Még neve sincs, de már épül az új egyiptomi főváros

A cél az ország gazdaságának fellendítése – ezzel a mottóval jelentette be a kihívóját bebörtönöztető Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök a megaprojektet, amelyen belül máris elkészült Afrika legmagasabb toronyépülete, valamint a Közel-Kelet legnagyobb katedrálisa.

Az építkezés első szakaszát az év végéig befejezik, az utolsó negyedévben pedig a tervek szerint megkezdődik a fejlesztés második fázisa is – idézte a CNN Haled Abbászt, a városfejlesztés vezetőjét.

Addig a becslések szerint már tízezer család él majd Egyiptom új közigazgatási központjában, amit hivatalos megnevezés hiányában egyelőre Új Közigazgatási Fővárosnak, angol rövidítéssel NAC-nak, New Administrative Capitalnek hívnak.

A minisztériumok átköltözése után a számítások szerint nagyjából 48 ezer kormányzati alkalmazott dolgozik majd NAC-ben, akik közül sokan egyelőre vonaton ingáznak Kelet-Kairóból. Rövidesen már az új helyszínen megkezdődik a törvényhozási ülésszak. Ezzel egyidejűleg bankok és vállalkozások tehetik át székhelyüket az új fővárosba, ami szintén az ott dolgozók költözését vonja maga után.

Az építkezés első szakasza durván 500 milliárd egyiptomi fontot, valamivel több mint 3800 milliárd forintot emésztett fel. A teljes kivitelezés a becslések szerint ennek az összegnek a hatszorosába fog kerülni.

Új fővárosok

Nem Egyiptom az egyetlen ország, amely a múltban vagy a közelmúltban fővárost váltott. Afrikában például – egészen pontosan Nigériában – Lagos helyett 1991 óta Abuja az új közigazgatási központ. Lakosainak száma azóta meghaladta a négymilliót, a hírekbe pedig időnként iszlám terroristák bombamerényleteivel kerül be.

Miután Rio de Janeiro már évtizedekkel ezelőtt túlzsúfolt volt, Brazíliában egy vadonatúj várost építettek közigazgatási székhelynek. A jelképes nevű Brasilia, avagy Brazíliaváros 1960 óta Dél-Amerika legnagyobb és legnépesebb országának a fővárosa, ahol januárban Jair Bolsonaro volt elnök hívei törtek be a törvényhozásba.

Egymillió lakosa van a városnak, amely 1998 óta Almati helyett Kazahsztán fővárosa. Ott született, idősebb lakóinak elég gyakran kellett okmányokat váltania, mert a szovjet időkben Akmolinszknak, Celinogradnak, Akmolának is hívták, majd Asztana néven lett kazah főváros. Másfél éve a leköszönő elnök tiszteletére Nur-Szultanra nevezték át. Borítékolható, hogy nem ez lesz a végleges neve.

Miután a múlt század húszas éveiben Sydney és Melbourne versengett az ausztrál főváros címéért, kompromisszumos megoldásként egy újat építettek köztük. Canberra 1927 óta Ausztrália fővárosa.

A malajziai közigazgatás 2002-ben költözött Kuala Lumpurból Putrajayába, legkésőbb a jövő év végéig pedig a javában épülő Nuszantara lesz Indonézia új fővárosa Jakarta helyett.

Kevésbé köztudott, hogy 1800-ban Philadelphia helyett hasonló módon lett Washington az Egyesült Államok, 1923-ban pedig Konstantinápoly helyett Ankara Törökország fővárosa.

A lakosságnak nem sok haszna származik belőle

Az új egyiptomi főváros, a NAC egy pénzügyi negyed köré épül, amely néhány nemzetközi bank és multinacionális cég globális központja lesz. A többi között emírségekbeli és dél-afrikai konzorciumok is bejelentették, hogy pénzügyi központokat hoznak létre NAC-ban.

A város korszerű infrastruktúrája vonzza majd a vállalkozásokat

– véli Abbász. Az áram-, gáz- és vízfogyasztást, valamint a hulladékgazdálkodást a mesterséges intelligencia szabályozza majd.

A külföldi tőke ugyan fellendítheti az egyiptomi gazdaságot, a lakosságnak azonban csak nagyon kis szegmensét érinti – mondta az egyiptomi fejlesztésről Nicholas Simcik Arese, egy londoni építészeti szövetség elnöke.

(Borítókép: Az egyiptomi New Administrative Capital megaprojektben jelenleg épülő üzleti és pénzügyi negyede 2023. audusztus 1-én. Fotó: Khaled Desouki / AFP)