A szervezett bűnözés továbbra is komoly fenyegetést jelent az Európai Unió belső biztonságára. Annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják elosztani az erőforrásokat és irányítani a politikai lépéseket, a rendfenntartó erőknek és a törvényhozóknak szükséges, hogy jobban átlássák és megértsék az EU-ban legnagyobb hatást gyakorló bűnhálózatokat - áll az Europol (Európai Rendőrségi Hivatal - az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködés legfontosabb intézménye) jelentésének (itt letölthető) összefoglalójában.
A szervezet frissen kiadott kutatása a legveszélyesebb bűnözői hálózatainak jellemzőiben mélyed el.
Ez az Európát felölelő elemzés eddig példátlan módon térképezi fel a veszélyes bűnszervezeteket.
Részletes leírást ad arról, hogyan is szerveződnek ezek a bűnszövetkezetek, milyen törvényellenes aktivitásokban vesznek részt, illetve hol és hogyan működnek. Ezen felül értékeli, mely tulajdonságai fokozzák a veszélyességét egy-egy ilyen hálózatnak.
Az elemzés egy egyedi adatbázison alapul, amelyet speciálisan erre a célra osztottak meg az Europollal, ezt egészítették ki a már a szervezet birtokában lévő információkkal. Az összes EU-s tagállam mellett 17 partnerország is szolgáltatott adatokat annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek a legnagyobb fenyegetést jelentő, Európában működő bűnszervezetek.
Így az eredmény egy 821 tagú lista lett, kiegészítve információkkal a szervezetek működésével és az általuk jelentett veszéllyel kapcsolatban.
A listázott bűnszervezetek a taglétszáma meghaladja a 25 ezer főt.
Példákkal illusztrálják, milyen trükkösen vagy kegyetlenül működnek
Nem egy elszigetelt bűnözői alvilágban működnek a bűnszervezetek, szögezi le a jelentés, hanem közvetlen hatással vannak az uniós polgárok életére. Példaként említik erre a nagy hatalmú olaszországi 'Ndrangheta családot, amely kábítószer- és fegyverkereskedelemből származó nyereségét Európa-szerte ingatlanokba, szupermarketekbe és szállodákba fekteti be.
Ugyancsak írnak egy albán kábítószer-kereskedő bűnbandáról, amely családszerűen épült fel, jellemzően albán vagy albán kettős állampolgárok alkották. A szervezet konténerekben csempészte a drogot Belgiumba, ahonnan különböző, fondorlatos rejtekhelyekkel teletűzdelt járműveken Németországba vitték, hogy onnan osszák szét Európában. A bűnös pénzt változatos módokon mosták tisztára - ezt a bűnbandát a hatóságok felszámolták.
Azonosítottak 9 különösen veszélyes kiberbűnözői csoportot az unióban, melyek tagjai elsősorban orosz és ukrán állampolgárok, akik tevékenységüket leginkább Németországra, Svájcra, Franciaországra és az USA-ra koncentrálták. Az egyes esetekben akár több száz fősre is felduzzadó csoportok jellemzően partneri alapon működnek, vagyis egy kisebb központi egység teszi elérhetővé a károkozó programokat, kódokat a partnerei számára, amelyek aztán végrehatják magukat a támadásokat (számítógépes rendszerekbe hatolnak be változatos módokon, hogy adatokat szerezzenek meg, azokért "váltságdíjat" kérjenek).
A központi csoport intézi a tárgyalásokat és a kifizetéseket is, sikeres csalás után akár a megszerzett összeg átlagosan háromnegyedét, de akár 80 százalékát is továbboszthatják a résztvevőknek.
A károkozó malware-t fejlesztő tagok kritikus szerepet játszanak e hálózatok működésében, melyek vezetése általában cserélődhet (nem kizárólagos, mint más bűnszervezeteknél). Ilyen volt a LockBit zsarolóprogramot használó csoport, amelyre a közelmúltban csaptak le a hatóságok, és amelynek több száz tagja világszerte aktív volt.
A pénzmosás is működik már szolgáltatásként, egyes bűnbandák erre specializálódtak. Példaként hoztak fel egy olasz, albán, kolumbiai, marokkói és szír elkövetőkből állló szervezetet, amely a dél-amerikai illegális drogkereskedők pénzét mosta tisztára. A módszerük szerint a kábítószergyártók egyfajta hitelként adták át a drogot olasz vásárlóknak, melynek európai eladásából származó profitját úgynevezett brókerek használták: cégekbe csatornázva árukat rendeltek, például okostelefonokat Kínából. Ezeket ezután az Egyesült Államokba, onnan pedig Kolumbiába szállították és eladták. Az így befolyt összeg készpénzként került a kartellekhez, fizetségül az olaszoknak átadott kábítószerért.
