Mint arról az Infostart is beszámolt, április elsejétől kivezeti a kormány a betéti kamatsapkát. Az intézkedés a vállalati, a pénzügyi intézményi és a 20 millió forint feletti lakossági bankbetétekre - jellemzően privátbanki pénzekre - vonatkozott.
Mint ismert, a kormány a betéti kamatsapkát a három hónapos diszkont kincstárjegyek aukciós átlaghozamához kötötte, azon a szinten maximálta. Ez jelenleg 6,7 százalék, vagyis az utóbbi időszakban 7 százalék alatti kamattal helyezhettek csak el betétet ezek az intézmények a bankoknál.
"Most ez elvileg emelkedni fog, jó kérdés azonban, hogy meddig. Véleményem szerint ennek a felső határát az a kamatszint jelenti, amit a Magyar Nemzeti Bank a bankok számára a nála elhelyezett likvid állományra fizet.
Az alapkamat szintje jelenleg 9 százalék, tehát ennél feljebb várhatóan nem fognak emelkedni a betéti kamatok, azoknál sem, akiknél megszűnik a betéti kamatsapka.
Ugyanakkor az MNB a következő hónapokban várhatóan tovább csökkenti az alapkamatot, és szűkül a különbség a jegybanki alapkamat, illetve a diszkont kincstárjegyek hozama között. Ennek következtében nem várható jelentős kamatemelkedés ezen betétek esetében" - mondta Palkó István.
Az elemző szerint sokkal nagyobb volt az intézkedésnek a hatása az elmúlt másfél évre visszatekintve, mint amilyen a megszüntetésének a hatása lehet a következő hónapokban.
Arra vonatkozóan, hogy mi változott meg a kamatsapka bevezetése óta, mi tette lehetővé a megszüntetésüket, Palkó István emlékeztetett: a kormány két dologgal indokolta a bevezetést.
- Az egyik az volt, hogy szeretné ösztönözni ezzel a hitelezést, azt, hogy a pénzügyi intézmények ne a jegybanknál parkoltassák a pénzt, még akkor sem, ha egyébként erre közvetlenül nem voltak jogosultak, például a biztosítók, pénztárak a bankokon keresztül.
- A másik cél pedig az, hogy az állampapír-vásárlásokat ösztönözze.
Az állampapírok piacán volt is ennek hatása, hiszen a megnövekedett kereslet, ami a jegybanki állományból az állampapírok felé áramlott, lejjebb nyomta a hozamokat, különösen a diszkont kincstárjegyek esetében. Ugyanakkor az elemző szerint a hitelezésnél nem látszik, hogy az intézkedés kifejezetten ösztönzőleg hatott volna.
"A vállalatok likvid állománya tovább növekedett még abban az időszakban is, amikor a kamatsapka érvényben volt, és ez nem annak volt köszönhető, hogy nagy összegben vettek volna hitelt fel a vállalatok, hanem elsősorban annak, hogy nem kezdtek el beruházni. Vagyis a beruházásokat nem ösztönözte igazából ez a kamatsapka, még ha a kormány ezt is állítja, hanem épp ellenkezőleg, a pénzügyi szektor működését nem igazán segítette" - fejtette ki Palkó István.
Hozzátette: úgy látják, hogy emiatt a piac szereplői kifejezetten üdvözlik ennek a kamatsapkának a megszüntetését.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·