A kriptopiaccal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes.
Mi az a felezés?
A nagyjából négyévente megtörténő felezés a bitcoin alapjául szolgáló blokklánc-technológia módosítása, amelynek célja, hogy csökkentse az új bitcoinok létrehozásának ütemét.
Az eseményre szombat hajnalban került sor.
A bitcoint már a kezdetektől fogva úgy tervezték meg, hogy a készlet 21 millió darab tokenben van maximálva, tehát ennél többet sosem fog a piacra kerülni. Jelenleg körülbelül 19 millió tokennél járunk. A bitcoin Satoshi Nakamoto állnevet viselő megalkotója a felezését a bitcoin kódjába írta azzal a céllal, hogy időről időre csökkentse az új bitcoinok forgalomba hozatalának ütemét. Vagyis a felezés garantálja, hogy az idő előre haladásával egyre kevesebb bitcoin kerül ki a piacra, tehát a kínálat növekedése jelentősen lassul.
A blokklánc-technológia révén olyan - blokkoknak nevezett - információtömböket hoznak létre, amelyeket a "bányászatnak" nevezett folyamat során adnak hozzá a lánchoz. A bányászok számítási teljesítményt használnak bonyolult matematikai feladatok megoldására a blokklánc építéséhez, és az elvégzett munkáért, vagyis lényegében a hálózat számára rendelkezése bocsátott számítási teljesítményért jutalmat kapnak új bitcoinok formájában.
A blokkláncot úgy tervezték, hogy minden alkalommal, amikor 210 000 blokkot adnak hozzá a lánchoz, azaz nagyjából négyévente megtörténjen egy felezés, azaz a bányászoknak járó bitcoin-jutalom a felére csökken. Ezáltal egyrészt a bányászat kevésbé profitábilássá válik, másrészt lelassul az új bitcoinok keletkeztetése.
Kezdetben 50 bitcoint kaptak minden lánchoz adott blokkért, azonban ez a jutalom nagyjából négyévente lefeleződik.
- 2012. november 28-án 25 bitcoinra,
- 2016. július 9-én 12,5 bitcoinra,
- 2020. május 11-én pedig 6,25 bitcoinra.
- 2024. április 20-án pedig 3,125 bitcoinra.
Hogyan hat ez az árfolyamra?
Egyesek szerint a bitcoin értékét részben a korlátozott kínálata adja. Minél kisebb a kínálat egy árucikkből – és minden más tényező változatlan –, annál jobban felmegy az ár, ha valaki vásárolni akar. Utóbbi közgazdasági alapvetés nem igazán támadható, az viszont igen, hogyha a bitcoinnál ismert a felezésnek még az időzítése is, akkor hogyan ne árazta volna be a piac annak hatását már jóval korábban.
A Deutsche Bank elemzői is pont ezt a véleményt fogalmazták meg, amikor a legutóbbi elemzésükben azt írták, hogy a felezés részben már be van árazva, és nem számítanak arra, hogy a felezést követően az árak jelentősen emelkedni fognak.
A múlt hónapban elért csúcsok óta a bitcoin ára már 60 000 dollár alá is benézett pénteken, és a JP Morgan elemzői a héten azt mondták, hogy a felezés után további áresésre számítanak.
Más elemzők attól tartanak, hogy az egyre erősebb "hosszabb ideig magasabb kamatok" narratíva kevésbé vonzóvá teszi az olyan kockázatosabb eszközöket, mint a kriptovaluták.
Mire számíthatunk?
Bár a felezések általános ütemezését a piac előre ismeri, az új bitcoinok létrehozási ütemének 50 százalékos csökkenése a feltételezések szerint a kriptoeszköz kereslet-kínálat dinamikájának megváltozásához vezet. Ráadásul idén még a kereslet-kínálati dinamikához az is hozzáadódik, hogy sok elemző szerint az év elején elfogadott amerikai bitcoin ETF-ek nagyobb keresletet generálhatnak a kínálat lassulása mellett.
A bitcoin árfolyama az előző három felezést követő hónapokban új történelmi csúcsot ért el.
Viszont a mostani felezés több okból is más, és ahogy fent is láthattuk, egyes elemzők szerint nem biztos, hogy rali következik. Az már eleve egy eltérés az előző ciklusokhoz képest, hogy története során a bitcoin először produkált történelmi csúcsot a felezés előtt.
Az idei évben látott kriptopiaci rali mögött leggyakrabban az amerikai bitcoin ETF-ek elfogadását, a központi bankok kamatcsökkentéseivel kapcsolatos várakozásokat, valamint a felezést szokták okként említeni. Ebből a háromból talán az ETF-sztori maradt meg érintetlenül év eleje óta: a kamatcsökkentési várakozások az elmúlt hónapokban folyamatosan tolódtak ki, a felezés pedig annyi ideje az idei emelkedés mögötti narratíva része, ha nehéz lenne azt állítani, hogy a piac ne árazta volna be ennek hatását, legalább részben.
Ha megnézzük a legutóbbi, 2020. május 11-én történt felezést, az árfolyam a következő héten mintegy 12 százalékkal, a következő 12 hónapban pedig 659 százalékkal emelkedett. A ralira azonban számos magyarázat volt - többek között a laza monetáris politika és a Covid alatt otthon ragadt, fogyasztani nem igazán tudó (és az USA-ban stimulus csekkekből tőzsdéző) kisbefektetői réteg aktivitása -, tehát egzakt bizonyíték nem igazán volt arra, hogy a felezés állt a háttérben. Vagyis nagyon nehéz elkülöníteni a felezést és meghatározni, hogy pontosan milyen hatása lesz a piacra.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·