Néhány éve még a tárgyalások megkezdését is ellenezte Macron, ma már támogatja a kis ország EU-csatlakozását

6 hónap ezelőtt 11

GettyImages-1729448688

A francia elnök „bürokratikus” megközelítés helyett „érzelmi” alapokon bővítené az uniót „Európa újraegyesítésének” felgyorsítása érdekében. Néhány éve még a csatlakozási tárgyalások megkezdését is ellenezte Észak-Macedóniával és Albániával.

„Emelem a poharam Albániáért, az albán népért, a minket összekötő különleges pillanatokért, Európáért, amelyet együtt építünk. Éljen Albánia, éljen a francia-albán barátság” – jelentette ki tiranai pohárköszöntőjében, méghozzá albánul Emmanuel Macron.

A francia elnök albániai látogatása során a kontinens újraegyesítést szorgalmazta – immár Albánia részvételével.

Négy hónappal korábban, júniusban a magyar miniszterelnök járt Albániában. Orbán Viktor akkor „elfogadhatatlannak és szégyenteljesnek” nevezte, hogy milyen lassan halad az Európai Unió bővítésének folyamata.

„Európának kizárólag a Balkánon van gazdasági növekedési tartaléka, saját versenyképességének fenntartása érdekében is gyorsítani kell a térség integrációját” – szögezte le a kormányfő, aki megerősítette, hogy Magyarország, akárcsak korábban, határozottan támogatja Albánia csatlakozását.

Négy éve, 2019-ben a francia elnök még a csatlakozási tárgyalások elindítását is ellenezte Észak-Macedóniával és Albániával.

Franciaország azonban soha nem ellenezte a bővítést, csak körültekintően járt el

állítja a párizsi székhelyű Institut Montaigne európai igazgatója. Georgina Wright szerint Párizs csak az elmélyülést ösztönözte a kiszélesedés előtt, attól tartva, hogy az unió ellenkező esetben a bővítés következtében működésképtelenné válik.

A bővítés ára

Nemrég azonban már Macron „merészségre” felszólítva karolta fel a bővítést, és egy „többsebességes Európa” eszméjét lebegtette a nagyobb integráció felé való törekvés fenntartása érdekében.

A francia Európa-ügyi miniszter szerint például az Európai Unió a bővítéssel veheti fel a harcot az orosz befolyás ellen. Laurence Boone azzal érvelt: a Moszkvából induló dezinformációs kampány a tagjelölteket célozza meg, ezért szerinte egyértelmű üzenetet kell küldeni a jelölteknek a csatlakozási kilátásokról.

Az Európai Unió tervezett bővítése a kilenc új tagországgal rengeteg pénzt emésztene fel. A csatlakozás legnagyobb haszonélvezője a számítások szerint Ukrajna.

A tovagyűrűző pénzügyi hatással néhány jelenlegi kedvezményezett tagország nettó befizetővé válna, Magyarországot azonban kevésbé érintik a változások.

A belső információként kezelt, de kiszivárgott értesülések szerint 256,8 milliárd euróba, hét év alatt napi árfolyamon több mint 99 ezer milliárd forintba kerülne az integráció kiterjesztése a kilenc új tagra. Egyesek a bővítés határidejét 2030-ban valószínűsítik, mások a költségvetési fordulót, 2027-et tartják reálisabb céldátumnak.

A potenciális tagjelölt a hat balkáni állam – Törökország, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Albánia – mellett Ukrajna, Georgia és Moldova.

„A szeretet bizonyítékai”

Macron Albániában a bővítés „bürokratikus” folyamatát ostorozta, és ezzel a brüsszeli „jeges és bürokratikus gépezetre” utalt. Azt mondta: az EU-csatlakozás folyamatának inkább politikainak és kevésbé technikainak kell lennie. A csatlakozási tárgyalások során fel kell mérni a gazdasági befektetések lehetőségeit, a csatlakozásra váró országok vezetőit pedig fokozatosan be kell vonni a politikai döntéshozatalba.

Segítenünk kell a szeretet bizonyítékaival. Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban mi, európaiak megtaláljuk a módját kontinensünk újraegyesítésének

– mondta, oldalán az albán miniszterelnökkel.

„Én rontottam el a dolgokat” – ismerte el Macron, miután rákérdeztek: Franciaország korábban miért ellenezte a csatlakozási tárgyalásokat és a két balkáni országgal. A francia elnök azzal magyarázkodott, hogy akkoriban a rendszer „nem működött megfelelően”.

Nála sokkal prózaibb maradt Edi Rama.

„Nem vezethetsz autót a jogosítvány megszerzése előtt” – így vette védelmébe az albán kormányfő a csatlakozás lassú folyamatát.

(Borítókép: Bajram Begaj albán elnök (balra) találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel (jobbra) albániai látogatása során Tiranában 2023. október 17-én. Fotó: Olsi Shehu / Anadolu / Getty Images)