A versenyszámok többségét már meglévő vagy ideiglenes helyszíneken rendezik. A beruházások többsége Seine-Saint-Denisben, Párizs egyik legszegényebb negyedében épül, a szervezők a környék felzárkóztatását indítanák el ezzel.
Párizsban már a másodszorra rendeznek olimpiát, de a francia főváros azt szeretné, ha a 2024-es sok szempontból világelső legyen, olyan, a későbbi nyári játékok elé példaként állítható rendezvény, amely különbözik az elmúlt évtizedek elszaladó költségekkel járó, kihasználatlan létesítményeket hátrahagyó olimpiáitól.
Korábban nem lett volna lehetősége erre egy rendező városnak, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szigorú feltételeket támasztott a pályázóknak. A közelmúlt tapasztalatainak hatására azonban megcsappant az érdeklődés az ötkarikás játékok befogadása iránt, a 2024-es olimpiára pályázók közül Hamburg, Róma, és Momentum népszavazási kezdeményezését és aláírásgyűjtését követően Budapest is visszalépett, így végül a versenyben maradt városok, Párizs és Los Angeles között a NOB szokatlan húzással felosztotta a következő két játékot, így lett Párizs a játékok házigazdája, és tett szert a korábbi rendező városokénál jóval erősebb alkupozícióra.
A helyzet nem példa nélküli: az 1984-es olimpiát hasonló módon kapta meg a 2028-ban is házigazda Los Angeles, az eredmény az azóta is utolsó nyereséges olimpia lett. Hasonló terveket szőnek a Szajna partján is, a párizsi olimpia ráadásul nem csak olcsó, de fenntartható és társadalmilag jótékony is szeretne lenni.
Fenntartható, meglévő és ideiglenes helyszínek
A környezeti és gazdasági fenntarthatóságot ugyanazzal a módszerrel érné el a párizsi olimpia, mint amivel az 1984-es is nyereséges tudott lenni: a meglévő sportlétesítmények használatával. A korábbiakban előszeretettel húztak fel szinte minden sportághoz új stadiont vagy pályát a rendező városok, a NOB is az ilyen pályázatokat részesítette előnyben. Ilyen feltételek mellett most senki nem vállalta volna be az olimpia befogadását, így maradtak a kompromisszumok.
A 2024-es párizsi nyári olimpiára épült Vizes Központ a francia főváros melletti Saint-Denis-ben 2024. március 28-án.
A meglévő és az ideiglenes helyszínek mellé két teljesen új komplexumot építenek az olimpia kedvéért. Az egyik a közvetlenül a Stade de France mellett található vízisportközpont, amelyet a szomszédos stadionnal egy felüljáró is összeköt. Az uszodára a magyar sikerek reményében is érdemes lehet figyelnünk, a műugrás mellett az úszóversenyeket és a vízilabda-meccseket is itt rendezik. Az aréna környezetkímélő módon épült, újrahasznosított alapanyagokkal, fából készített tetőszerkezettel, amin Franciaország egyik legnagyobb napelemparkja kapott helyet 5000 négyzetméteren. Az olimpia után megfelezik a férőhelyeket 2500-ra és a helyi közösség veheti használatba a komplexumot. Az aréna tervezésekor 70 millió eurós költséggel számoltak, ez végül közel háromszorosára, 188 millió euróra (több mint 74 milliárd forint) emelkedett.
A másik állandó létesítmény a tollaslabda és ritmikus gimnasztika versenyek helyszínének szánt, 8 ezer néző befogadására alkalmas aréna lesz. Az uszodához hasonlóan környezetbarát módon, faszerkezetekből és újrahasznosított alumíniumból épült, felületének 80 százalékát növények borítják. Az olimpiát követően a helyi kosárlabdacsapat otthona lesz, felépítése 125 millió euróba, közel 50 milliárd forintba került.
