Magyarországot is felszabdalja Európa nagy törésvonala?

„Itt a vissza nem térő alkalom, hogy a hanyatló progresszív liberális világszellem helyébe egy másik világszellemet, egy szuverenista világrendet állítsunk” – jelentette ki Orbán Viktor az idei CPAC Hungary konferencián tartott beszédében.

Nagy Attila Tibor szerint

a szuverenista-föderalista törésvonal meglétét a Fidesz-KDNP időről-időre erőteljesen hangsúlyozza a magyar politikában. Hónapokkal a kegyelmi botrány kitörése előtt, tehát még 2023 őszén úgy volt, hogy a szuverenitás versus európai szuperállam lesz a kormányoldal egyik kommunikációs csapásiránya, amelyben a Fidesz képviseli a »jó« vonalat, tehát a tagállamoknak – köztük Magyarországnak – járó szuverenitás védelmét »Brüsszel« vagyis az Európai Unió intézményeinek – különösen az Európai Bizottság, Európai Parlament – túlhatalma ellen, amihez képest a magyarországi ellenzék a »rosszat«, vagyis az Európai Unió erőteljes hatalmát képviseli.

A politikai elemző hangsúlyozta, az erősebb nemzetállamok gondolata a Fidesznél nem pillanatnyi kampányszlogen, hanem „hosszú évek óta következetesen képviseli ezt a gondolatot, vagyis ellenzi azt, hogy további hatásköröket adjanak át az EU-nak és elítéli »Brüsszel lopakodó hatáskörnövelését« is, legyen szó például a menekültügyi paktumról. Ugyanakkor az Orbán-kormány uniós politikája nem mindig annyira merev, mint amennyire elsőre látszik: az uniós honvédelmi együttműködést a magyar fél nem ellenzi, bár az ukrán-orosz háború óta berzenkedik attól, hogy Magyarország részese legyen az Ukrajnának történő közös fegyverbeszerzésnek”.

Az Európai Egyesült Államok hazai támogatói

Nagy Attila Tibor a Demokratikus Koalícióról úgy fogalmazott, hogy a párt „évek óta az Európai Egyesült Államok mellett érvel, bár részletesen még nem fejtette ki, hogy ebből konkrétan mi következne, vagyis hogy konkrétan milyen tagállami hatásköröket kellene átadni az Európai Uniónak, milyen uniós alapszerződési módosításokat tartana elképzelhetőnek a szorosabb Európai unió létrehozása érdekében”.

Ám annyit így is lehet tudni, hogy a Gyurcsány-párt élesen szemben áll a Fidesz-KDNP Európa-politikájával és szinte kritika nélkül képviseli politikailag belföldön az Európai Unió intézményeit a magyar kormánnyal szemben. Az »európaiság« általa történő igenlését szembeállítja az EU-val folyton veszekedő Fideszt, és többször is kifejtette, hogy a magyar kormányfő az Európai Unióból való kilépésre készül. A DK szereti magát »legeurópaibb pártnak« jelölni és ezzel együtt az európai értékek védelmezőjének beállítani

– mondta az elemző.

A DK mellett a Momentum kommunikációjában is hangsúlyos szerepe van Európának, az egyik kampányszlogenjük úgy szól, hogy „Válaszd Európát! Válaszd a Momentumot!”, valamint visszatérően hivatkoznak arra a statisztikára, amely szerint Donáth Anna és Cseh Katalin a legaktívabb magyar európai parlamenti képviselők.

Donáth Anna 2022-ben, az Európa jövőjéről szóló, a Válasz Online felületén megjelent publicisztikájában többek között arról írt, hogy „Magyarország jövőjét nem bezárkózó nemzetállamként képzelem el, hanem egy erős Európa szuverén tagjaként”.

A párt EP-képviselője többek között kiemelte, hogy „milyen legyen Európa a következő évtized végére? Aki erre a kérdésre az Európai Egyesült Államokról vizionál, az csak a párbeszédet akarja elkerülni a valódi kihívásokról, és hagymázas illúziók mögé rejteni az EU jövőjét. Európa sosem fog úgy működni, mint az Amerikai Egyesült Államok, ennek oka tagállamainak radikálisan eltérő múltja, a politikai és kulturális különbségek, valamint a sokszínű intézményi szerkezet és államszervezet”.

