Nagyobbra nyílt pofonláda a lakásépítéseknél, és egyre jobban fáj, amit onnan kapunk

5 hónap ezelőtt 16

Tovább rajzolódik a drámai kép a lakásépítések piacán. Már félévkor sem volt túl rózsás a helyzet, az első háromnegyedévet követően pedig továbbra sem látszik a kilábalás fénye, és egyelőre a jövő sem túl fényes. A tendencia jól táplálja a teljes építésgazdaság feje felett lebegő felhőtömeget.

10 808 új lakás épült 2023 I–III. negyedévében, 21 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Minden régiónak jutott a pofonokból

A vármegyeszékhelyeken 37, a többi városban 8,6, a községekben 8,1 százalékkal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest. A vállalkozások által épített lakások száma 22, a természetes személyek által építtetetteké 16 százalékkal esett vissza 2022 I–III. negyedévéhez mérten.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 43 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. A saját használatra épített lakások aránya 38, az értékesítési célra építetteké 60 százalék volt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,0 négyzetméterrel, 97,8 négyzetméterre nőtt.

Minden régióban csökkent az átadott lakások száma 2022 azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (63 százalék), a legkevésbé Pest régióban (1,6 százalék).

Az átadott lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 19, a Dunántúlon 13, Alföld és Észak nagyrégióban 36 százalékos volt.

Padlón az építési kedv

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 I–III. negyedévében. Az új lakások 34 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39, a többi városban 43, a községekben 49 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (57 százalék), ezen belül Baranya vármegyében következett be (67 százalék). A lakásépítési engedélyek száma egyaránt 50 százalékkal csökkent Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon is.

A nagyrégiók szintjén a tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 43, a Dunántúlon 47, Alföld és Észak nagyrégióban 31 százalékos volt.

2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 43 százalékkal kevesebb, összesen 6297 lakóépület építését tervezik az országban.

A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól.

Konganak a vészharangok

A mostani KSH adat illeszkedik abba a negatív tendenciába, amibe az egész építőipar sínylődik. Koji László, az Építési Vállalatok Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Indexnek felfestett ágazati helyzetkép során kiemelte: konganak a vészharangok az ágazatban, és a jövő sem túl fényes.