Ferdinandy György halálhírét Száraz Miklós György tette közzé a Facebookon. A József Attila-díjas magyar író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár a francia írószövetség, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja volt. 88 évet élt.
Az utolsó mohikán volt
A közösségi portálok megteltek a magyar íróról szóló bejegyzésekkel. Az Európa Könyvkiadó a Facebookon ezt írta:
„A nyugati magyar irodalom egyik utolsó mohikánja 88 éves volt. ”
Petőcz András író szintén a közösségi oldalon köszönt el az írólegendától. „Búcsúzom Ferdinandy Gyuritól is. Sok-sok beszélgetés, aztán elmaradt találkozások. Volt időszak, a 90-es években különösen, amikor többször is vendégül láthattam. Most ő is elment. Isten Veled, Gyuri!”
A József Attila- és Prima Primissima-díjas íróról ugyancsak a Facebookon emlékezett meg Jenei Gyula költő, az Eső irodalmi lap főszerkesztője. „Nagyon nagy író volt, remek novellista. A történetei, a könyvei velünk maradnak. A Ferdinandy-univerzum. Ezzel a régi írásommal búcsúzom tőle.
Olvasom a Ferdinandy-könyveket, s persze tudom nagyjából a leckét, hogy az irodalmi művek beszélője nem azonos az szerzővel, de azt is tudom, hogy a valóság történeteit nehéz túllicitálni a legélénkebb képzeletnek is. Különben mindegy. Ki tudna olyan történeket kitalálni a kényszersorozott sváb családapáról, aki a front alatt a kútra ment, hogy segítsen egy sebesültön, aztán fejlövést kapott, s maradványai ma is ott hevernek valahol a Sas-hegyi (éden)kertben, ahol az író gyerekeskedett, ahol a nagyapja lakott? Vagy a koronaőr bicegős lányáról…
Kukorelly Endre írói oldalán még 2023. decemberében tett közzé egy bejegyzést a Facebookon, amelyben felsorolta a magyar művészeket, az írókkal kezdve, akik 2011-ben még éltek. Mások mellett Borbély Szilárd, Esterházy Péter, Moldova György, Szőcs Géza, Tandori Dezső, Csurka István, Kocsis Zoltán. A sor most bővült a nemrégiben elhunyt Kovács András Ferenccel, és a ma meghalt Ferdinandy Györggyel.
Alföld- és a Forrás folyóirat is a közösségi médiában emlékezett.
Kilépett, majd visszalépett
1960-ban jelent meg első francia nyelvű novelláskötete, a Sziget a víz alatt (L'île sous l'eau). A kötet sikere után Céline és Cendrars kiadójával, Denoëllel köt szerződést. 1964-ben Az év egyetlen napja (Le seul jour de l'année) című elbeszéléskötetéért az egyik legrangosabb francia irodalmi kitüntetéssel, Saint-Exupéry-díjjal ismerik el. Első magyar prózakötete 1965-ben Münchenben jelent meg Futószalagon címmel.
Nyilvánvaló, de nem egyetlen traumaként jelenik meg az író novelláiban az ’56-os forradalomban való részvétel miatti kényszerű távozás idegenbe. 1956-ban az akkor húszéves Ferdinandy Györgynek nem csak hazáját kell elhagynia, de beteg édesapját is. Ez a kettős elszakadás többször megfogalmazódik az elbeszélésekben, de relevánsan A bolondok királya című 2008-as regényben válik központi témává.
„Sohasem tudtam megbocsátani magamnak, hogy '56-ban magára hagytam”
– írja a szerző édesapja elvesztésével kapcsolatban. Jól mutatják ezek a szavak, mennyire mély és megrendítő emlékként képes formálni egy ilyen érzés több évtized írói megnyilatkozásait.
1987-ben hazatért Magyarországra, ekkor egy évig tanított az Eötvös Kollégiumban. 1988-ban a Magvető Kiadó publikálta első hazai könyvét, a Szerecsenségem története című kötetet. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, de kilépett, majd 2015-től újra tagja a társaságnak. 2019-ben Prima Primissima Díjban részesült, az elismerést távollétében szerkesztője és barátja, Navarrai Mészáros Márton újságíró vette át. 2022-ben Budapestért díjat ítélt oda neki a főváros, amelyet szintén nem tudott személyesen átvenni.
Fordításai jelentek meg magyarról franciára, franciáról magyarra, magyarról spanyolra, spanyolról magyarra is.
Ferdinandy György novelláit hangoskönyv formában itt hallgathatja meg.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·