Lesz még egy helyszín, amely azzal a céllal készült, hogy olimpiai versenyszámokat rendezzenek benne. Igaz, az Yves-du-Manoir Olimpiai Stadion az 1924-es játékoknak volt a fő helyszíne, akkor a nyitóeseményt és több számot, például az atlétika- és vívóversenyeket is itt rendezték, idén csak a gyeplabdameccsek otthona lesz. Ehhez is jelentős felújításra szorult, ennek költségei a tervezett 67 millió helyett végül 80 millió eurót, mintegy 31,5 milliárd forintot tettek ki, erről az inside the games írt. A pálya a magyar sporttörténelemnek is része, az 1924-es olimpia 9 magyar érméből 5 itt született (1 atlétikában, 4 vívásban), az 1938-as labdarúgó világbajnokság döntőjében pedig Uruguay itt győzte le 4-2-re a magyar válogatottat.
A százéves stadion még így sem a legöregebb helyszín lesz az olimpián, a vívó- és taekwondo versenyeket az 1900-as világkiállításra épület Grand Palaisban rendezik, a strandröplabda-meccseket pedig az Eiffel-torony közvetlen közelében játszák majd. A történelmi helyszínek közül is kiemelkedik a versailles-i kastély, amelynek udvara a lovas versenyszámok helyszínéül szolgál majd.
Kivételesen az atlétikát sem új építésű stadionban rendezik, ehelyett a Stade de France-t használják. A stadion az 1998-as focivébére épült, a franciák itt nézhették, ahogy csapatuk 3-0-ra legyőzi Brazíliát a döntőben, igaz a 2016-os Eb-döntőt is itt vesztették el Portugália ellen. Volt már itt három BL-döntő is, legutóbb 2022-ben, de 2003-ban atlétikai világbajnokságnak is otthont adott az aréna.
Az olimpia focitornáját nem csak Párizsban, hanem szerte Franciaországban rendezik, így a magyarok számára a 2016-os Eb után kedves marseilles-i, bordeaux-i és lyon-i arénák is érintettek, igaz, a magyar focisták ezúttal nem. A döntőt már Párizsban, a PSG otthonául is szolgáló Parc des Princesben játsszák. A tenisztornát is ismert terepen, a Grand Slam-tornának is helyet és nevet adó Roland Garros stadionban rendezik majd.
Európán kívül is rendeznek egy versenyszámot: a szörfösök a Csendes-óceán hullámait lovagolhatják meg a Francia Polinéziához tartozó Teahupo’o mellett. Úgy tűnik, a tengeren túl már kevésbé érdekli a rendezőket a fenntarthatóság, a beruházás ugyanis a helyiek életét és az élővilágot is zavarja az AP cikke szerint. Egy másik vízisporttal, a nyíltvizi úszással is gondok akadtak, igaz, ezt nem az óceán közepén, hanem a Szajnában rendezték volna. A folyót azonban végül, úgy tűnik, nem sikerül a tervek szerint megtisztítani, így továbbra sem lesz alkalmas úszóversenyek rendezésére.
A Szajna partja Párizsban
Ha versenyt nem is, a megnyitóünnepséget a Szajnán rendezhetik, a 6 kilométeres partszakasz mellől 300 ezer néző figyelheti, ahogy a sportolók elhajóznak előttük. A nézőszám eredetileg kétszer ennyi lett volna, de biztonsági okokból lecsökkentették, ráadásul az ingyenesen kiosztott 200 ezer jegyet is meghívásos alapon a helyieknek osztják ki a korábban tervezett sorsolás helyett. A kockázat még így is magas, a francia rendőrség emelt készültségben készül az olimpiára, ha pedig biztonságosabbnak ítélik, a megnyitót áthelyezhetik a Stade de France-ba, erről itt írtunk nemrég.
