskor, hiszen ki kell szűrni a repülőgéppel érkező gyanús személyeket.

Ezen kívül intenzívebb titkosszolgálati információcsere is zajlik. Magasabb fokozatú terrorkészültség esetén a hírszerzési szolgálatoknak kiadják, hogy a megszokottnál is jobban figyeljenek oda, és osszanak meg minden információt a terrorizmussal foglalkozó szervezetekkel – így Magyarországon a TEK-kel –, hogy adott esetben előzetes védelmi intézkedést foganatosíthassanak.

Ezzel együtt Kis-Benedek József szerint

mert mint fogalmazott, Irán egyelőre nem azzal foglalkozik, hogy mi történik Európában. „Ez akkor lehet érdekes, ha Izrael támadást intéz Irán ellen, mert abban az esetben izraeli létesítmények elleni támadással válaszolhat Teherán, illetve az iráni proxy-k. Ebben az esetben növekedhet a veszély, de az intézkedést nem akkor kell bevezetni, amikor a baj megtörtént, hanem előzetesen” – figyelmeztetett a biztonságpolitikai szakértő.

„Magyarország – a jelenlegi stádiumban – nem szerepel az elsődleges célpontok között, de mint mondani szokás, jobb az óvatosság. Nem gondolom, hogy fölösleges a készültségi szint emelése” – jegyezte meg a címzetes egyetemi tanár

Hozzátette azt is, hogy elsősorban azokban az országokban logikusak a terrortámadások megelőzését célzó intézkedések, amelyek Izrael oldalán részt vesznek Irán elleni műveletekben – például Nagy-Britanniában vagy Franciaországban.

Az MTA doktora végül elmondta: arról sem szabad megfeledkezni, hogy olyan személyek is végrehajthatnak terrortámadásokat, „akik nem állnak közvetlen kapcsolatban Iránnal, nem utasításra cselekszenek, hanem egyszerűen az Izrael elleni bosszú hajtja őket”.