Orbán Viktor még a gondolatától is irtózik, de valóban ekkora tragédia lenne nekünk?

Nem szabad elfelejtenünk, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése, nem 2022 februárjában, tehát az orosz-ukrán háború kirobbanásának kezdetén vetődött fel, hanem már a 2010-es években a keleti partnerség politikájának részeként, amely a posztszovjet térségre is kiterjedt. Pintér Tibor szerint a keleti partnerség politikáját ebben az időben még úgy értelmezték, hogy egy kereskedelmi tőkeáramlási kapcsolatokon alapuló rendszer építéséről van szó, az uniós tagság perspektívájának felajánlása nélkül. A BGE docense úgy véli, azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a 2022-ben kitörő ukrajnai háború egyik fő oka pont Ukrajna euroatlanti integrációjának kérdése volt.

Az oroszbarát Viktor Janukovics elnök sokkal lazább kapcsolatot akart fenntartani az Európai Unióval, ez vezetett a 2014-es majdani eseményekhez az oroszbarát és nyugatbarát erők összecsapásához, illetve később a Krím-félsziget Oroszország általi annektálásához, 2022-ben pedig Ukrajna lerohanásához.

A koppenhágai kritériumok

2022 februárjában Oroszország újra hadicselekményekbe kezdett, az ukránok pedig pár napon belül beadták a csatlakozási kérelmüket az unióhoz. Ennek eredménye most abban csúcsosodott ki, hogy tagjelölt országként megkezdődnek a tárgyalások nemcsak Ukrajnával, hanem Moldovával is.

Ukrajna csatlakozása mellett és ellen is látok érveket, de egy elég sajátos helyzet alakult ki a háború miatt, méghozzá nagyon gyorsan. Ha mondjuk Szerbia útjával hasonlítjuk össze az ukránokét, akkor azt látjuk, hogy a szerbeknek három és fél évet kellett várniuk a csatlakozási kérelem benyújtásától a tagjelölti státusz megszerzéséig, Ukrajna esetében erre másfél év elegendő volt

– mondta Pintér Tibor, aki szerint a nemzetközi közösség  az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdését  a béke egyfajta garanciájának is tartja, miközben ez Oroszország számára is üzenetértékű lehet: nem lehet átrajzolni a posztszovjet országok határait, ellenkező esetben a jelenlegi világrend alapjai is destabilizálódhatnak.

Engem meglepett, hogy az Európai Unió egy olyan országgal is megkezdi a tárgyalásokat, amely háborúban áll, ezt a reagálást indokolatlanul gyorsnak tartom

– húzta alá Pintér Tibor, aki szerint az unió csúcsvezetőit két tényező befolyásolja: egyrészt maga az ukrajnai háború, másrészt a nemzetközi status quo felbomlása miatti félelem. A szakember úgy látja, hogy sokan elsősorban gazdasági kérdésnek tartják Ukrajna csatlakozását, de a koppenhágai kritériumok révén konkrétan lekövethető, hogy az EU milyen elveket érvényesít egy ország felvétele esetében.

Az 1993-ban megalkotott koppenhágai kritériumokban közvetlenül nincsenek megnevezve deklarált gazdasági célok, viszont szerepel benne, hogy az adott országnak nem szabad határvitában állnia, és a kisebbségi jogok tekintetében is teljesen rendezettnek kell lennie. A kritériumokból kiolvasható, hogy a csatlakozó országnak versenyképesnek kell lennie az uniós országok gazdaságaival és gazdasági társaságaival, de ebből nem következik, hogy ugyanolyan gazdagnak vagy fele olyan gazdagnak kellene lennie. Sokkal inkább a piacgazdasági szabályrendszer elfogadását jelenti, miközben a gazdasági stabilitásának is jelen kell lennie, a tőkének biztonságban kell éreznie magát

– fogalmazott Pintér Tibor, aki szerint a jövő zenéje, hogy Ukrajna képes-e ezeknek a kritériumoknak megfelelni vagy sem. Az biztos, hogy a háború miatt a határviták problémája jelen van, miközben a kisebbségek helyzete sem rendezett az országban, de ezzel nincs egyedül a csatlakozási tárgyalásokat folytató országok között, hiszen Szerbia is hasonló cipőben jár.

Négyszer akkora támogatás az ukránoknak

Az ukrán életszínvonal negyede a magyarnak, ez azt is jelenti, hogy az uniós átlaghoz képest az ötödéről beszélhetünk.

