Pazar panoráma, nagy ambíciók és MOL-kút hangulat – bejártuk a Corvinus új campusát

Nagyon átalakult az egykori Államigazgatási Főiskola 1978 óta álló jellegzetes, zöldablakos épülete a Gellért-hegyen, miután a Budapesti Corvinus Egyetem – Hernádi Zsolt, MOL-vezér kuratóriumi elnökletével vezetett – alapítványa néhány évvel ezelőtt megkapta az ingatlant. 2020 őszéig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem használta az épületet, és miután az kiköltözött, a Corvinus részéről megkezdődött az épületegyüttes felújításának tervezése. Érdekesség, hogy éppen ekkoriban forgatták itt a Besúgót, az HBO sajnálatos módon csak egy évadot megélt magyar sikersorozatát, amelyben az épület tulajdonképpen saját magát alakította.

Akit azonban esetleg magával ragadott a sorozatban megteremtett retró hangulat, az kicsit csalódni fog, ha egyszer betér az újragondolt campusra – akár a kollégiumi, akár az oktatási részre –, mert az a 70-es, 80-as évek belsőépítészeti megoldásait már nyomokban sem tartalmazza, a sorozatból is ismert lépcsőszerkezetet például teljesen kiszedték a jobb térkihasználás miatt. A beruházó és az építészek mindössze néhány relikviát őriztek meg és helyeztek más kontextusba a múltból: így a központi kapcsolószekrényt, a régi auditórium néhány széksorát és az egykori uszoda, még felújításra váró műanyag székeit.

De az igazság az, hogy nem is olyan fájdalmas a régire fátylat borítani, ha közben egy modern, barátságos és emberléptékű dolog teremtődik meg helyette. Ám mielőtt ezt részletesebben is kifejtenénk, azért nem árt vetni egy pillantást arra, hogy mennyibe is került az államnak a Corvinus presztízsprojektje.

Dagadó milliárdok

A Gellért Campust a tervezés első időszakához képest négy év után és sokmilliárd forinttal később, idén februárban adták át, a kollégiumrészbe már beköltözhettek az első diákok, és megkezdődött bent az oktatás is. A MOL-székházat is felépítő, Garancsi István-féle Market Építő Zrt. annak idején 13,9 milliárd forintos ajánlatot tett a felújításra, amit el is fogadott az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány abban a tudatban, hogy az akkor még Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium 12 milliárddal beszáll a felújításba, a maradékot pedig az alapítvány kipótolja. Volt honnan kipótolni: a közérdekű vagyonkezelő alapítvány tavaly és tavaly előtt is nagyon magas osztalékokat (28,7 és 36 milliárd forintot) kapott az állam által a rendelkezésére bocsátott MOL- és a Richter-részvények után.

A kezdeti, közel 14 milliárdos összeghez képest aztán valahogy 17 milliárdra dagadtak a kiadások, ám ez csak az egyszeri olvasó számára lehetett meglepő költségnövekedés, mert Misovicz Tibor, az alapítvány titkára azt mondja, a fenntartó kalkulált a plusz milliárdokkal. Mint fogalmaz, a Market Építő Zrt. a kezdőösszegért csak egy kvázi műszaki alapcsomagot tudott kínálni, de volt a szerződésben még két opcionális, rugalmas tétel is, amit nem volt kötelező választani, ám végül a fenntartó bevállalta ezeket az extrákat is. Az egyik ilyen az energetikai fejlesztés volt napelemekkel és egy külső, automatizáltan működő árnyékolórendszerrel, a másik tétel meg például a sportcsarnok nagyobbra építését tartalmazta a tervezetthez képest.

Plusz költsége lett annak is, hogy kiderült, azbeszt van a régi épületben, a mérgező anyag elszállítása pedig alapvetően drága, és – mondja Misovicz – a végén az is rádobott még a költségekre bő egymilliárd forintot, hogy az elkészült épületbe meg kellett venni a bútorokat, oktatástechnikai eszközöket – igaz, ezeket már nem a fenntartó, hanem az egyetem állta részben saját pénzből, részben pedig uniós támogatásból.

