Vasárnap hajnalban ismét sor került a tavaszi óraátállításra, pedig az Európai Unióban már évek óta döntés született arról, hogy meg kellene szüntetni ezt az eljárást. A szakértők szerint egészségügyi szempontból sem lenne előnytelen egy ilyen lépés, és a kormány is támogatná – mégsem történik semmi.
Március 31-én, vagyis vasárnap kezdődik a nyári időszámítás:
az órákat hivatalosan hajnali kettőkor három órára állítják előre.
Mindez érinti a belföldi és nemzetközi közlekedést is: erről nemrég már írtunk egy cikkünkben.
A mostani óraátállításra annak dacára került sor, hogy az Európai Parlament (EP) 2019-ben már megszavazta az eltörlését, és ennek értelmében már 2021-ben fel kellett volna hagyni ezzel.
Az EP döntését azonban az Európai Tanácsnak is jóvá kellett volna hagynia, de ez azóta sem történt meg: eleinte a koronavírus-járvány terelte el a figyelmet, de a kérdés azóta sem került napirendre. Pedig egy, az Európai Unióban végzett kutatás szerint a válaszadók döntő többsége támogatja az óraátállítás eltörlését – köztük a magyar válaszadók 90 százaléka is szeretné ezt.
Korábban a Magyar Alvás Szövetség is közölte: az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő.
Az egészségünkre is veszélyes lehet, energiából viszont kevesebbet fogyasztunk
Szakértők szerint az óraátállítás több veszélyt is hordoz magában. Az Insider cikke szerint a nyári időszámításra való áttérés utáni időszakban
nő a szívrohamok és balesetek gyakorisága, valamint csökken a produktivitás.
A lap példaként hozta fel azt, hogy az Egyesült Államokban az óraátállítást követő hétfőkön nagyjából 24 százalékkal több szívrohamot szoktak jelenteni a kórházak (nem mellékes, hogy az őszi óraátállításkor pedig nagyjából hasonló arányban, 21 százalékkal szokott csökkeni az esetszám). Ennek oka nem világos, de a kutatók azt gyanítják, hogy a megzavart alvás, illetve a munkahét elején jelentkező stressz és az alapbetegségek kombinációja állhat a háttérben.
Ezzel kapcsolatban nemrég Luke O'Neill biokémikus, az ír Trinity College professzora is nyilatkozott egy műsorban. A szakértő azt mondta: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy néhány nappal az óraátállítás után megnő a szívroham és a sztrók kockázata, mivel az emberek nincsenek szinkronban a biológiai órájukkal. Állítása szerint több kutatás is kimutatta, hogy az átállítás után nem sokkal gyulladásos nyomást észleltek a vérkeringésben.
Úgy tűnik, ennek az az oka, hogy az immunrendszer nem szereti ezt [...]. Ezek a gyulladásos fehérjék növelhetik a szívroham kockázatát
– mondta.
A biológiai kockázatok mellett a balesetek gyakoriságának növekedését is megfigyelték az óraátállítás után. Egy korábbi, az Insider által említett kutatás szerint aztállítást követő héten az átlagoshoz képest 6 százalékkal több autóbaleset szokott történni, ami valószínűleg a járművezetők és a gyalogosok alváshiányának, vagy a megváltozó látási viszonyoknak tudható be. Ezen kívül a munkahelyi baleseteknél is azt figyelték meg egy másik tanulmányban, az óraátállítás után nőtt a gyakoriságuk.
Az óraátállítás eltörlése ellen szólnak viszont az energiagazdasági okok.
Korábban írtunk arról is, hogy az orosz-ukrán háború által okozott energiaválság is az intézmény eltörlése ellen szólhat. Ugyanakkor sok szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen a téren minimális az óraátállítás hatása: egy Szlovákiában készült kutatás szerint például mindössze 0,8 százalékos megtakarítást eredményezett ez. Hasonló eredmény született egy korábbi amerikai kutatásban is, ahol az lett az eredmény, hogy a nyári időszámítás az ország energiafelhasználását mindössze 1 százalékkal csökkentette.
Ezen kívül érv lehet az óraátállás mellett, hogy egyesek szerint a szürkületben történő autóbalesetek száma a nyári időszámítás alatt csökken, valamint nyáron a legtöbb ember örül annak, hogy még világosban végez a munkával. Vagy érv lehet az is, hogy az emberek szívesebben sportolnak világosban, a délutáni órákban, és a turizmusból származó bevételek is növekedhet emiatt.
Több mint egy évszázada állítgatjuk az órát Magyarországon – de még meddig?
A nyári időszámításra először még az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1916. április 30-án tértünk át, német példára. A németek azért döntöttek emellett, hogy kevesebb mesterséges fényt kelljen előállítani a háború idején, és ezáltal spórolhassanak az energiahordozókon. A példát hasonló megfontolásokból követték más országok is, bár voltak időszakok, amikor itt-ott eltörölték az átállítást.
Magyarországon például 1958–1979 közt szünetelt a nyári időszámítás használata de 1980-ban ismét bevezették (ugyancsak energiamegtakarírási céllal) az évente kétszer történő óráállítást. 1996 óta pedig kormányrendelet is előírja ennek kötelező alkalmazását.
A néhány éve született uniós döntés fényében kérdéses, hogy meddig állítgatjuk még az órát.
a magyar kormány egyébként már most is hajlandó lenne támogatni az óraátállítás eltörlését – bizonyos feltételekkel.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb, az őszi óraátállítás idején azt mondta erről: csak egységesen, más országokkal együtt lenne értelme eltörölni, mert enélkül külön időzónába kerülnénk a szomszédainkkal. Egyedül tehát nehéz lenne lépni, de ha (nemzetközi szinten) születik ilyen döntés, akkor a kormány támogatná, hogy csak nyári időszámítás legyen.
Az EP-választási kampányban is téma lehet?
Egy óraátállítás-párti nemzetközi szervezet, a Time Use Initiative (TUI) egy pár napja kiadott állásfoglalásában azt írta: Az EU-nak véget kell vetnie az átállításnak, mivel ez negatívan hat az emberek egészségére és a gazdaságra is. Hozzátették:
amiatt, hogy az Európai Tanács évek óta halogatja a döntést, akár az uniós pártok és képviselők is kampánytémává tehetik ezt az idei EP-választáson.
A szervezet úgy látja: reális célkitűzés lehet az, hogy 2026-ra megszüntessék az óraátállításokat. „A szezonális óraátállítás elavult, és az EU végre véget vethet neki. Az Európai Bizottság 2018-ban tett javaslata alapján, az Európai Bizottságnak, valamint különösen az Európai Unió Tanácsának egy ütemtervet kellene előállítania a nyári időszámítás legkésőbb 2026-ig történő megszüntetésére” – írták.
Tavaly ilyenkor még kvízt is készítettünk az óraátállítás apropóján: akinek esetleg kedve támadna rá, itt kitöltheti.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·