Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke szerint az Európai Unió közelgő parlamenti választásaiba való orosz beavatkozás valós veszélyt, és már most érzékelhető, hogy a Kreml dezinformációs kampányai már elindultak, valamint az orosz hackerek is aktivizálták magukat.
A múlt hónapban müncheni kiberbiztonsági konferencián Schinas hangsúlyozta, hogy a júniusi választások előtt nagyon oda kell figyelni a közvélemény manipulálására irányuló kísérletekre. Az európai biztonságot fenyegető egyértelmű fenyegetés bizonyítékaként említette, hogy Oroszország az ukrajnai agresszióját megelőzően stratégiai célokra használta a külföldi információmanipulációt és beavatkozást.
Az európai országokban pedig már a titkosszolgálatok is lépéseket tettek: a cseh hírszerzés egy olyan propagandahálózatot leplezett le csütörtökön, amely állítólag Moszkvából kapott támogatást, ezt pedig aztán oroszbarát politikusoknak utalták el, hogy a közelgő európai parlamenti választási kampányukat finanszírozzák.
A beszámoló szerint a hálózat magyar, német, belga, francia, holland és lengyel politikusokat pénzelhetett, hogy a Kreml propagandáját terjesszék az EU-ban. A titkosszolgálat beszámolója szerint a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztett dezinformációt, valamint rendszeresen olyan politikusok nyilatkozatait tette közzé, akik felszólították az EU-t, hogy hagyjon fel Ukrajna támogatásával az Oroszország elleni háborúban.
Harckészültségben az EU
Az Európai Unió komolyan veszi a dezinformáció és a hackerek jelentette fenyegetést, ezért utasította a nagy technológiai cégeket, hogy segítsenek a közelgő júniusi választások megvédésében. Az EU új tartalommoderációs törvénye, a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) előírja a nagy online platformoknak, például a Facebooknak, az X-nek, a YouTube-nak és a TikToknak, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a dezinformáció elleni küzdelemben.
Az Európai Bizottság új iránymutatásokat adott ki a választásokat fenyegető kockázatok, például a vírusként terjedő álhírek, az összehangolt orosz botkampányok és a klónmédiumok elleni fellépésre. Utóbbiak olyan oldalak, amelyek megszólalásig hasonlítanak valódi, hiteles hírportálok designjára, de azokon álhíreket terjesztenek.
Az iránymutatások között azt is elvárja az Európai Bizottság, hogy a platformok állítsanak fel szakértői csapatokat, amelyek elegendő erőforrással rendelkeznek a 27 uniós ország mindegyikében növekvő potenciális fenyegetések és narratívák megfigyelésére. A vállalatokat arra is felszólították, hogy biztosítsák a politikai hirdetések és az AI deepfake-ek egyértelmű jelölését, és állítsanak be olyan eszközöket, mint például a felugró figyelmeztetések, amikor a felhasználók félretájékoztatást tartalmazó, megcáfolt posztokat akarnak megosztani.
A Bizottság azt is javasolta, hogy a platformok vezessenek be vészhelyzeti eljárásokat arra az esetre, ha egy európai vezetőről készült mesterséges intelligencia által létrehozott deepfake-videó vagy -fotó vírusként terjedne az oldalukon.
A DSA értelmében a nagy online vállalatoknak széles körű követelményeket kell teljesíteniük az illegális és káros tartalmak visszaszorítása érdekében, beleértve a főbb társadalmi kockázatok – például a választásokat fenyegető veszélyek – részletes értékelését és mérséklését. A Bizottság azt tervezi, hogy április végén stresszteszteket vagy egy „kibertérbeli hadgyakorlatot” hajt végre néhány nagy platformmal annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a DSA-nak, valamint felkészüljenek az orosz propaganda és hackertámadások megfékezésére.
Prigozsin zombija is kikeltek sírjukból
A nemzeti választásokba való külföldi beavatkozás veszélye nem korlátozódik Európára. Az év elején Christopher Wray, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója arra figyelmeztetett, hogy egyre több ország folytat befolyásolási műveleteket a nemzeti választások megzavarására, Oroszország mellett Kína is egyre aktívabbá vált. A Meta közösségi médiavállalat szintén novemberben figyelmeztetett, hogy megfigyelte, hogy külföldi, államilag támogatott csoportok próbáltak online közönséget építeni, hogy ezek segítségével befolyásolják az idei év számos jelentős választását.
Ráadásul amerikai hírszerzési jelentések szerint Jevgenyij Prigozsin halála sem gátolja meg az egykor hozzá kapcsolódó orosz trollfarmokat abban, hogy újra aktiválják magukat az EP és az amerikai elnökválasztás előtt. Annak ellenére, hogy Prigozsin repülőgép-szerencsétlenségben vesztette életét, több, a volt zsoldosvezérrel kapcsolatban álló titkos online befolyásolási kampány 2023-ban is aktív maradt, és 2024-re újabb korábban inakítvnak tűnő hálózatok indultak újra. Ezek a kiberkampányok, bár nem tudni, hogy ki irányítja őket, továbbra is dezinformációt terjesztenek, hogy az amerikai és európai közvéleményt Kijev ellen hangolják – írja a WSJ.
Az amerikai hírszerzés magas rangú tisztviselői szerint Oroszország mellett Kína és Irán új technológiákat vet be az álhírek terjesztésére, például a mesterséges intelligenciát használják fel a dezinformációs kampányokhoz és a választások legitimitásával kapcsolatos kétségek felerősítésére. Bár ezek a dezinformációs műveletek még nem jelentenek komoly veszélyt, bármikor magasabb fokozatba kapcsolhatnak.
Címlapkép forrása: Getty Images
English (US) · 
Hungarian (HU) ·