Moszkva: Irán nem akar eszkalációt

„Volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, a képviselőink és az izraeliek között. Ezen beszélgetések során nagyon világosan rögzítettük és közvetítettük az izraeliek felé, hogy Irán nem akar eszkalációt. Nem tud nem reagálni a nemzetközi jog és a diplomáciai képviselet státuszának durva megsértésére, de eszkalációt nem akar” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Közölte, az arról szóló spekulációk, hogy Teherán atomfegyvert akar, arra kellenek, hogy eltereljék a figyelmet a Gázai övezetben zajló eseményekről.

Mint ismert, péntek hajnalban Izrael drónokkal támadta meg Iránt, a célpont egy olyan légibázis volt, amelynek közelében nukleáris létesítmény is van, Iszfahán városában. Iráni tisztviselők azt közölték, hogy rakétatámadás nem érte az országot.

Izrael lépését a héten az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői is igyekeztek megakadályozni, tartva attól, hogy ezzel egy visszafordíthatatlan erőszakspirálba sodródhat a Közel-Kelet. A mostani csapás válasz volt az Izraelt az előző hétvégén ért  nagy iráni támadásra: annak az előzménye pedig az volt, hogy április 1-jén Izrael Szíriában, Damaszkuszban lebombázta Irán nagykövetségét, és több iráni parancsnokot is megöltek.

Ez az első alkalom, hogy a két állam közt ilyen szintű közvetlen összecsapás történt a gázai konfliktus kirobbanása óta (Irán eddig többnyire csak közvetve, vagyis az általuk támogatott milíciákon keresztül támadta Izraelt). 

Mindeközben az EU-tagállamok kormányait tömörítő Tanács pénteken közölte, hogy szankciókat vezet be szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik felelősek palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért, embertelen bánásmódért, valamint a palesztinok tulajdonhoz, magán- és családi élethez való jogának megsértéséért Ciszjordániában. A büntetőintézkedések négy személyt és két szervezetet érintenek. 

A szankciós jegyzékbe vett szervezeteket és egyéneket vagyonbefagyasztás és az EU-ba való beutazás tilalma sújtja, továbbá tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy más gazdasági forrásokat biztosítani. A vonatkozó jogi aktusokat közzétették az EU hivatalos közlönyében. Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, a terület azóta katonai megszállás alatt áll, miközben a zsidó telepek folyamatosan bővülnek.

Lavrov szerint Zeleszkijjel értelmetlen tárgyalni

Az interjúban egyébként Lavrov ismételten kifejezte Oroszország az iránti készségét, hogy tárgyaljon Ukrajnával, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy

Hozzátette, hogy Moszkva nem tervezi a harci cselekmények felfüggesztését a tárgyalások kedvéért, mint mondta, „a folyamatnak haladnia kell”. Svájcot alkalmatlannak nevezte arra, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalások helyszíne legyen, mert az alpesi konföderáció „semleges országból nyíltan ellenséges országgá vált”.

A két évvel ezelőtt Isztambulban elért orosz-ukrán rendezési megállapodásról kijelentette, hogy az „rendkívül komoly” biztonsági garanciákat adott Ukrajnának, amelyek azonban nem vonatkoztak a Krímre és a Donyec-medencére. A dokumentum feltételezte, hogy ukrán területen a garanciavállaló államok összességének beleegyezése nélkül nem lesznek katonai támaszpontok vagy hadgyakorlatok harmadik országok bevonásával. Elmondta, hogy Kijev az utolsó pillanatban javaslatot tett a megfogalmazás módosítására, ami Lavov szerint „ébresztő volt”.

A Nyugattal való kapcsolatokról szólva a tárcavezető úgy vélekedett, hogy a nyugati országok Oroszország legyőzésére irányuló törekvése „nem annyira harci kedvet, mint inkább agóniát és hisztériát tükröz”. A miniszter úgy látja, a Nyugat tudatában van annak, hogy egy új, többpólusú világrend van kialakulóban.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárja be az ajtót Európa előtt az eurázsiai biztonság megvitatásának ügyében. „De nyilvánvaló, hogy ez a mi közös kolostorunk, és itt tisztességesen kell viselkedni, és nem szabad az amerikaiak kívánságait behozni ezekbe a jövőbeli konstrukciókba”– fogalmazott.

Macron, Johnson, Puyin és a NATO is szóba került

Lavrov a Nemzetközi Bíróság figyelmébe illő „beismerő vallomásnak” nevezte Boris Johnson volt brit miniszterelnöknek azt a kijelentését, amely szerint az orosz győzelem Ukrajnában a nyugati hegemónia végét jelentené. Meglátása szerint az Európai Unióban Lengyelország, a három balti állam, Csehország és Bulgária „adja meg az alaphangot”, amelyhez a nagy tagállamoknak „kell valahogy alkalmazkodniuk”.

Kitért Emmanuel Macron francia elnök „ideges” kijelentésére a francia katonák Ukrajnába vezénylésének lehetőségéről. Lavrov azt állította, hogy a franciák nemcsak zsoldosként, hanem kiképzőként is jelen vannak Ukrajnában, néhány más európai ország katonai és különleges szolgálatainak képviselőjével együtt.

A külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi kijelentéseire hivatkozva kijelentette, hogy Oroszország számára nincs érelme megtámadni a NATO-t. Hangot adott véleményének, hogy azok a nyugati politikusok, akik ennek az ellenkezőjét állítják, a választóikat próbálják megfélemlíteni.

Lavrov azzal vádolta meg Nyugatot, hogy „agresszívan” működik együtt Maia Sandu moldovai elnökkel, aki az országot „vagy közvetlenül, vagy a Romániával való újraegyesítésen keresztül” próbálja a NATO-ba berángatni, miközben a Dnyesztermentét feszültséggócnak állítja be.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, pénteki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.