Kiemelt parkolóhelyek

Két évvel ezelőtt azzal is bekerült a hírekbe a campusfejlesztés, hogy a kormány kedvenc, az építési jogszabályok megkerülését célzó eszközét is bevetették, vagyis az alapítvány kezdeményezésére nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a fejlesztést.

Erre Misovicz Tibor alapítványi titkár szerint azonban azért volt szükség, hogy ne kelljen annyi parkolóhelyet létesíteni, amennyit a hatályos jogszabályok eredetileg előírnának. Azzal, hogy az építkezéseket korlátozó jogszabályok alól mentesült a beruházás, a közel 200 parkoló helyett elég volt kevesebb mint 30 parkolót létrehozni. „A parkoló megeszi a teret. Dönthettünk, hogy egy hegyoldalba elkezdünk beépíteni süllyesztett parkolókat vagy a zöldfelület egy részét használjuk fel. Egyik sem volt jó opció” – magyarázza.

Magaslati levegő és a benzinkutas hot dog emléke

Hogy nem az autók foglalják a helyet a zöldben, egy park közepén fészkelő épületkomplexum körül, az kifejezetten előremutató gondolkodásra vall, és van még néhány szimpatikus vonása az újra összerakott campusnak (az alap vázszerkezetet meghagyták, de statikailag megerősítették a két toronyból és egy, úgynevezett lepényépületből álló épületegyüttest).

Bár az utóbbi évek fővárosi építészetében komoly bontási hullám söpör végig, és olykor a 70-es, 80-as évek építészetileg nagyon értékes és izgalmas alkotásait teszik a földdel egyenlővé, ebben az esetben nem a rombolás, inkább a minőségi feljavítás jut az eszünkbe. Az új campus kivilágosodott, egy sokkal fényesebb, kifinomultabb épületegyüttessé vált, és talán egyesek számára merész ötletnek tűnhet, de jót tesz neki a homlokzatok nagyon finom, arany csíkozása is, ami a környék szecessziós épületeire, például a közeli műteremház aranyozott díszítéseire adott válaszként is értelmezhető.

A PLANT építészműterem vezető tervezője, Kis Péter azt mondja, hogy az aranyozás nélkül a campus homlokzata egy átlagos irodaház benyomását keltené, így meg „olyan, mint egy kocka csoki: elmosolyodsz tőle. Egy jó atmoszférát teremt”.

A PLANT és a generáltervezést jegyző Lean Tech Mérnökiroda arról is gondoskodott, hogy az úgynevezett K torony zárószintjét is újraértelmezzék, így onnan leköltöztették a mélybe a gépészetet, és a helyére egy majdnem 360 fokos panorámát nyújtó tetőteraszt és kávézót létesítettek, illetve itt, a magasban kaptak helyet a vendégprofesszorok számára készült, nem túl nagyméretű apartmanok is. A teraszról tényleg belátni az egész várost, balról a Citadella, jobbról Gazdagrét látszik a szemünk sarkából, a Fehérvári út a magasból egy elegáns sugárútnak tűnik a háztömbök közé vonalzóval behúzva, a Duna túloldalán sorakoznak a Corvinus többi épületei, és persze nem lehet szem elől téveszteni a MOL szemközt ágaskodó toronyházát sem.

Eléggé szimbolikus, ahogy a Hernádi Zsolthoz köthető ambiciózus ingatlanok kvázi „összekacsintanak”, a város többi tömbje fölött.

A főbejáratot a Ménesi útról áthelyezték a Mányoki útra, ahonnan korábban az épület egyáltalán nem volt megközelíthető, később is csak egy „kis beosonó részen” lehetett bejutni az uszodába. Most viszont ide nyílik az egyetem hívogató, a szűk utcához képest tágas, bárki által használható agórája, amelynek lépcsőin felérve jutunk el a főépület fedett, de nyitott teréhez, ahova a tervek szerint majd színes ülőbútorokat is kihelyeznek. A helyi önkormányzat – mondja Kis Péter –, az egyetemmel és az alapítvánnyal összefogva a Mányoki út egyetem előtti részét lassított, vegyes forgalmú útszakasszá kívánja átépíteni, minőségi térburkolattal, növényekkel, ezzel bővítve ki a köztér jellegű agórát.

