„Megszerezni mindig meg tudtam mindenkit, megtartani senkit” – Öt erős részlet a Ganxsta Zolee-interjúnkból

Ganxsta „Döglégy” Zolee, a Zana József – Kassai Ilona színészházaspár gettókról és gengszter életérzésről reppelő gyereke úgy fogalmazott a hvg360 előfizetői számára adott interjúban: „Nagyon nehéz munkával küzdöttem le magamat!” A Kartell jubileumi nagykoncertje előtt interjúnkban végigmentünk a zenész életén gyerekkorától máig: elmondta, milyen zenék hatottak rá, hogyan lett punkból metál, hardcore-ból rapzenekar tagja, milyen a kapcsolata a valódi maffiával, hogyan fogadták el végül az igazi kemény bűnözők, ő maga bűnözőnek tartja-e magát, de beszélt arról is, bár a mindennapi piálással nincs semmi baja, nem tartja boldognak magát. Alább az interjú öt részlete olvasható, a teljes interjú előfizetőink számára pedig itt érhető el:

• Ha már gengszterrapet nyomtunk, sokan bepróbáltak, hogy „na, tényleg olyan kemények vagytok?” Át kellett menni pár próbán, és ott azért voltak az igazi kemények közül is, és amikor ők találtak meg, az azért nem volt vicces. A hip-hop nemzetes bőgatyás csirkékkel nem volt gond: adok egy pofont az egyiknek, az egész sor elesik. Na de amikor olyan csávók próbálnak fel, hogy már amikor megjelennek, szipogok és kérek egy új pelenkát, az kemény, összeszorult segglyukkal mentünk oda, ahova hívtak. De elkezdtünk összehaverkodni velük, és amikor ezek a nagyon zorall arcok, a maffia tagjai elfogadtak minket és bevettek maguk közé, a szószólóikká váltunk, érted? Akkor olyan hátterünk lett, hogy a kutya nem tudott hozzánk nyúlni.
• Állandóan meg akartak verni. Aztán egy idő után, amikor már jó barátaink lettek, senki nem akart megverni. De nem használtuk ki a helyzetünket, soha nem flexeltem vele vagy kötekedtem direkt, hogy velünk úgyse csinálhatnak semmit. Mindig azt kívántam, csak ne is kelljen használnom ezt a lehetőséget.

• Nem is mondom, hogy nem vagyok alkoholista. Az a baj, hogy én otthon is lehúzok három-négy-öt sört minden este. Rövidet egyáltalán nem iszom, azt buliban se. De az a három-négy-öt sör buliban azért inkább legyen tíz-tizenöt. Csoda, hogy nincs hatalmas belem, pedig nehéz tartani a jó formát, néha lusta az ember lemenni edzeni. Nagyon nehéz munka ez, gyerekek!
• Már nagyon régen nincs se feleségem, se barátnőm, se senkim. Szerelmem van, de ő sajnos nincs nálam – ezért nem vagyok boldog. Nem igazán volt sok olyan nő, akit szívesen magam mellett tartottam volna. A feleségemmel jól elvoltunk egy darabig, de aztán elromlott, bár a barátság a mai napig tart, semmi probléma nincs. De a többi csaj közül legfeljebb egy vagy kettő lett volna; egy van, akiért még mindig odavagyok, de nem jött össze, nem működik. Más viszont nem kell. Amiért följönnek, azért följönnek, aztán taka. Megszerezni mindig meg tudtam mindenkit, megtartani senkit. Elmenekülnek.
• Az értelmesebbje, akinek van egy kis sütnivalója, pontosan tudja, hogyan gondolom ezt, és hogy nem vagyok se fajgyűlölő, se szexista, én a csajokat is csak akkor baszom meg, ha megengedik. A nő ugyanannyit ér, mint én, persze, de attól még tök jó szórakozni egymással. Rühellem ezt az álszent, seggfej világot, ami felé tartunk. Közben meg egyre aljasabb mindenki, de a felszín szépen el van csiszolva. Bent meg minden rohad. Ez így nagyon nincs rendjén. Úgyhogy én direkt szembemegyek mindenféle pc-törekvéssel, és imádom nézni a döbbent arcokat.

Olvassa el interjúnkat a hvg360-on!