„Ilyen alacsony életszínvonalú ország még nem csatlakozott az Európai Unióhoz, ha csak a várható támogatások intenzitását nézzük, akkor is egy minden eddiginél jóval szegényebb országról beszélhetünk. Jelenleg azt sem tudjuk biztosan, hogy hányan élnek Ukrajnában, a Világbank aktuális adatai szerint 36-37 millióan. Csatlakozásuk esetén lakosságarányosan a közép-kelet-európai térség 37-38 százalékát is kitehetik. Úgy gondolom, hogy Ukrajna uniós tagsága a kohéziós támogatások 20 vagy akár 25 százalékos emelését jelentené, ezáltal pedig a tagállami befizetéseknek is növekedniük kell” – mondta Pintér Tibor.

Az európai integráció szakértője szerint Ukrajna csatlakozásával Magyarország 5-10 százalékkal kevesebb kohéziós támogatáshoz jutna, de más nettó haszonélvező tagállamok is hasonló veszteségekkel számolhatnának, egyúttal sokkal több pénzt kéne befizetnünk a közösbe. Magyarország esetében ez 5-10 százalékos többletköltséget jelentene, az unió tagállamainak egészét tekintve pedig 10-12 százalékos emelkedést.

„Valóban fennáll a veszélye annak, hogy jelentős költségvetési vagy befizetési többlete keletkezik a tagállamoknak, de mivel az Európai Unió nem deklarálja, hogy bárkit is 50, 70 vagy 100 százalékos mértékben a saját jövedelmi szintjére emelne, ezért most csak különböző forgatókönyvekről beszélhetünk” – fogalmazott Pintér Tibor, aki szerint az igazán nagy kérdés az, hogy ki fogja finanszírozni Ukrajna újjáépítését a háború lezárását követően.

A szakértők szerint Ukrajna újjáépítése 3-400 milliárd eurós tétel. Egyelőre az unió részéről csak egy 10-12 milliárdos keretösszegről van szó, amelyet már folyósítanak Ukrajnának. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy a teljes újjáépítésben részt vesz-e Oroszország, az Egyesült Államok, vagy egyedül az Európai Unió tagállamai fogják támogatni ebben Ukrajnát. Ha csak az EU, akkor további tisztázandó kérdés, hogy milyen formában (például hitel vagy vissza nem térítendő támogatás révén).

Mikor lehet az unió tagja Ukrajna?

A különböző forgatókönyvek szerint leghamarabb egy évtized múlva, 2033-ban lehet Ukrajna az unió teljes jogú tagállama. Ehhez azonban, mint minden csatlakozni vágyó ország esetében, keleti szomszédunkra is ugyanaz a 35 fejezetből álló tárgyalási folyamat vár.

Ezeket a fejezeteket úgy kell értelmezni, mint különböző jogszabálycsomagokat. Például megvizsgálják, hogy Ukrajnán belül hogyan finanszírozzák a tudományos kutatásokat, megfelelnek-e a sztenderdeknek vagy sem, de az emberi jogok, a piacgazdasági feltételrendszer, monetáris szabályozások is ide tartoznak. Szerbia esetében a fejezetek megnyitása nagyjából tíz évvel ezelőtt kezdődött, és jelenleg a 35-ből 22 fejezetet nyitottak meg, a lezárás tekintetében ennél sokkal rosszabb a helyzet, olyan 14-15-öt zártak le. Ha Ukrajna esetében is hasonló lesz az ütem, akkor a tényleges csatlakozás több lehet mint 10 év, de a 10 éves időtávot elfogadhatónak tartom, mert a jelenlegi ismereteink szerint bizonyos fejezetek tekintetében hatalmas a távolság a jelenlegi Ukrajna és a különböző elvárások között, akár emberi jogi vagy piacszabályozási kérdéseket tekintve is. Ez egy szimbolikus politikai kérdés, ha van rá politikai szándék, akkor 8-10 éven belül be lehet fejezni a tárgyalásokat. De ez elsősorban tényleg politikai szándék kérdése

– fogalmazott Pintér Tibor. A szakember szerint a legfontosabb szempont a háború rendezésének kérdése. A béke a csatlakozási tárgyalások lezárásának elsődleges feltétele.

(Borítókép: EU csúcs Brüsszelben 2023. december 13-án. Fotó: EU Council / Pool / Anadolu / Getty Images Hungary)