A miniszter szerint a magyarországi fejlesztéspolitikában eddig kizárólagosan uralkodó, régiós szintű kohéziós politikát újra kell gondolni. Navracsics Tibor szerint az eddigi, kizárólag közigazgatási egység alapú logika mellett egy régiós alapú fejlesztési rendszerre is szükség van. „Ennek a része kell legyen a város környéki tervezés is. Eddig ez nagyon erős támogatást kapott az Európai Bizottságtól az egyeztetések során. Én abban bízom, hogy ez továbbra is akadálytalanul tud előre haladni” – mondta el Brüsszelben lapunknak a miniszter múlt pénteken az új, magyarországi területfejlesztési koncepcióról, miután részt vett az uniós Kohéziós Fórumon.
Jelezte, hogy folytatják a pilot projektként elkezdett munkát a Dél-Dunántúlon, amely a városi kapcsolatokra építve próbálja meg érvényesíteni ezt a közszolgáltatási fókuszú fejlesztési stratégiát.
A 9. kohéziós jelentés egyik fontos megállapítása az nemcsak Magyarországra vonatkozóan, hanem több uniós tagállam esetében – főként a déli és keleti országoknál – a helyi önkormányzatok intézményi elégtelen színvonala miatt nem hasznosulnak hatékonyan a különböző fejlesztési programok. Navracsics Tibor szerint ez a probléma a tudás vagy kapacitáshiányból adódik, és a képzésekre nagyon nagy hangsúlyt kellene fektetni a jövőben.
Tudok olyan magyarországi már büntetőeljárás alatt álló korrupciós esetekről, ahol az én megítélésem szerint nem annyira a bűnözői hajlam játszott főszerepet, inkább a hozzá nem értés.
Könnyű belecsúszni egy-egy olyan szabálysértésbe – például a költségvetési csalásba, hűtlen kezelésbe –, amikor egész egyszerűen csak a szabályok nem ismerete vagy rossz ismerete okozza a jogszabályellenes magatartást” – mondta el a miniszter a Portfolio-nak.
Magyarországon jelenleg több olyan megye is van, amelyik az elmúlt időszakban nemhogy nem zárkózott föl az uniós átlaghoz, hanem még attól le is maradt, és a GDP-je csökkent is. A miniszter szerint ez a probléma egyre inkább érinti majd a fejletettebb régiókat is. „A Nyugat-Dunántúlnál óriási probléma, most már versenyképességi kihívás a munkaerő átingázása Ausztriába, és az elmúlt években ennek nem igazán találták meg az ellenszerét, vállalkozói kamerák is panaszkodnak erre” – válaszolta a kérdésünkre Navracsics Tibor.
Kitért arra is, hogy Budapest, amelyik a legrosszabb demográfiai mutatókkal rendelkezik egész Magyarországon, ugyanis a kivándorlás elindult az agglomerációs környezetekbe, miközben a főváros a legkevesebb EU-s felzárkóztatási forrásra jogosult. Navracsics Tibor szerint egy megoldás lehet, ha
Budapest és az agglomeráció vonatkozásában is egy hatékonyabb együttműködés alakul ki az alvóvárosokkal. Úgy látja, már nem csak azok az agglomerációs települések érintettek, amelyeket ma agglomerációnak hívunk, a közvetlenül Budapest körül lévő városgyűrű, de ez tulajdonképpen Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét és Hatvan közötti gyűrűt jelenti.
Mi lesz a befagyasztott uniós forrásokkal?
Mint arról beszámoltunk, két héttel ezelőtt az Európai Bizottság hivatalos levelet küldött a közigazgatási és területfejlesztési tárcának, valamint a Lázár János vezette építésügyi minisztériumnak az állami építési beruházási törvénnyel kapcsolatban. Brüsszelben úgy látják, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat is sérti a jogszabály, valamint veszélyezteti a megfelelő forráselosztást is, ezért pedig kilátásba helyezték, hogy a problémáik nem megfelelő orvoslása esetén akár újra felfüggeszthetik részlegesen vagy teljesen a Magyarországnak járó uniós források kifizetését.
Navracsics Tibor kérdésünkre elmondta, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium a felelőse a témának, akikkel felvették a kapcsolatot, ahogy az EU-ügyi tárcával is, mivel ilyenkor Bóka János miniszter koordinálja a választ.
A szakmai választ már előkészíti a másik két minisztérium, én bízom abban, hogy az EKM válasza meggyőző lesz a Bizottságnak
– közölte a miniszter a Portfolio-val.
Annak ellenére, hogy a horizontális feljogosító feltételek elégtelenségét csak decemberben orvosolta a kormány, így csak tavaly év végén indulhatott meg az EU-források utalása a magyar költségvetésbe, a kohéziós támogatások felhasználása jól halad, Magyarország jelenleg a harmadik helyen áll a konkrét kifizetett pénzek tekintetében. Arra a sajtókérdésre, hogy mennyire jelenthet problémát, hogy a többi országhoz képest Magyarország az egyetlen, ahol a konkrét kifizetések megelőzik az előfinanszírozást, Navracsics Tibor úgy látja, ez nem jelent problémát, „hiszen a költségvetési takarékosság szabályozza a mozgásunkat”, de miután folyamatosak a számlafizetések, nem tart attól, hogy további késedelmek lennének az operatív programok végrehajtásában.
A kondicionalitási eljárás kapcsán Navracsics Tibor nem lehet túl optimista a rövid távú kilátásokat illetően. Mint ismert, az Európai Bizottság 6,3 milliárd eurót zárolt a rendszerszintű korrupciót tápláló jogállamisági normasértések miatt, egy külön eljárásban pedig további 2,5 milliárdot azért, mert Magyarország szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt előírásokkal, amikor nem tartja tiszteletben az akadémiai szabadságot, valamint a menekültek és a melegek jogait.
A miniszter úgy látja – bár a tárgyalások felelőse már Bóka János –, hogy az Európai Bizottság tart az Európai Parlamenttől, és utóbbi utolsó plenáris ülése még hátra van a választások előtt. A miniszter szerint
a szakmai, technikai szinten folyamatosak a tárgyalások, de a politikai szinten nem látja, hogy tovább akarna lépni a Bizottság.
Navracsics Tibor viszont úgy látja, hogy nem kell tényleges forrásvesztéstől tartani, rendeződhetnek a viták az év végéig. Így a Bizottság n+2 nevű szabálya, vagyis hogy a partnerségi megkötése után két éven belül el kell indulnia a programok végrehajtásának, vagy elvonják a programok uniós finanszírozását, egyelőre még nem fenyegető kockázat.
Címlapkép forrása: Portfolio
English (US) · 
Hungarian (HU) ·