A nem egyetemi polgárok számára igénybe vehető még a campus parkja és a földszinti lounge rész is a kávézóval. Ami azt illeti, nem meglepő, hogy a kuratóriumi elnök, Hernádi a saját franchise-ára bízza a kantin üzemeltetését (Fresh Corner), de az ide belépőt ez rögtön kizökkenti az egyetemi miliőből,

és az ember azonnal egy benzinkúton érzi magát valahol az M7-es autópálya mentén.

Különösen erős a kontraszt ha azt nézzük, hogy míg a bejáratnál nemzetközi hírű magyar dizájnerek gondosan megválasztott alkotásai emelik a színvonalat, így például a Litracon fényáteresztő betonból készült recepciós pultja, a LumoConcept lámpamanufaktúra árfolyamdiagramokra emlékeztető fényinstallációja, vagy kint, a főbejárat mellett Csörgő Attila képzőművész Öt kocka című szoborcsoportja – amelynek motívumai itt-ott megjelennek az épületen belül is – , addig kicsivel odébb már a benzinkutas hot dog látványa miatt beindult nyálkiválasztás dominálja a befogadói élményt. 

Kis Péter és Barta Márton, az egyetem stratégiai vezetője szerint fontos szempont volt, hogy a Gellért Campus a korábbi intézményhez képest minden tekintetben egy nyitottabb létesítmény legyen. Ahol felszabadítják az oktatást, fizikailag is bevonják az egyetem céges partnereit az innovációs kutatásokba, és ahol nem az egyetemek befelé forduló, távolságtartó, „elefántcsonttorony-karaktere” érvényesül – hangsúlyozza Barta Márton –, ám épp ezért kissé önironikus, hogy a campus legizgalmasabb része, a K torony tetőterasza zárva van a külső látogatók előtt. Bár terveznek épületbejárásokat, amikor a teraszt is megnyitják a szélesebb közönség számára, és elvileg a kávézót ki is lehet majd bérelni kisebb rendezvényekre, az itteni panoráma az idő jelentős részében csak az egyetem polgárainak lesz elérhető. Barta erre azt mondja, hogy megfelelő kompromisszumot akartak kialakítani a nyitottság és az egyetem saját ritmusú élete között, és „egyszerűen a tetőterasz oly módon van elrendezve, hogy biztonsági okokból nagyon bonyolult lenne azt bárkinek megközelíteni a beléptetési rendszer miatt, mert a kollégiumi részt nem lehet megkerülni.”

A focizásra, röplabdázásra, kosarazásra, akár teniszezésre és tollasozásra is lehetőséget adó sportközpont az, ami még külsősök számára is használható lesz, amint teljesen elkészül. A régi intézmény közkedvelt része volt az uszoda, ám ennek renoválásától végül elállt a beruházó, mert az az uszodagépészet költséges felújítása és a magas energiaárak miatt „alapvetően finanszírozhatatlan lett volna” – mondja Barta. Az is tény, hogy az uszoda helyén létesülő boulderközpont a körülötte lévő kondiparkkal és a mellette lévő sportpályával több ember befogadására lesz képes, mint egy kis medence.

Szeminárium a parkban

Barta Márton kiemeli, hogy volt egy közösségi fázisa is a tervezési folyamatnak. Az egyetem kijelölt egy csapatot, amelyben részt vett az oktatói-kutatói közösségnek, a hallgatóknak, az alumninak, az üzemeltetésnek is a képviselete, hogy heti egy vagy két alkalommal, összesen 33 workshopon megvitassák, ők hogyan képzelnek el egy 21. századi gazdasági és társadalomtudományi egyetemet, milyennek akarják látni az új campust. Bevontak külső szakértőket is a MOME-ról, akiknek még viszonylag friss tapasztalataik vannak a saját új egyetemi épületeikkel kapcsolatban.