A jelentés szerint számos, a volt Jugoszláv köztársaságokból származó (szlovén, horvátországi, bosznia-hercegovinai, szerb és montenegrói) tagja van azoknak a bűnszervezeteknek, amelyek jelentősen kiveszik a részüket az emberkereskedelemből, beleértve annak szervezését és finanszírozását, ahogy például a Dél-Amerikából származó kokain csempészését is különféle európai rendeltetési helyekre. És mivel tagjai Latin-Amerikában számos kulcsfontosságú kikötőben és hajózási vállalatban ott vannak, a kokaincsempészet teljes menetét a kezükben tartják. Egyes csoportok a fegyver- és robbanóanyag-csempészettől, az emberrablásoktól vagy a gyilkosságoktól sem riadnak vissza. A szervezetek erőteljes jelenléttel bírnak az EU-ban és a Nyugat-Balkánon.
Közös jellemzői vannak a legveszélyesebb bűnbandáknak
Az elemzés szerint a bandák fő tevékenysége a kábítószer-kereskedelem – ebben minden második hálózat érintett, főként kokainnal, de szintetikus kábítószerekkel és marihuánával is kereskednek. A további bűncselekmények közé tartozik a csalás, a betörés és lopás, az embercsempészet, ahogy a pénzek tisztára mosása is
Az Europol szerint a legnagyobb veszély a legális üzleti világba való beszivárgásban rejlik – a célok a bűncselekmények és a pénzmosás elősegítése, eltussolása.
A hálózatok 86 százaléka legális üzleti struktúrákat használ;
ugyanakkor nagy többségük korrupciót és erőszakot alkalmaz.
Az Europol az adatok alapján összeállította a bűnszervezetek ABCD-jét, mellyel meghatározhatók azok fő karakterisztikái. Ez egy mozaikszó, jelentése: A - Agile (agilis), B - Borderless (határtalan), C - Controllig (irányító), D - Destructive (pusztító).
Agilitás: a legveszélyesebb bűnszervezetek gyorsan alkalmazkodnak a lehetőségekhez és a kihívásokhoz, azokhoz is, amelyeket a bűnüldöző szervek állítanak eléjük. Képesek széleskörűen kihasználni a törvények adta kereteket, ez segít nekik abban, hogy gyarapodjanak, tisztára mossák a tevékenységükből szerzett pénzt és elrejtőzzenek a rendvédelem elől.
Határokon átívelve: a legveszélyesebb bűnszervezetek több országban is jelen vannak a világon. A vizsgált 821 közül összesen 112 különböző nemzetiséghez tartozó bűnözőt térképeztek fel, 68 százalékuk soknemzetiségű. Ennek ellenére a többségük inkább egy területre koncentrál, kevéssé kiterjesztve aktivitását más országokra.
Irányítás: a legnagyobb kockázatot jelentő szervezetek erős irányítást gyakorolnak a műveleteik felett. Hajlamosak egy bizonyos illegális tevékenységre specializálódni, a sokoldalú bűnbandák inkább a kivételt jelentik. A vezetőségük jellemzően azon a területen él, ahol a leginkább aktív a banda, vagy ahol a legtöbb kulcsfigura tartózkodik.
Pusztítás: jelentős károkat okoznak tevékenységükkel az EU belső biztonságának, gazdaságának és törvényhozásának. A vizsgált szervezetek fele köthető drogkereskedelemhez, vagy az a fő tevékenysége, 70 százalékuk részt vesz a korrupcióban, hogy ezzel elősegítse a bűnözést vagy akadályozza a bűnüldözést és a bíróságok munkáját. 68 százalékuk alkalmaz erőszakot és megfélemlítést a céljai elérése érdekében.
Az ABCD-rendszert az Europol következő elemzésében, például a szervezett bűnözés jelentette fenyegetettség-értékelésében is tovább fogja fejleszteni. A szervezet közleménye szerint ez az átfogó jelentés az egyik legnagyobb eredménye a belga soros EU-elnökségnek, mely erősen ösztönözte az Europol ilyen irányú erőfeszítéseit. Innentől kezdve egy nagyon fontos eszköz lesz a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, ami az Európai Bizottság szerint kiemelt cél az unión belül.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·