Hiába a kevés új létesítmény, a költségek így meghaladják az eredeti kereteket. A tervek 6,8 milliárd euróval (közel 2700 milliárd forinttal) számoltak, ehhez képest a végső összeg a 10 milliárd eurót (mintegy 4000 milliárd forint) is meghaladhatja a Bloomberg szerint. A költségek többségét piaci alapon, elsősorban a szponzoroktól kapott pénzből fedezik, de még így is jelentős mennyiségű közpénzt költenek a rendezésre a franciák, ráadásul az állami és önkormányzati hozzájárulás is jelentősen meghaladja az eredetileg tervezett 2,44 milliárd eurót. A rendőrök például 500 eurónyi bónuszt kapnak, nehogy véletlenül a játékok ideje alatt kezdjenek sztrájkba. Az olimpia drágulása még így is átlag alatti, egy oxfordi elemzés szerint a nyári játékok átlagosan 252 százalékkal haladták meg az eredetileg tervezett költségvetést.
Olimpia no-go zónában
Az olimpiához kapcsolódó beruházások jelentős része Seine-Saint-Denisben, Párizs külvárosában valósul meg. A többek között az olimpiai falunak is otthont adó megye az egyik legszegényebb Franciaországban, a lakosok közel harmada a szegénységi küszöb alatt él, a munkanélküliség 10 százalék feletti. Korábban már volt kísérlet arra, hogy sportberuházással indítsák be a térség fejlődését, a Stade de France is itt található, a problémák azonban a házigazda franciák győzelmét hozó 1998-as világbajnokság után is megmaradtak.
Most nem stadion épül, az olimpiai falu a tervek szerint a játékokat követően is hasznára válhat a helyieknek: a 2800 lakásból álló komplexum 6000 ember otthona lehet a jövőben, az ingatlanok legalább harmadát pedig szociális alapon, alacsony jövedelműeknek és diákoknak adhatják ki. Igaz, ehhez némi átalakításra szorulnak majd, amely egy évet is igénybe vehet a France24 szerint. A piaci értékesítésre szánt lakások iránt nem túl magas a kereslet. Az ingatlanok többségét csak a játékok után adnák el, néhány befektető azonban már meghirdette azokat. Kevés sikerrel, a lakások alig több mint tizede talált vevőre, pedig a négyzetméterár (6900 euró, mintegy 2,7 millió forint) jóval a párizsi átlag alatt van (kb. 10 ezer euró, közel 4 millió forint).
A lakások mellett az olimpia munkahelyeket is hoz a térségbe, a szervezők szerint 150 ezret. Munkaerőre az építkezéseken, a szervezésben és a vendéglátásban is szükség lesz. A szervezőbizottság elnöke által közölt vállalás szerint a munkaórák 10 százalékát tartós munkanélküliek alkalmazásával töltenék fel. Emellett toborzó eseményekkel, netes platformmal és a fiatalokat a munkaerőpiacra felkészítő program is segítik az álláskeresők helyzetét. A játékok lebonyolításában 45 ezer önkéntes is segédkezik.
A Fil Rouge varróműhely gyártósora, ahol a hivatalos önkéntespólót készítik a 2024-es párizsi olimpiára.
A beszállítók kiválasztásánál előnyt élveztek a helyi kis- és középvállalkozások, az összes szerződés kétharmadát mintegy 1200 francia kkv nyerte el. A szervezők szerint a rendezéssel járó infrastrukturális beruházások is a helyiek előnyére válnak hosszú távon, ezek közé tartozik például az elektromos hálózat fejlesztése és az autópálya mellé felhúzott zajvédő fal is.
Vannak azonban olyan problémák is, amelyeket nem megoldani, csak elrejteni tudnak a rendezők az olimpiára érkezők elől: a városban élő hajléktalanokat és menekülteket tömegesen, buszokkal szállítják vidéken felállított ideiglenes lakhelyekre, erről korábban itt írtunk. A rászorulók számára ez azért jelenthet gondot, mert távolabb kerülnek a segélyszervezetek központjaitól, utóbbiak ezért “szociális tisztogatással” vádolták meg a szervezőket.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·