Nőtt a magyar biztosítási piac, de 100 befizetett forintunkból 14-et elvittek a különadók

2 hónap ezelőtt 15

Erdős Mihály, a MABISZ elnöke is előadást tart a Portfolio keddi Biztosítás 2024 konferenciáján, még nem késő regisztrálni!

5%-kal nőtt tavaly a magyar biztosítási piac

Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke (címlapképünkön) a piac tavalyi statisztikáit ismertetve a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta:

  • 2023-ban 1563 milliárd forint díjbevételt értek el a MABISZ tagjai (a gyorsjelentés előtt álló tőzsdei CIG esetében még a 2022-es adatokat figyelembe véve), ami reálértéken csökkenést jelent: 2000-es fogyasztói árakon mérve csak 459 milliárd forintnak felel meg az akkori 384 milliárddal és a 2007-ben elért 605 milliárd forintos csúccsal szemben,
  • a piac teljes díjbevétele 5,0%-kal, az egyszeri és eseti díjakat 10%-ban figyelembe vevő korrigált díjbevétel 12,7%-kal növekedett tavaly a MABISZ adatai szerint, a korrigált díjak alapján az élet és a nem-élet díjbevétel egyaránt 12-13%-kal emelkedett,
  • a legnagyobb piaci szereplő csoportszinten (az Alfát és az Uniont magában foglaló) VIG-csoport volt, amely részesedését 19,40%-ra növelte, majd a (Generalit, a Genertelt és az EUB-ot magában foglaló) Generali-csoport, amely 16,47%-ra növelte részesedését, harmadikként az Allianz következett, amelynek a részesedése 14,91%-ra csökkent – egyedi szinten a Generali volt a legnagyobb, utána az Allianz, majd az Alfa és a Groupama következett,
  • az életbiztosítások díjbevétele 641 milliárd forintról 606 milliárd forintra csökkent, ami az extraprofitadó által jórészt veszteségessé tett egyszeri díjas életbiztosítások visszaesésének tudható be, ugyanakkor a nyugdíjbiztosítások továbbra is szépen emelkedtek, szerződésszámuk 453 ezerről 489 ezerre nőtt, díjbevételük 135-ről 150 milliárd forintra emelkedett,
  • a nem-életbiztosítások díjbevétele esetében 12,8%-os emelkedést látunk, a lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele 15%-kal, a vállalagyti vagyonbiztosításoké 2%-kal növekedett, a kgfb 12%-ka, a casco 13%-kal nőtt,
  • a kárráfordítások összege 2023-ban 811 milliárd forint volt a piacon az egy évvel korábbi 805 milliárd forint után, a nem-életbiztosításoknál 11%-kal növekedést látunk, az életbiztosításoknál 6%-kal csökkentek a kifizetések (utóbbi a Covid miatti magas bázisról csökkent, illetve már az egyszeri díjas életbiztosítások visszaesése is látszik benne).

A biztosítási szektor tavaly 122,9 milliárd forint biztosítási adót és 88,1 milliárd forint extraprofitadót fizetett, így a teljes 211,1 milliárd forintos befizetés a díjbevételek 13,5%-át vitte el.

Egy évvel korábban ugyanez 111,7 milliárd biztosítási adó, 50,8 milliárd extraprofitadó, illetve 11%-os különadó / díjbevétel arány volt. Hogy ez a jelentős adóterhelés a szektor eredményességére milyen hatással volt, az majd az MNB következő hetekben várható jelentéséből derülhet ki.

Lakásbiztosítási kampány: nem a felmondásról szól

A MABISZ tagjai Erdős Mihály szerint 3,3 millió lakásbiztosítási szerződést kezelnek, 181,7 milliárd forintnyi megszolgált díjra vetítve a legutóbbi adatok szerint 37,3% kárhányad mellett, szerződésenként 55 ezer forint körüli átlagdíjjal. A márciusi lakásbiztosítási kampánnyal kapcsolatban a MABISZ elnöke felhívta a figyelmet: nem felmondási, hanem aktualizálási kampányról van szó: fontos, hogy az ügyfelek áttekintsék meglévő szerződésüket, jelenlegi és elvárt fedezettségüket, és az esetleges felmondást újabb szerződéskötés kövesse.

A kampány kiváló alkalom az alulbiztosítottság problémájának a kezelésére, potenciált jelent a lakásbiztosítási penetráció növelésére, új lehetőség az értékállóság biztosítására,

és még az azonos biztosítónál történő újrakötés is piacjavító tényező, legyen az hagyományos lakásbiztosítás vagy az MNB által minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási (MFO) termék. Számháborúba nem bocsátkozott Erdős Mihály, a kampány tanulságait az adatok szintjén várhatóan május második felében fogjuk tudni levonni. A MABISZ frissített lakásbiztosítási útmutatóval és január 15-től közöségimédia-kampánnyal segíti az ügyfelek döntését.

A biztosítók nem most kezdtek el foglalkozni a kampánnyal, már tavaly is történtek változások. A tavaly bevezetett 20%-os jutalékkorlát a személyes értékesítésben jellemzően csökkenést, az online alkuszoknál emelkedést eredményezett – mondta Erdős Mihály.

Változások jönnek az életbiztosításoknál

A Portfolio kérdésére Erdős Mihály elmondta: utolsó fázisában van a MABISZ novemberi konferenciáján bejelentett, a kormány számára javasolt családvédelmi biztosítások (egyfajta speciális kockázati életbiztosítási konstrukció) kidolgozása. A MABISZ következő elnökségi ülésén már végleges formába önthetik, és ezt követően nyújthatják be javaslatukat a kormánynak.

Holló Bence, a MABISZ elnökhelyettese elmondta: a megtakarítási célú életbiztosítások esetében 2024 a felkészülés éve, hiszen az MNB új etikus 2.0 szabályozással készül. Ez komoly fordulatot hozhat, ami az életbiztosítások jövedelmezőségét és az értékesítéseket is érintheti. A megtakarítási célú életbiztosításoknál jó év lehet az idei, a kockázati életbiztosítások esetében viszont alulbiztosítottak vagyunk, amin jó lenne változtatni, ezt szolgálná a családvédelmi biztosításokra vonatkozó javaslat is.

Egy másik kérdésünkre válaszolva Erdős Mihály elmondta: egyes társaságok tőkemegfelelése szempontjából kritikus tényezőt jelentett a hozamkörnyezet emelkedése és az extraprofitadó is az elmúlt két évben, az MNB korábban is érvényben lévő 150%-os szolvenciaelvárásának és a biztosítók ellenállóképességének köszönhetően azonban csak néhány biztosítónak kellett tőkét emelnie.

Címlapkép forrása: Portfolio