Korszakalkotó AI-jogszabályt fogadott el az Európai Parlament

Szerdán az Európai Parlament jóváhagyta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat – írta sajtóközleményében az Európai Parlament.

Az EP-képviselők 523 szavazattal, 46 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadták el a tagállamokkal tavaly decemberben egyeztetett rendeletjavaslatot.

A jogszabály célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (MI) szemben, miközben serkenteni az innovációt és megteremti Európa vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén

– olvasható a közleményben. 

A rendelet a mesterséges intelligencia lehetséges kockázatai és hatásai alapján állapít meg kötelezettségeket az alkalmazásra  vonatkozóan.

Végre megvan a világ első kötelező erejű jogszabálya a mesterséges intelligenciáról, amely csökkenti a kockázatokat, lehetőségeket teremt, küzd a diszkrimináció ellen és átláthatóságot teremt. A Parlamentnek köszönhetően az elfogadhatatlan mesterséges intelligencia gyakorlatokat a jogszabály betiltja Európában, a munkavállalók és a polgárok jogai pedig védelmet élveznek. A mesterséges intelligencia hivatal hamarosan feláll, hogy támogassa a vállalatokat abban, hogy még a szabályok hatályba lépése előtt elkezdjék betartani azokat. Biztosítottuk, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének középpontjában az ember és az európai értékek álljanak

– mondta Brando Benifei (S&D, Olaszország) társjelentéstevő a keddi plenáris vita során.

Az EU teljesített. A mesterséges intelligencia fogalmát összekapcsoltuk a társadalmaink alapját képező alapvető értékekkel. Sok munka vár azonban még ránk, amely túlmutat magán a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályon. A mesterséges intelligencia arra fog késztetni minket, hogy újragondoljuk a demokráciáink, oktatási modelljeink, munkaerőpiacaink és a hadviselés módjának középpontjában álló társadalmi szerződést. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a technológia köré épülő új kormányzási modell kiindulópontja. Most arra kell összpontosítanunk, hogy ezt a jogszabályt átültessük a gyakorlatba

– tette hozzá Dragoş Tudorache (Renew, Románia) társjelentéstevő.

Kiemelt a polgárok jogainak védelme

Az érzékeny személyes adatokon alapuló biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása – „olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan válogatnak le” – tiltott lesz a rendelet értelmében.

A munkahelyen és az iskolákban tilos lesz gépi érzelemfelismerő rendszereket alkalmazni.

A polgárokat kockázati profiljuk vagy társadalmi hovatartozásuk alapján nem lehet pontozni, szabályellenes „a profilalkotásra, illetve a bűnözői előéletre alapozott prediktív rendészet”, valamint az emberek viselkedésének befolyásolására alkalmas, vagy sebezhetőségüket kihasználó rendszerek alkalmazása is.

A bűnüldözői szervek lehetőségei szűkülnek

Néhány jól körülhatárolt kivételtől eltekintve a bűnüldöző szervek sem vehetik igénybe a távoli biometrikus azonosító (RBI) rendszereket.

Csak szigorú biztosítékok mellett – időben és földrajzilag korlátozottan, külön bírói vagy hatósági engedéllyel – lesz alkalmazható a valós idejű RBI: akkor jöhet szóba, ha például eltűnt személyt keresnek, vagy terrortámadást próbálnak megelőzni.

Követelmények a „magas kockázatú rendszerekre” vonatkozóan

Az egészségre, a biztonságra, az alapvető jogokra, a környezetre, a demokráciára vagy a jogállamiságra jelentős veszélyt jelentő mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatban az új rendelet egyértelmű kötelezettségeket állapít meg.

Magas kockázatúnak számítanak a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. egészségügyi és banki szolgáltatások), a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén, valamint az igazságszolgáltatásban és a demokratikus folyamatokban (pl. a választások befolyásolására) használt mesterséges intelligencia alkalmazások

– írja az Európai Parlament sajtóközleménye, hangsúlyozva, hogy „az ilyen rendszerek esetében a rendelet rendszeres kockázatértékelést és -mérséklést ír elő.”

Emellett joguk lesz a részletes tájékoztatáshoz is az alapvető jogaikra jelentősen kiható olyan döntésekről, amelyek magas kockázatú MI-rendszerek bevonásával születtek. 

A rendszer használatát az üzemeltetőnek naplóznia kell, valamint a rendszer átláthatósága és pontossága mellett biztosítania kell annak emberi felügyeletét is.

Jelölni kell a deepfake-et

Bizonyos átláthatósági követelményeknek is meg kell majd felelniük az általános célú mesterségesintelligencia-rendszereknek és az alapjukat képező MI-modelleknek, a modellek betanításakor be kell tartani az uniós szerzői jogi szabályokat.

További követelmények is vonatkoznak majd az erősebb MI-modellekre, amelyek rendszerszintű kockázatokat jelenthetnek: ide tartozik a modellek értékelése, a rendszerszintű kockázatok értékelése és mérséklése, valamint a rendkívüli eseményekre vonatkozó jelentéstétel.

Szabályozói tesztkörnyezetet kell létrehozni és valós körülmények között is kell teszteket végezni a tagállamokban – a kkv-kat és az induló vállalkozásokat kötelezően bevonva – annak érdekében, hogy már kiforrott és betanított innovatív mesterségesintelligencia-rendszerek kerüljenek ki a piacra.

A rendeletet helyesbítési eljárás keretében – jogász-nyelvészi ellenőrzést követően, még a jogalkotási ciklus vége előtt – elfogadhatja a Parlament. Az Európai Tanácsnak is hivatalosan kell támogatnia a jogszabály végleges szövegét.

A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, a tagállamokban pedig a hatálybalépést követő 24 hónap elteltével a jogszabályt teljes egészében alkalmazni kell, kivéve a tiltott gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseket.