Mindent felülírtak a lakáspiacon a külföldiek, éhesek a németek és a kínaiak

Rekordot értek el a külföldiek a magyarországi lakáspiacon a múlt évben az ingatlan.com hivatalos KSH-adatokat feldolgozó elemzése szerint. „A trenddel szembementek a külföldi lakásvásárlók. A múlt évben ugyanis 138 ezer lakás cserélt gazdát, ami 14 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ám a külföldiek 8 ezer lakóingatlant vettek, ez majdnem 10 százalékkal haladja meg a pandémia előtti, 2018-as csúcsértéket és 38 százalékos növekedést jelent éves szinten. Igaz, 2021-ben a járvány miatt visszafogott volt a külföldről érkezők aktivitása” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki arról beszélt, hogy

a külföldiek élénk érdeklődése a hazai ingatlanok iránt több okkal is magyarázható: egyrészt erősödött az euró a forinttal szemben, ezért a külföldiek olcsóbban tudtak ingatlant vásárolni akár befektetési céllal. Másrészt sok olyan külföldről érkező vevő vagy bérlő is megfigyelhető a hazai ingatlanpiacon, akik rövidebb vagy hosszabb távra Magyarországon keres otthont.

Tipikus példa erre a német nyugdíjasok helyzete, akik előszeretettel vásárolnak a Balaton környékén ingatlant. A külföldi vásárlóknál az alábbi sorrend figyelhető meg:

1. A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a legtöbb lakóingatlan a németekhez került, több mint 2 ezer lakás vásároltak főként a Balaton mellett Zala és Somogy vármegyében.
2. Második helyet a Szlovákiából érkező vevők szerezték meg 1000 feletti ingatlannal, akik a határhoz közeli térségben szereztek lakásokat főként Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A szlovák vásárlók között döntő többségben vannak a nyugdíjasok, a lakásvásárlók kétharmada 65 év feletti volt tavaly.
3. A harmadik helyen a Budapestre fókuszáló kínaiak állnak, akik 814 lakóingatlant vettek 2022-ben. A kínai vevők több mint 90 százaléka már évek óta a fővárosban vásárol ingatlant.

Az ingatlan.com idei adatai szerint szintén Németországból érdeklődtek a legtöbben az eladó lakóingatlanok iránt. A németországi érdeklődések száma idén meghaladta a 60 ezer darabot. Ausztriából csaknem 10 ezer, az Egyesült Államokból pedig több mint 5 ezer érdeklődés érkezett. A hollandiai, egyesült királyságbeli, írországi, romániai és szlovákiai érdeklődések száma is meghaladta 2-4 ezres darabszámot az idei évben. Balogh László azt is kiemelte, hogy a külföldről jövő érdeklődéseknek egy részét főként az Egyesült Királyságból érkezőkét – magyar vevőjelöltek adják, akik befektetés vagy otthonteremtés céljából szeretnének lakást vásárolni.

Kómában a hitelezés

Ugyanakkor továbbra is patthelyzet uralkodik az ingatlanpiacon. Az eladók nem hajlandók árat csökkenteni, a vevők azonban szintén nem hajlandók, pontosabban nem tudják megadni a kért árat, miközben a bérleti piac köszöni szépen, jól van – nagyjából így összegezték az Indexnek nyilatkozó szakértők korábban az ingatlanpiac idei első három negyedévét. A hitelpiacot jelenleg gépek tartják életben, azonban napvilágot látott a kormány első, élesztésnek szánt intézkedése, ahogy a lakhatási válság kormányzat általi kezelésére is égető szükség lenne.

Hasonló helyzetet festett az ingatlanpiacról az idei első kilenc hónapot (január–szeptember) követően Balla Ákos, mint tette azt az első félév (január–június) végén. A Balla Ingatlan tulajdonosa szerint tehát lényegében egy eseménytelen harmadik negyedéven (július–szeptember) vagyunk túl.

Továbbra is várakozás jellemzi az ingatlanpiacot, köszönhetően a megélhetési költségek drasztikus megugrása, az állami támogatás hiánya, illetve a lakáshitelpiac gyakorlatilag nullaközeli állapotba történő zsugorodása alkotta ingatlanpiaci Bermuda-háromszögnek

– mondta az Indexnek Balla Ákos, aki szerint ugyanakkor már látszanak a mozgolódás jelei. Igaz ez az állami támogatások tekintetében, valamint a hitelpiacon is, ám még nem tértek vissza azok a „kecsegtető kamatok”, amelyek hitelből történő lakásvásárlásra buzdítanák a lakosságot.

„A vevők forrásai nem lettek bővebbek a harmadik negyedévben, eközben az eladókon sincs olyan nyomás, hogy mindenképp el kell adniuk ingatlanjaikat, ezáltal nem is bombázzák vonzó árakkal a potenciális vevőket. Így gyenge kereslet áll szemben egy normál kínálattal, a találkozások pedig ritkábban valósulnak meg” – jelezte Balla Ákos, aki rámutatott, hogy az év első kilenc hónapjában 60 százalékos forgalom mellett zajlott a tranzakciós piac az előző három év átlagához viszonyítva – eltérő havi dinamika mellett. Vagyis idén január–szeptemberben 40 százalékkal kevesebb ingatlan cserélt gazdát, mint átlagosan 2020–2021–2022 azonos időszakában.

A kormány a múlt héten bejelentette, hogy alapjaiban megreformálja a csok-ot. Ennek részletei az alábbi linken érhető el, illetve Balogh László ezzel kapcsolatban a Kibeszélő adásunk vendége is volt.