Három év emelkedését követően Magyarország az MNB Versenyképességi Index összesítése alapján tavaly 46,6 pontot ért el az előző évi 47,9 pont után - ismertette az ügyvezető igazgató.
Ezzel Magyarország relatív versenyképességi pozíciója a visegrádi országok átlaga (46,7 pont) alá esett, elmarad az uniós átlagtól (51,4 pont), valamint a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától (61,4 pont) - mutatott rá.
A 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége (oktatás és egészégügy) és a digitalizáció.
Kuti Zsolt elmondta: az MNB saját versenyképességi összesítésének eredménye összhangban van a nemzetközi felmérésekkel - IMD versenyképességi rangsor, WIPO Globális Innovációs index - amelyek szintén romlás mutatnak.
Számottevő visszaesés történt a háztartási megtakarítások aktivizálása és a külgazdaság és gazdaságszerkezet területén, de romlott a teljesítmény a zöld gazdaság és a versenyképes energiafelhasználás területein is - tette hozzá.
Öt területen javulást mért az MNB: a legnagyobb mértékben a kkv stratégia és a modern infrastruktúra esetében.
Az ügyvezető igazgató szerint az indexet képező indikátorok többségében jelentős tartalékok rejlenek, mint az energiafüggőség csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának növelése, a hitelpenetráció bővülése, a digitalizáció növelése, valamint az export hazai hozzáadott értékének emelése. A tudásalapú és egészséges társadalom területein az egészségügyi kiadások emelésével vagy a felsőfokú végzettségűek arányának növelése érhető el eredmény - emelte ki.
Hangsúlyozta: a kereslet ösztönzésére fókuszáló növekedési modell helyett a kínálati oldalt ösztönző, versenyképességre alapozó, tudás- és technológia-vezérelt növekedési modellre van szükség, az egyensúlyi mutatók biztosításával.
A versenyképesség javításához az intézkedések kritikus tömege szükséges - fogalmazott, hozzátéve, hogy a javulás azért is fontos, mert a versenyképesség "kéz a kézben" jár egy ország fejlettségével.
Kuti Zsolt kiemelte, hogy Magyarország versenyképességi gyengeségei hozzájárultak a tavalyi magas inflációhoz és a recesszióhoz. Példaként az élelmiszeripart hozta fel, amelyben az alacsony termelékenység és energiahatékonyság miatt a megemelkedett költségek nagyobb termelői, illetve fogyasztói árakhoz vezettek. 2021. június és 2023. november között az élelmiszerek ára Magyarországon 57 százalékkal nőtt, míg a visegrádi országok átlaga 34 százalék, az EU átlaga 27 százalék volt - jegyezte meg.
A jegybank jelentésében négy, a gazdasági felzárkózás szempontjából leginkább kritikus területet azonosított.
Kuti Zsolt ismertetése szerint a pénzügyi rendszeren belül érdemi tér van a prudens hitelpenetráció növelésére, a pénzügyi digitalizáció mélyítésére, valamint a pénzügyi szektor működési költségeinek csökkentésére.
A kkv szektoron belül digitális megoldások szélesebb körű alkalmazása nélkülözhetetlen, és a sikeres digitális átálláshoz szükséges a lakosság készségeinek javítása is - fogalmazott.
A humán tőke javításában továbbra is jelentős tartalékok vannak - mondta, hozzátéve, hogy a magyar termelékenység és bérszint az EU-ban a legalacsonyabbak között van, a bér csak a termelékenységgel párhuzamosan növelhető.
A zöld gazdaság és energiagazdálkodás területére kitérve elmondta, hogy Magyarország magas energiafüggősége az egyik legfőbb kihívás, és ennek mérséklése kulcsfontosságú a gazdaság sérülékenységének csökkentése érdekében.
A jegybank versenyképességi jelentése 14 területet ölel fel és 160 mutatót tartalmaz, ezek 95 százaléka objektív indikátor.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·