Nagy dolgokra készül Oroszország az Északi-tengeren

Öt pontba szedve kijelölték Oroszország elsődleges fejlesztési irányát a következő tíz évre az Északi-tengeri útvonal kapcsán, minderről a közelmúltban Oroszország néven tartott nemzetközi kiállításon és fórumon tartottak megbeszélést Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes részvételével.

Ezen az útvonalon tavaly 36,25 millió tonna rakományt továbbított Oroszország, a szovjet korszak legjobb eredményének az ötszörösét, és a 2023-ra kitűzött tervnél is nagyobbat. Rekord volt a 2,15 millió tonnás tranzit is, főleg az ázsiai-csendes-óceáni térség országaiba olajat, vasércet és szenet szállító orosz cégeknek köszönhetően. Az év során 1261 járat indult el és ért célba, majdnem annyi, mint 2021-ben.

A vg.hu a Roszatom lapja alapján azt írta, a globális közlekedési folyosó fejlesztésével kapcsolatban a rendezvényen öt fő irányt vitattak meg, ezek a következők:

• a rakományforgalomnak 2035-re el kell érnie a százmillió tonnát,
• növelni kell a biztonságot,
• a sarkvidéken új hajógyárat kell építeni,
• különös figyelmet kell fordítani az északi szállításra és hajózásra,
• 2030-ra 14 jégtörőnek kell szolgálnia az útvonalon.

Az útvonal fejlesztése kiemelten fontos Oroszország számára, amelyet az ukrajnai háború miatt nemzetközi szankciók sújtanak.

A tervek szerint a rakományforgalomnak 2030-ra 150-190 millió tonnára, 2035-re pedig 220 millió tonnára kell növekednie, sőt, az optimista forgatókönyv szerint akár 260 millió tonnára is. Mentőflottákat telepítenek az útvonalra és átfogó sürgősségi mentőközpontokat, a Roszkozmosz bővíti az időjárási és radarműholdjainak számát.

Figyelembe véve az új sarkvidéki gyárakból – köztük Jamalból, Tajmirból és Kamcsatkáról – származó termékek exportját,

A Roszatom és az északi szállításban részt vevő nagy régiók az idén kísérleti projektet indítanak a hatékonyság növelésére és a szállítási költségek csökkentésére. Kalinyingrádot bevonhatják a rendszeres kabotázsjáratok programjába.

Célként tűzték ki, hogy 2030-ra az Északi-tengeren 14 jégtörő szolgáljon, ebből egy vagy kettő lehet nem atomhajtású.

Jelenleg három tucat orosz teherhajó közlekedik rendszeresen az Északi-sarkvidéken: gáz- és olajszállító tartályhajók, konténerhajók, szárazrakomány-hajók. Tavaly megnőtt az északi-tengeri útvonalon közlekedő folyami-tengeri hajók iránti kereslet.

Az északi vizeken 7 atomjégtörő és 3 nem nukleáris jégtörő szolgál, ezeket a közlekedési minisztériummal egyetértésben átadják a Roszatomnak. Az év végén üzembe helyezik a Jakutia 22220-as projekt negyedik atommeghajtású hajóját. A Balti Hajógyárban már épül a Leningrád atomjégtörő, és bejelentették a következő, a Sztálingrád építését is. A Zvjezda hajógyárban már dolgoznak a Rosszija jégtörőn.

(A nyitóképen: atommeghajtású jégtörők az Északi-tengeri útvonalon - NSR -, Murmanszkban, Oroszországban, 2023. augusztus 10-én. Ez a legrövidebb szállítási útvonal Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség között a Jeges-tengeren. A forgalma exponenciálisan nőtt a globális szállítási szektornak az elmúlt években növekvő kapacitásával párhuzamosan. Az Északi-tengeri útvonal elsődleges felügyelete a Rosatomflothoz, a Rosatom állami atomenergia-vállalat leányvállalatához került tavaly. A társaság a szállítási útvonalat a murmanszki nukleáris meghajtású jégtörőflottával biztosítja.)