A tervezés végére arra jutottak, hogy olyan campust kell csinálni, amely környezetbarát, otthonos, inspirálja a kreatív gondolkodást és a jövő oktatásának szól. A sok helyütt a lombkoronára néző termek elsősorban a kisebb csoportmunkákra, szemináriumokra alkalmasak (a 300 fős auditóriumot leszámítva). Rugalmasan alakíthatók, válaszfalakkal vagy függönyökkel szűkíthetők és tágíthatók, hiszen – mondja Barta – a hagyományos frontális oktatás valószínűleg még inkább háttérbe fog szorulni a jövőben. 

Létesült egy Adattér nevű terem is az épületben, amely azonban valójában nem más, mint egy jól felszerelt gépterem, egy későbbi nagyméretű LED-képernyővel a falon. Ennél érdekesebb a Makerspace nevű tér, amelynek a programját az egyetem a FabLab budapesti innovációs műhellyel közösen alakítja ki. Itt – mondja Barta – alapvetően az egyetem „tehetségmenedzsment-programjának” egyes workshopjait fogják majd megtartani, és elsajátíthatók lesznek akár a villanyszerelés, a kalligráfia, a tradicionális japán könyvkötészet, de a térbeli adatvizualizáció alapjai is. A skandináv oktatásból vett ötlet mögött az az elképzelés húzódik, hogy fejleszti a kompetenciáját az elméleti szakembereknek, ha a kezükkel is csinálnak valamit, és látják, hogy lehet eljutni az ötlettől a konkrét fizikai megvalósulásig.

Az is szimpatikus, hogy a szabadtéri szemináriumok megtartására is alakítottak ki tereket a parkban, ahova kültéri bútorokat, kivezetett áramot fognak biztosítani az órák megtartásához.

Ami azonban már kevésbé lelkesítő, hogy a K toronyban az összesen négy szinten megtalálható kollégiumi férőhelyek kifejezetten sokba kerülnek (bár még mindig nem olyan drágák, mint az albérletek). Szeptembertől, a mostani pilot időszak után, 72 ezer forintért lehet majd beköltözni egy háromágyas, 80 ezer forintért egy kétágyas szobába. Ezek teljesen átlagos koliszobák (több ugyan akadálymentesített), viszont minden szintnek külön amerikaikonyhás nappalija van. Eddig a 180 férőhelyből 80 foglalt, és körülbelül fele-fele arányban vannak magyar és külföldi diákok. Barta kiemeli, hogy a campuson elsősorban a már aktívan dolgozó szakembereknek szánt executive képzéseket tartják meg, illetve két alapszak, a Data Science in Business, valamint a PPE (filozófia, politika, gazdaság) hallgatóinak lesznek itt az órái. Ezek a diákok kedvezményes áron juthatnak kollégiumi férőhelyekhez.

Hiperzöld?

Kis Péter elmondja, hogy igyekeztek a beruházást minél zöldebbé tenni úgy, hogy a végén a campus megkapja a környezettudatos épületeknek járó LEED Gold nemzetközi minősítést.

Ezért például a bontási hulladékot 80 százalékban, az építkezés közben keletkezett hulladékot pedig 100 százalékban újrahasznosították. A kevés parkolóhely miatt a pesti campustól 15 perces sétára lévő épületet leginkább közösségi közlekedéssel és kerékpárral lehet megközelíteni; létesítettek extenzív és intenzív zöldtetőket; a több természetes fény és a mozgást érzékelő rendszer miatt pedig a világításra fordított energiával is spórolnak.

Elméletben a beépített talajszonda- és hőszivattyú-rendszerekkel a hűtési energia száz százaléka, a fűtési energia 95 százaléka lesz fedezhető. Az épület hőterhelését csökkenti továbbá a Nap mozgását lekövető, külső automata árnyékolórendszer, a telepített napelemek éves fotovoltaikus termelése pedig 208 ezer kilowattóra, ez a campus teljes energiafogyasztásának a 15 százalékát tudja fedezni. Kis Péter szerint, a Gellért Campus lehet az első olyan közoktatási épület Magyarországon, amely megkapja az említett arany minősítést.