Korrupciós botrányoktól hangos Párizs az olimpiai készülődés hajrájában

A francia igazságszolgáltatás vizsgálatot indított Tony Estanguet, a párizsi olimpia és paralimpiai szervezőbizottságának (COJOP) elnöke ellen, jelentette az insidethegames.biz az AFP francia hírügynökség nyomán.

Az ügyre jó rálátással bíró forrás szerint a szlalom szakágban háromszoros olimpiai bajnok francia kenus ellen a szervezőbizottság elnökeként kapott díjazásának feltételei miatt indult eljárás kevesebb mint 170 nappal az olimpia előtt. A nyomozást az Országos Pénzügyi Főügyészség (PNF) kezdeményezésére indították el a francia hatóságok.

Az AFP megkeresésére a francia Közügyi Minisztérium sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a Tony Estanguet javadalmazásával összefüggő vizsgálat létezését.

A COJOP 2018-as adatai szerint a szervezőbizottság elnöke bruttó 270 000 eurót tett zsebre 2020-ig, ami bizonyos feltételek mentén akár húsz százalékkal is változhatott.

Akcióban a korrupcióellenes hatóságok

Megállapították viszont, hogy a vonatkozó előírások betartása mellett a díjazásnak alacsonyabbnak kellett volna lennie, márpedig ez így a mostani formájában kimeríti az összeegyeztethetetlenség fogalmát. A Le Canard Enchainé hetilap közben arról írt, hogy Estanguet tudott az előírásokról, ezért céget alapított, hogy az általa vezetett szervezőbizottságnak számlát állítson ki a „nem kereskedelmi jellegű szolgáltatásokért”. Ez viszont kérdéseket vet fel a szóban forgó cég működésével és tevékenységével kapcsolatban.

A Francia Korrupcióellenes Ügynökség (AFD) korábbi, az olimpiai játékok szervezésével kapcsolatos jelentése a tisztességtelenség és az összeférhetetlenség kockázataira hívta fel a figyelmet. Már akkor foglalkoztak Estanguet cégével, amit úgy jellemeztek, hogy „nem problémamentes”.

Maga Estanguet egy évvel ezelőtt határozottan cáfolta a szervezőket ért korrupciós vádakat. Kijelentette, hogy nincs tudomása semmilyen szabálytalan, tiltott vagy törvénytelen cselekedetről, amelyet a szervezők követtek el.

„A szerződésekről pedig minden esetben testületileg döntenek” – tette hozzá.

Estanguet azután nyilatkozott, hogy az ügyészségi nyomozók házkutatást tartottak a 2024-es párizsi olimpiát szervező bizottság Saint-Denis-i székhelyén sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt.

A NOB is belátta, változásra van szükség

Andy Spalding, a Richmond Egyetem jogász professzora – aki a korrupciós szálakat tanulmányozza az olyan kiemelt sporteseményeken, mint az olimpia vagy a labdarúgó-világbajnokság – úgy látja, hogy a francia hatóságok most tényleg hadat üzentek a mutyizás minden formájának.

Először a 2002-es téli ötkarikás játékokon borult ki a bili, az volt az első alkalom, amikor a korrupcióról szóló bizonyítékok besározták az olimpiai mozgalom nevét. Persze már 2002 előtt is sejteni lehetett, hogy a háttérben rengeteg a sumákolás, de bizonyítékok hiányában a világ nagyrészt beletörődött a korrupció létezésébe.

Sokak azon is felháborodtak, amikor Kína kapta a 2022-es téli olimpia rendezési jogát, holott az ország szinte semmilyen viszonyt nem ápol a hagyományos téli sportágakkal, és szinte semmilyen téli sporthagyománya nincs. Az általános nézet az volt, hogy Peking fizetett a legtöbbet. Ugyanez volt a helyzet, amikor Katar kapta a 2022-es labdarúgó-vb rendezési jogát.

Emlékezhetünk egy másik kellemetlen ügyre is: 2017-ben Frankie Fredericks lemondott a 2024-es olimpiai pályázatokat értékelő bizottság vezetéséről, miután azzal gyanúsították meg a négyszeres olimpiai ezüstérmes korábbi sprintert, hogy 300 ezer dollárt kapott egy nigériai pénzügyi tanácsadócégtől 2009-ben, a 2016-os olimpia odaítélésének napján.

Franciaország az első fecske, de még többen követik majd őt

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) viszont fenntartható üzleti modellre van szüksége, ezért rábólintott a korrupció visszaszorítását célzó intézkedések bevezetésére.

A fogaskerekek mozgásba is lendültek, Franciaország pedig szigorú fellépést ígért a korrupcióval szemben. A jövőben ez minden rendező várossal szemben elvárás lesz (mindegy, hogy téli, vagy nyári olimpiát hoz tető alá), tehát a 2028-as Los Angeles-i játékok szervezőit sem hagyják nyugton a korrupcióellenes hatóságok.

Franciaország 2017-ben nyerte el a 2024-es ötkarikás játékok rendezési jogát, ugyanabban az évben, amikor elfogadta az új korrupcióellenes törvényt, a Sapin 2-t. Ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy fogadják el a korrupcióellenes megfelelőségi programokat (pl. bejelentő forródrótokat hozhatnak létre az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása érdekében), így kirekesztve az emberek életéből a megvesztegetést és a zsarolást.

Ennek láthatjuk az első eredményeit, kérdés persze, hogy sikerül-e mindenkit fülön csípni. Az viszont biztos, hogy a szándék megvan a korrupció felszámolására, amihez ezután minden országnak tartania kell magát, amely szeretne olimpiát rendezni.

Hogy mindez mennyiben segíti vagy éppen hátráltatja a lassan finishez közeledő – 151 nappal vagyunk az olimpiai megnyitó előtt – szervezőket munkájuk elvégzésében az kérdéses, de azért sejteni lehet. Miként azt is, mennyire használ vagy árt úgy az érintetteknek, mint a városnak, az országnak vagy magának az olimpiai mozgalomnak, ha a legfőbb fogaskereket elmarasztalják, esetleg ad abszurdum „kiveszik” a rendszerből.