„Megverjük Japánt, és továbbjutunk” - ez kétszer már nem jött be, de a női kézisek megfordíthatják a rossz szériát

A női kosárlabda-és a férfi jégkorong-válogatott után várhatóan a női kézilabdázók számára is a Japán elleni meccsen dől majd el, hogy részt vehetnek-e az olimpián. Az előbbi két csapatnak nem sikerült – mindkettő előnyről veszítette el a kulcsfontosságú meccset –, a kézisek szövetségi kapitánya, Golovin Vlagyimir azonban határozottan állítja: „megverjük Japánt, és továbbjutunk”.

Párizsba mostanáig hat együttes jutott ki (a házigazda franciák, Dánia, Dél-Korea, Angola, Brazília és Norvégia), a maradék hat helyet három selejtezőtornán töltik fel; mindegyiken két-két kvóta kiadó. Egészen kedd estig úgy volt, hogy a csütörtöktől vasárnapig tartó debrecenin a magyarok és a japánok mellett a svédek és a kameruniak küzdenek még értük, az afrikai csapat azonban szervezési problémák miatt nem tudott eljutni Magyarországra, így helyettük Nagy-Britannia válogatottja vesz majd részt az eseményen.

Hogy a magyarok egyáltalán harcolhatnak az olimpiai részvételért, a tavaly decemberi világbajnokságon dőlt el, drámai körülmények között. Miután a középdöntőben kikaptak a svédektől – azaz nem sikerült teljesíteni az előzetes elvárást, a legjobb nyolc közé jutást –, meg kellett verniük a horvátokat, akik még harcban voltak a továbbjutásért. Sokáig úgy tűnt, hogy nem fog sikerülni, mivel a második félidőben az ellenfél már hattal is vezetett, de a magyarok lassacskán csökkentették a hátrányukat. Öt perccel a meccs vége előtt már csak kettő volt a horvát előny, amikor Klujber Katrin kétszer is betalált, majd Böde-Bíró Blanka ziccert védett, Debreczeni-Klivinyi Kinga pedig megszerezte a vezetést, és ezzel a győzelmet. 

Az utóbbi tíz-tizenkét év eredménylistáján végigtekintve az lászik, hogy a csapat nagyjából ezen a szinten áll. A vb-ken 2013 óta nyolcadikok, 11.-ek, 15.-ek, 14.-ek, majd kétszer tizedikek lettek a lányok, míg az Európa-bajnokságokon 2012 óta egy bronzérmet, majd egy hatodik, egy 12., egy hetedik, egy 10. és egy 11. helyezést sikerült begyűjteni. Míg az olimpiákon a 90-es évek közepétől a kétezresek végéig egy ezüst és egy bronzérem, meg egy ötödik és egy negyedik helyezés is összejött, a londoni és a riói játékokra kvalifikálni sem tudta magát a csapat. 

Tokióban azonban ott volt, szintén selejtezőtornáról kijutva, ám akkor – az oroszokat leszámítva – könnyebb ellenfelekkel kellett megvívnia, Kazahsztánnal és Szerbiával. A kazahokat, akik a koronavírus-járvány miatti lezárások nyomán visszalépett kínaiak helyére ugrottak be, szétkapta a magyar válogatott (19-46), de a szerbeknek sem hagyott esélyt (23-31), így az oroszok elleni vesztes (23-29) vesztes találkozó eredményétől függetlenül megszerezte a kvótát. 

Azt nem lehet mondani, hogy ez idő alatt a szövetségi kapitányi poszton az állandóság lett volna a jellemző a csapatra: 2011-től 2014-ig Karl Erik Böhn irányította, akit, amíg a betegsége miatt kezeltek, Hajdu János és Siti Beáta helyettesített. Böhn halála után Németh András vette át a szakmai irányítást, majd következett Elek Gábor és Ambros Martín ideiglenes párosa (2016), akiket Kim Rasmussen váltott (2016-2020). Ezt követően visszatért Elek, aki ezúttal Danyi Gáborral dolgozott együtt, majd egyedüli szakvezető lett. A helyére 2021 augusztusában került Golovin Vlagyimir, akivel jelenleg is készül az együttes. 

A selejtezőtorna mostani mezőnyéből Kamerun is lefelé lógott ki, és ez a szabadkártyával érkező britekre – akikkel csütörtökön 15 óra 30-tól mérkőzik a magyar csapat – ez még inkább igaz. „Sok információ nincs róluk. Szereztünk pár videót, tudjuk már a névsort, próbálunk még találni anyagot, hogy fel tudjunk készülni belőlük” – mondta a szövetségi kapitány, aki szerint mindennel együtt jobb lett volna, ha az afrikai csapattal játszanak, mert ismerik őket, tudják, milyen erőt képviselnek. Az a legfontosabb – tette hozzá –, hogy senki ne sérüljön meg, „a többi pedig menetrend szerint megy majd”.

