Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke beindította kampányát egy második ciklusra a végrehajtó testület élén. A kampánya kezdeteként kiderült, hogy programjának fő eleme, hogy a védelmi kiadások növelésére, az üzleti versenyképesség fokozására és a zöld politikára összpontosít. Von der Leyen, aki korábban német védelmi miniszter volt, 2019-ben váratlanul lett az EB elnöke, de a jellemzően kevés izgalmat tartogató poszton olyan kihívásokkal találta magát szembe, mint a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja. A jobbközép Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjeként – amely jelenleg vezet a felmérésekben a júniusi európai parlamenti választások előtt –, von der Leyen újabb öt évre biztosíthatja pozícióját, ha elnyeri az uniós vezetők támogatását és az új parlament többségét.
A 65 éves von der Leyent várhatóan hivatalosan a német CDU fogja jelölni, és valószínűleg a görög Új Demokrácia és a lengyel Polgári Platform is támogatni fogja. Jelölése az uniós tisztviselők és diplomaták körében felmerült spekulációkra reagál, és széles körű támogatottsága van egy második ciklusra.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az egyetlen uniós vezető, aki nyilvánosan ellenzi újraválasztását.
Egyelőre nem tudni, hogy a többi tagállami vezető mennyire támogatja UvdL második ciklusát, lehet, hogy Orbán Viktor egyedül marad a bírálatával, amivel az elnök simán újrázhatna. A szabályok szerint Minősített többséggel az Európai Tanácsban döntenek az Európai Bizottság elnökjelöltjéről, majd azt az Európai Parlamentnek többségi szavazattal jóvá kell hagynia.
Egy nemrégiben adott interjúban von der Leyen felvázolta egy új védelmi biztosi posztra vonatkozó terveit, amely a kontinens védelmi iparának nyújtott uniós támogatást felügyelné, jelezve ezzel az európai védelmi képességek megerősítése iránti elkötelezettségét – írja a Financial Times, amely szerint ezen túl a zöldátállás és a cégek versenyképességének javítása lesz majd a fókuszban.
Olaf Scholz német kancellár állítólag ellenezte, hogy Ursula von der Leyen induljon a NATO főtitkári posztjáért. Források szerint Scholz kategorikusan elutasította a javaslatot, amikor Anthony Blinken amerikai külügyminiszter jelezte, hogy támogatnák az uniós csúcsvezető elnökségét – írt a meg a Welt-am-Sonntag.
Scholz, aki egy másik politikai párt, a szociáldemokraták tagja, állítólag úgy vélte, hogy a NATO-pozíció túl nagy hatalommal bír egy ellenzéki CDU-s politikus számára. Így von der Leyen helyett Mark Rutte távozó holland miniszterelnök válthatja majd Jens Stoltenberget a katonai szövetség élén.
Címlapkép forrása: EU
English (US) · 
Hungarian (HU) ·