„Sikerült győznünk a világjárvány ellen, és jól haladunk az egész évtized új tervének felvázolásával” – mondta Matolcsy György a Budapest Eurázsia Fórumon tartott nyitóbeszédében csütörtökön. A jegybankelnök felvázolta, hogyan profitálhatunk a technológiai forradalomból és milyen szerep jut nekünk az új világrendben.
„Az elmúlt néhány évben sikerült kiépítenünk az Ázsia és Európa közötti párbeszéd új keretét, amely a kölcsönös megértést segíti, és a kölcsönös tiszteleten alapul Ázsia és Európa között” – kezdte nyitóbeszédét Matolcsy György a Budapest Eurázsia Fórumon csütörtökön.
Az MNB elnöke elmondta, hogy Eurázsia és a fenntarthatóság „kéz a kézben jár”, amely egy „win-win-win” helyzetet eredményez az új világrendben.
Sikerült győznünk a világjárvány ellen, és jól haladunk az egész évtized új tervének felvázolásával
– mondta Matolcsy György, aki szerint a fő ellenségünk a klímaváltozás, amelynek legyőzéséhez a fenntarthatóságra, a „társadalmak egyensúlyára” kell törekednünk. Emellett stabil és kiegyensúlyozott globális pénzügyi rendszert kell kiépítenünk.
Az új korszakban így teremthetünk „win-win-win” helyzetet a jegybankelnök szerint. Elmondta, hogy 2021-ben egy új globális pénzügyi időszakba léptünk, amely történelmi fejezetet ki kell használnunk, hogy helyreállítsuk a költségvetés egyensúlyát, csökkentsük társadalmaink államadósságát és kiaknázzuk a digitális pénzügyi korszakunk minden előnyét.
Másrészről viszont biztos kezekben kell lennünk
– fogalmazott a jegybankelnök, figyelmeztetve a mesterséges intelligencia veszélyes voltára, és a kockázatok kezelésének fontosságára.
„Amikor társadalmaink fenntarthatóságáról van szó, az egyik legfontosabb dolog az általános erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása” – mondta Matolcsy György.
A globális üzleti közösség minden polgárának hozzáférést kell biztosítani a biztonságos munkahelyekhez, az oktatáshoz, a lakhatáshoz
– fogalmazott az MNB első embere. Az energiaátmenetről elmondta, hogy átalakul az energiamix a korábbi olaj alapúról a zöld megoldásokra építkezőre, ilyen például a villamos- és napenergia.
Ebben szerinte Kína jóval előttünk jár, és néhány ország jó úton halad, hogy felgyorsítsa a zöld átmenetet, ez az irány, ahova minden államnak tartania kell.
Miért pont Budapest?
A jegybankelnök kitért az idei magyar Nobel-díjasokra is, rámutatott, hogy bár Magyarország területét tekintve egyáltalán nem nevezhető nagynak, viszont a Nobel-díjas tudósok számában már bárkivel felveszi a versenyt.
Ezért is érzi helyénvalónak, hogy Budapesten ült össze az Eurázsia Fórumon az európai és ázsiai kutatók, politikusok, szakértők és az üzleti élet krémje. „50 kiemelkedő, briliáns szakértő van velünk 15 országból” – mutatott rá az MNB elnöke.
Párbeszédet kezdeményeztünk a Kelet és Nyugat között, amely a tudásmegosztáson alapul
– mondta Matolcsy György, megjegyezve, hogy a tudásmegosztás a változás alapja, mivel a tudás egy különleges erőforrás, hiszen ha megosztjuk egymással, akkor exponenciálisan nő, csak több és több lesz belőle.
„A kölcsönös megértés és a tudás megbecsülése meghatározó lesz az új világrendben” – véli a jegybankelnök, aki emlékeztetett, hogy az ősi Selyemút új termékeket, új kereskedelmi útvonalakat, új társadalmakat, új városokat, új kultúrát hozott létre, és sok-sok újítás származott a Kelet és Nyugat, Kína és Európa közötti tudáscseréből.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·