A brit válogatottja a rendező jogán szerepelt a 2012-es londoni olimpián, amelyen a 12. (utolsó) helyen végzett, 5 vereséggel; Montenegrótól 12, Oroszországtól 21, Brazíliától 13, Angolától 6, míg Horvátországtól 23 góllal kapott ki. A brit (vagy angol) nemzeti csapat sem előtte, sem azóta nem jutott ki sem olimpiára, sem világbajnokságra, sem Európa-bajnokságra. 

A pénteken 18 órakor kezdődő, Svédország elleni párharc már sokkal keményebbnek ígérkezik, ott Golovin szerint – ahogy az M4 Sportnak fogalmazott – „teljes erőbedobásra lesz szükség”.

A svédekkel az elmúlt nagyjából kilenc évben hétszer játszott a válogatott, és ötször kikapott. A legutóbbi magyar siker Tokióban született – igaz, csoportmeccsen, amelynek addigra már nem volt tétje a skandinávok számára, akik végül bronzérmet szereztek. Azóta az Eb-n és a vb-n is jobbak voltak nálunk. Golovin róluk azt mondta, hogy a stábja a támadóvariációikban fedezett néhány újdonságot, de a decemberi vereség is megfelelő támpont számukra: „Nagyjából össze lehet hasonlítani azzal mérkőzéssel, amit a világbajnokságon játszottunk. Így is elemzünk, így is készülünk, ami ott nem sikerült, azt nem szabad újra megtenni.”

Vasárnap este a magyarok japán elleni meccse zárja majd tornát, és – ha a papírforma bejön – ez dönt majd a kijutásról is. Őket mostanáig mind az öt alkalommal le tudta győzni a magyar csapat, legutóbb 2019-ben, barátságos mérkőzésen, de vigyázni kell velük. Három éve elkapták a horvátokat, tavaly pedig  barátságos meccsen a spanyolokat, a világbajnokságon pedig a szerbeket és a dánokat is, de a németekkel is szoros meccset játszottak. 

Golovinék velük is sokat foglalkoztak, a szakvezető gépiesnek nevezte őket, akik a begyakorolt figuráikra építenek. A siker kulcsa szerinte az, hogy a játékosai ne engedjék őket kibontakozni, a saját játékukat játszani, és meglehet a győzelem.

A magyar csapat két Európa-kupa-meccsel hangolt a debreceni tornára: az elsőn kiütéses, 33-18-as vereséget szenvedett a kétszeres olimpiai, négyszeres világ- és kilencszeres Európa-bajnok Norvégia vendégeként, az osztrákokat viszont 36-30-ra legyőzte Győrben. 

Ezt követően Golovin arról beszélt, hogy bár hullámzó volt a csapat játéka, látott előrelépés a norvégiai találkozóhoz képest: sokkal agresszívebb, hatékonyabb volt a védekezés, ezért jöttek a védések is, abból pedig könnyű gólok születtek. 

Hozzátette ugyanakkor, hogy akadtak olyan percek, amikor, ha nem is felelőtlenül, de ellőttük a labdát, a visszafutásnál már nem koncentráltunk arra, mi a feladatunk. “Az biztos, hogy a jövő hétvégén ez így nem lesz jó”. Aztán arról is beszélt, hogy túlságosan sok volt a hiba, amelyeket más ellenfél biztosan hatékonyabban kihasznált volna. 

A csapat kulcsemberei az irányító Vámos Petra, a jobbátlövő Klujber Katrin és a kapus Böde-Bíró Blanka.

Vámos hasznos tapasztalatot szerzett azáltal, hogy a DVSC idén a Bajnokok Ligájában szerepelt, és szintet léphet klubszinten is: ősztől a Metzben játszik. Húzóembere a válogatottnak, betöréseire és látványos passzaira nagy szükség lesz

Klujber Katrin a világ legjobb balkezesei közé tartozik, az FTC-nek évek óta a BL-ben pallérozódik. Váratlan megoldásaival, bátor játékával sokat lendíthet a csapaton.

Az ugyancsak a Ferencvárosban szereplő Böde-Bíró, a csapat kapitánya komoly bravúrokra képes a kapuban, a baj csak az, hogy sérüléssel bajlódik: nemrég bordaköziizom-húzódást szenvedett. Már gyógyul, de a hét elején érzett még némi fájdalmat, és reménykedett, hogy csütörtökön tud majd játszani.

Legutóbb 2004-ben fordult elő, hogy a magyar férfi és női kézilabda-válogatott is ott lehetett az olimpián, és ez most újra, Párizsban is sikerülhet. A nők legjobb eddigi olimpiai eredménye sydney-i ezüstérem,