Kutatás: főleg a jómódúak profitálnak a családtámogatásokból

A bankok, hitelek mint a magyar családpolitikai rendszer kulcsszereplői címmel tartott tudományos előadást Kramarics Szandra szociológus, az ELTE doktorjelöltje, a Társadalomtudományi Kutatóközpont külső kutatója. Ennek az előadásnak az anyagát dolgozták fel a Bankmonitor szakértői – különös tekintettel arra, hogy mely rétegek profitálnak a bankokon keresztül kiáramló családtámogatásokból.

Kramarics Szandra közölte: a 2010 után bevezetett, a bankrendszer közreműködésével megvalósított, családosok számára elérhető támogatási programok (csok, babaváró) az úgynevezett „szociálpolitika más eszközökkel” csoportba sorolhatók, amit a nemzetközi szakirodalom social policy by other means elnevezéssel lát el. Az ilyen típusú vissza nem térítendő támogatási elemek és hitelprogramok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik a hagyományos értelemben vett szociálpolitikát, de sok esetben megfigyelhető, hogy elsősorban a tehetősebb háztartások tudják kihasználni ezeket a lehetőségeket.

Az újhullámos családtámogatások felépítésével párhuzamosan idehaza

hosszú ideje változatlan maradt a családosok felé irányuló hagyományos szociális juttatások – például a családi pótlék vagy a GYES – összege,

annak ellenére, hogy a mögöttünk álló évtizedben rendkívül nagy fogyasztói áremelkedést tapasztalhattunk.

Más támogatási elemek ráfordításai közben jelentősen bővültek: az alábbi diagram szemlélteti, hogy 2020-tól 2023-ig hogyan alakult a különféle támogatási célokra költött állami kiadások összege. A vizsgált időszakban a családi pótlékra fordított összeg gyakorlatilag stagnált (305 milliárd forintról 309 milliárd forintra emelkedett), a gyes összértéke pedig még csökkent is (61 milliárd forintról 56 milliárd forintra).

Forrás: Kramarics Szandra

Ez idő alatt a lakástámogatásokra fordított pénzösszegek gyorsan növekedtek: a 2020-as 297 milliárd forinthoz képest 2023-ban már 491 milliárd forintot tettek ki. Ennek a kategóriának a túlnyomó részét az úgynevezett „lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások” adták, ahová többek között a csok és a különféle támogatott hitelek, a lakás-takarékpénztárakra fizetett támogatás és a lakásfelújítási programok is tartoznak. A babaváróra költött összeg pedig természetes módon dinamikusan (26 milliárd forintról 178 milliárdra) növekedett a vizsgált 4 év során, hiszen ez a hiteltípus 2019-ben indult útjára.

A különböző támogatási elemeket csoportosítva látványosan kirajzolódik a hagyományos és az új típusú családtámogatások ráfordításainak eltérő dinamikája. A hagyományos családtámogatási eszközök közé sorolhatók

• a gyes
• a csed
• a gyed
• az örökbefogadói díj
• a családi pótlék.

Ebben a kategóriában 3 év alatt összesen 28 százalékkal nőttek az állami kiadások. Ezzel szemben az új típusú családtámogatások (babaváró, családi adókedvezmény, első házasok adókedvezménye, lakástámogatások) körében sokkal erőteljesebb, 56 százalékos növekedés ment végbe 2020-tól 2023-ig.

Forrás: Kramarics Szandra

A hagyományos és az új típusú családtámogatások között lényeges különbség van a szociális célzás szempontjából. Míg a családi pótlék, GYES és ehhez hasonlók esetében nincsenek hátrányos helyzetben az alacsonyabb jövedelmű rétegek, addig a Babaváró hitelt, a családi adókedvezményt és a támogatott lakáshiteleket a magasabb jövedelmű családok tudják igazán jelentős mértékben kihasználni.

„Gondoljunk csak arra, hogy a babaváró igénylésének feltétele legalább három évnyi egybefüggő társadalombiztosítási jogviszony igazolása, amely a szegényebb házaspárok számára gyakran nagy nehézséget okoz, míg a tehetősebb rétegeknek jellemzően nem akadály” – magyaarázta Kramarics Szandra, aki ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rászorultsági elv 2010 után háttérbe szorult, és

a családtámogatásra fordított összeg többsége ma már vállaltan olyan formákban kerül a lakossághoz, amelyeknél a jómódú háztartások előnnyel indulnak.

Az új típusú családtámogatások szociális megfontolásokat nélkülöző mivolta a Bankmonitor szakértői szerint összhangban van a kormány korábbi kommunikációjával. A 2016. január 21-i Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter, Lázár János a következőt mondta az otthonteremtési programmal kapcsolatban: „A kormány elsődleges célja a családpolitikai, a másodlagos pedig a gazdasági növekedés. Ez azt jelenti, hogy ez nem egy szociálpolitikai akció, hanem egy családtámogatási, otthonteremtési akció.”