Az akkori véleménycikkében Donáth Anna úgy vélekedett, „erősebb integráció vagy nemzetállamok lazább szövetsége? Az elmúlt évtizedben jellemzően így tették fel a kérdést. Szerintem hibásan. Előre ugyanis úgy léphetünk, ha helyesen jelöljük ki azokat a területeket, ahol erős, egységes nagyhatalomként kívánunk működni, és azokat is, ahol sokszínű államszövetségként biztosítunk otthont Európa számtalan nemzetének. Ehhez kapcsolódóan két dolgot állítok. Az egyik, hogy mindazon területen, ahol az európai állampolgárok alapvető biztonsága a tét, uniós szintű, központosított intézményekre, döntéshozatalra és fellépésre van szükség. Ehhez természetesen több esetben is az Alapító Szerződések módosítására lenne szükség, ami önmagában egy hosszas, bonyolult és számtalan politikai buktatót magában rejtő folyamat. De enélkül nem tudunk érdemben Európa jövőjéről gondolkodni. Másodszor pedig: az EU nem össznemzeti olvasztótégely, ezért el kell fogadnia, sőt erősítenie kell a nemzetállamok önállóságát kultúrájuk és életmódjuk alakításában. Ez a két, egymással párhuzamosan megvalósítandó feladat nemcsak Magyarország, de az EU minden tagállamának érdeke”.

Középen állók és euroszkeptikusok

Nagy Attila Tibor a Magyar Péter-féle Tisza Pártról elmondta, hogy középen áll:

Alapvetően Európa-pártinak mondja magát, ebből adódóan is sürgeti Magyarországnak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozását – amelyet eddig a magyar kormány ellenzett – és hajlandónak mutatkozik az Európai Unióval való jobb kapcsolat kialakítására is. Ugyanakkor nem kritikátlanul viszonyul az EU-hoz és a Fideszhez hasonlóan szigorú bevándorláspolitika mellett áll és kiderült, hogy Magyar Péter Ukrajnához is kritikusan viszonyul, még ha a putyini Oroszország Ukrajna elleni katonai támadását agressziónak is tekinti.

A Mi Hazánk Mozgalom az elemző értékelése szerint „erősen euroszkeptikus mozgalom, elnökségében az a Novák Előd is megtalálható, aki 2012 januárjában egy gyűlésen európai uniós zászlót égetett. Ám ellentétben a Jobbik akkori álláspontjával, a Mi Hazánk nem szorgalmazza az EU-ból való kilépést és az erről szóló népszavazás megtartását, hanem – hasonlóan a Fideszhez – a tagállamok EU-val szembeni szuverenitásának erősítését szorgalmazza, ugyanis Magyarországra nézve veszélyesnek tartja a brüsszeli túlhatalmat, amely szerinte megágyaz a multinacionális vállalatok törekvéseinek”.

Állást nem foglalók, 180 fokot fordulók

Nagy Attila Tibor úgy látja, „a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Európa-politikája nem foglal érdemben állást a szuverenista versus nemzetállam vitában, ugyanakkor a nagyobb állampolgári részvételt, a drogpolitika liberalizálását – benne a fű legalizálását – tűzi ki célul”.

Az LMP megalakulása utáni években annyiban képviselt euroszkeptikus álláspontot, hogy nem tartotta az EU-t alkalmasnak arra, hogy gátat szabjon a globalista tendenciáknak, benne a környezetszennyező nagyvállalatok befolyásának, ugyanakkor az EU-ból történő kilépést nem tűzte zászlajára. Ungár Péter frakcióvezetővé, társelnökké való megválasztásával a párt egyre inkább elfogadóbb az EU-val szemben, ugyanakkor továbbra is javítani kíván az európai klímapolitikán és ebbe nem fér bele az akkumulátorgyárak támogatása

– vélekedett az elemző.

Nagy Attila Tibor a Jobbik Európa-politikájában 180 fokos fordulatot azonosított: „A 2013/14-es stílusváltásukig, néppártosodásukig határozott EU-ellenességet mutattak, szívük szerint kiléptették volna Magyarországot az Európai Unióból és jobbnak tartották a keleti nagyhatalmakkal, regionális hatalmakkal – Kínával, Oroszországgal, Törökországgal – való együttműködést. Vona Gábor néppárti fordulata nyomán – nem kevés belső konfliktussal – a Jobbik vezetése fokozatosan megbékélt az Európai Unióval, Gyöngyösi Márton pártelnöki időszaka alatt a párt immáron határozottan Európa-pártinak mondja magát. Politikai jelentősége ennek azonban vajmi kevés, mert a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a párt támogatottsága annyira alacsony, hogy kifelé tart a politikai életből”.

(Borítókép: Németh Emília / Index)

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.