Lemondták a Dél-Kaliforniai Egyetem diplomaosztóját a palesztinpárti tüntetések miatt

1 hét ezelőtt 12

A palesztinpárti diáktüntetések miatt lemondták a diplomaosztót a Dél-Kaliforniai Egyetemen, írja a BBC. Szerdai összesítések szerint az elmúlt egy hétben az Egyesült Államok ötven legnagyobb egyeteméből több mint huszonötben szerveztek tüntetéseket diákcsoportok, a legtöbbet az ország északkeleti partvidékének egyetemein és Kaliforniában.

Az USC diplomaosztó ünnepségén hagyományosan több mint hatvanötezer ember vesz részt. Csak szerdán a rendőrség legalább kilencvenhárom embert állított elő az egyetemen illegális gyülekezés miatt. Az atlantai Emory Egyetemen csütörtök estig huszonnyolc tüntetőt vettek őrizetbe.

Országszerte több tüntetés résztvevőit is előállították a napokban, akik részt vettek palesztinpárti tüntetéseken a nagy amerikai egyetemek kampuszain: egy nap alatt az austini Texasi Egyetemen legalább harmincnégy embert állítottak elő, a Los Angeles-i Dél-Kaliforniai Egyetemen pedig legalább ötvenet. A palesztinpárti - és gyakran Izrael-ellenes fennhangú - megmozdulások a múlt héten kezdődtek az amerikai egyetemeken, köztük a Harvardon, a Columbián és a kaliforniai Állami Műszaki Egyetemen is, aminek a Columbia például úgy próbált elébe menni, hogy inkább átállt távoktatásra. Az ottani hallgatók arra szólították fel az egyetemet, hogy vágja el a kapcsolatait az izraeli kapcsolatokkal rendelkező fegyvergyártókkal.

A Dél-Kaliforniai Egyetemen az intézmény biztonsági szolgálata próbálta felszámolni a tüntetést és őrizetbe venni a hangadókat. Austinban a demonstrálók követelték, hogy az egyetem szakítsa meg a kapcsolatait a szerintük népirtó Izraellel, majd élőláncot formálva próbálták megakadályozni a hatóságot a gyülekezés feloszlatásában.

Szerdán az Egyesült Államok szenátusának házelnöke, Mike Johnson állt ki a tüntetők elé a Columbia kampuszán: beszéde nagy felháborodást keltett a tömegben, miután az „antiszemitizmus vírusának” nevezte a demonstrációkat, majd lemondásra szólította fel az egyetem elnökét, amiért szerinte nem védte meg a zsidó diákokat azzal, hogy engedélyezte a tüntetéseket. Texas republikánus kormányzója, Greg Abbott kijelentette, hogy a hatóságok minden esetben őrizetbe veszik a tüntetéseken résztvevő diákokat, és kizárják őket a közfinanszírozott egyetemekről, főiskolákról.

Mindeközben zajlik azoknak a gázai tömegsíroknak a feltárása, amikben sebesülten, meztelenül, megkötözött kézzel találtak közel háromszáz palesztin áldozatot - köztük nőket, gyerekeket és időseket - a Nasser és az Al-Sifa kórházak területén. Az Al-Sifa a Hamász egyik központjaként szolgált a közelmúltig, amíg izraeli behatolás célpontjává nem vált. Az izraeli védelmi erők bevallása szerint az Al-Sifa kórház elleni támadások során csak kétszáz gázait öltek meg, de az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője, Ravina Shamdasani szerint a tényleges áldozatok száma ennél jóval magasabb lehet.

A civilek, fogvatartottak szándékos meggyilkolása háborús bűn.

Az izraeli hadsereg azután indított háborút a Gázai övezetben, hogy a Hamász október hetedikén több ezer embert mészárolt le és több száz embert ejtett túszul Dél-Izraelben. A gázai egészségügyi minisztérium szerint azóta több mint harmincezer ember halt meg palesztin területen. Október óta a palesztin civil áldozatokra hivatkozva egyre több európai politikus és nemzetközi segélyszervezet latolgatja a gázai csapás jogosultságát, legalábbis arányosságát, és követel tűzszünetet Izraeltől. A béke Netanjahu hatalmának végét jelenthetné.

Címlapon: Kormányellenes tiltakozók Netanjahu véres arcképével, 2024. április 1-én Jeruzsálemben (Fotó: MENAHEM KAHANA/AFP)