Nagy Márton: A jegybank a magyar gazdaság helyreállításának akadálya

Nagy Márton az Ébredés az inflációs sokkból című konferencián közölte, a kormány úgy gondolja, míg idei év az infláció leszorításának éve, 2024 a gazdaság helyreállításának éve kell, hogy legyen. Várakozásaik szerint októberben az infláció 10,5-10 százalék körül alakulhatott, a pontos szám pénteken derül ki. A miniszter biztos benne, hogy

Nagy Márton kiemelte, a magyar gazdaság számára kulcs a fogyasztás helyreállítása, amelynek az alapját a reálbérek emelkedése adja. A fogyasztás visszaesése ugyanis negatívan érintette a belső értékesítésre termelő szektorokat és a belgazdaságban megvalósuló beruházásokat is. A tárcavezető hozzátette, a magyar adórendszer is a fogyasztáson alapul, az áfabevételek meghaladják a szja-ból származó bevételeket. 

Ezzel összefüggésben jelezte, hogy a jegybankkal szemben más véleményen van a pozitív reálkamatról. Ez ugyanis a miniszter szerint káros a vállalkozóknak, mivel nem ösztönzi őket hitelfelvételre. A konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság pénzügyi és államháztartási szakosztályaival együttműködésben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete szervezte, amelyet az MTI összegzett.

Földbe áll a növekedés, ha nincs hitelezés

Ahogy arról korábban beszámoltunk, pozitív reálkamatról akkor beszélünk, ha a nominális kamat magasabb, mint az infláció mértéke. A legfrissebb inflációs adatok szerint mostantól beköszöntött ez az időszak. A pozitív reálkamatnak számos makrogazdasági hatása lehet. Erősítheti a forintot, és érdemi hatása lehet a kereskedelmi mérlegre, ugyanakkor megakaszthatja azt a folyamatot, amit egyes gazdasági döntéshozók kívánatosnak tartanak:

Ugyanis, ha a háztartások azt látják, érdemes pénzügyi eszközökbe fektetni, akkor elhalasztják a nem életbe vágó kiadásokat, és fogyasztás helyett pénzügyi eszközökbe fektetnek. Az Oeconomus Gazdaságkutató vezető elemzője korábban az Index megkeresésre kiemelte, hogy fogyasztás természetesen a későbbiekben jelentkezik, de nem rövid távon. Ez pedig mérsékli az áfabevételek visszaépülésének sebességét, továbbra is kihívások elé állítva a költségvetést. Igaz, a növekvő állampapír-kereslet mérsékelheti azok hozamát, így a költségvetés kamatkiadásai mérséklődhetnek. Utóbbi azért is fontos, mert a legnagyobb feszültségforrás a költségvetésen belül, hogy egyszerre növekedtek a kiadások és csökkent a bevételi oldal.

A pozitív reálkamat ráadásul a beruházási rátát is mérsékelheti. A vállalati szektor jövedelmezőbb pénzügyi befektetési lehetőségek mellett nem a reálgazdaságba fektet. Ha magasak a reálkamatok, akkor csökkenhet a hitelfelvételi hajlandóság is, hiszen a hitelezési költségek magasak. A háztartások és a vállalatok nem keresik a drágább hiteleket, nem növekszik a fogyasztás. Az a gazdaságpolitikus, akinek célja a gazdaságfejlesztés, nem tehet mást, mint – pusztán jelenlegi mandátumának természetéből – kifejti: ez a folyamat nem tetszik neki.

Az ellentét akkor is látszik, amikor a jegybankok az infláció megfékezésére használják a pozitív reálkamatlábakat. Ha a reálkamatlábak magasak, a hitelfelvételi költségek emelkednek, ez csökkentheti a fogyasztói kiadásokat és az üzleti beruházásokat.

Pásztor Szabolcs arra is rávilágított: „A munkaerőpiacra gyakorolt hatás sem elhanyagolható. Bár feszes a munkaerőpiac, az empirikus kutatások azt igazolják, hogy a kamatlábak változására érzékeny szektorokban a reálkamatok emelkedésével növekednek a hitelkamatok, mely csökkenő beruházási kedvet és mérséklődő gazdasági aktivitást eredményezhet.” Az elemző szerint pozitív reálkamat Magyarországon az infláció csökkenése miatt következett be. Ilyen esetben elemi fontosságú a hitelek drágulásának megakadályozása, éppen ezért nem lehet véletlen, hogy október 9-cel elindult az önkéntes kamatplafon. A cél az, hogy tovább pörögjön a hitelezés.