Von der Leyen berlini sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy egy második mandátumot is kitöltene az EU végrehajtó szervének élén, és a védelmi kiadások növelésére összpontosít majd programjában. Indulását Olaf Scholz német kancellár is támogatja, aki a szociáldemokraták párjában politizál, míg az EB-elnök a kereszténydemokrata CDU tagja.
Von der Leyen, aki döntő szerepet játszott abban, hogy az EU támogassa Ukrajnát az orosz invázióval szemben, valamint számos lépéssel próbálta segíteni az EU-t, hogy átvészelje a világjárvány gazdasági hatásait, viszonylag kevés közvetlen konfliktusba keveredett a tagállamok vezetőivel. A júniusi választásokra készülve egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezte elfogadhatatlannak az indulását.
Első hivatali idejét olyan ellentmondások jellemezték, mint a vakcinákkal kapcsolatos tárgyalásokkal kapcsolatos „Pfizergate” botrány. A The New York Times pert indított a Bizottság ellen, amiért az nem biztosított hozzáférést a von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója között váltott szövegesüzenetekhez. A 2024-ben várható bírósági döntés hatással lehet a második ciklusára vonatkozó kampányára.
Von der Leyen második mandátumának megszerzéséhez az EPP vezető jelöltjének hivatalos jelölése szükséges, amelyről a március 6-7-én Bukarestben tartandó választási kongresszuson szavaznak. Továbbra is ő a befutó, de a szélsőjobboldal erősödése a következő választásokon kihívások elé állíthatja újbóli kinevezését. Ha az EPP vezető jelöltjeként megerősítik, von der Leyennek azzal a különleges kihívással kell szembenéznie, hogy a januárban meghatározott szabályok szerint kampányolnia kell, miközben megtartja bizottsági elnöki szerepét.
Kinevezéséhez az európai vezetők támogatására és az Európai Parlament megerősítésére van szükség, ahol 2019-ben egy hárompárti koalíció támogatta őt.
Címlapkép forrása: EU
English (US) · 
Hungarian (HU) ·