Cikkünk folyamatosan frissül!
Az elnökválasztás helyi idő szerint este 9-kor (magyar idő szerint este 7-kor) zárultt Oroszország legnyugatibb részén, Kalinyingrádban. Persze eltérően például a magyar voksolástól ez nem egy napig tartott, hanem három napig lehetett szavazni, március 15-én, 16-án és 17-én az ország 11 időzónájában. Az urnazárás előtti utolsó adat viszont rendkívül magas részvételt mutatott. Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) bejelntése szerint meghaladta a 70 százalékot. Hat éve 67,54, 2012-ben 65,34, 2008-ban 69,81, 2004-ben 64,3, 2000-ben 68,7, 1996-ben pedig az első fordulóban 69,8, a másodikban pedig 69,4 százalékos volt a részvétel.
A CIK elnöke, Ella Pamfilova ezt azzal magyarázta, hogy az elnökválasztás most először három napig tartott, a szavazó személyre szóló tájékoztatást kapott és a voksolás új formái jelentek meg, az elektronikus távszavazástól a tetszőleges szavazóhelyen történő mobilvoksolás lehetőségéig.
Ez utóbbival kapcsolatban az Indexnek nyilatkozó szakértő megjegyezte, az úgynevezett előrehozott szavazás intézménye már február végén elkezdődött, elsősorban távoli, szibériai állattartó közösségek számára, vagy a sarkköri meteorológiai állomások munkatársai számára tették lehetővé a voksolásnak ezt a formáját, és ugyanezt biztosították például a hosszú tengeri gyakorlaton résztvevő legénységnek is a haditengerészetnél. Külföldön is lehetett előrehozottan szavazni.
Mindenesetre ez az elnyújtott szavazás lehetetlenné tesz bármiféle objektív megfigyelést, nem mintha Oroszország beengedne nyugati megfigyelőket a választás idejére – tette hozzá Rácz András. A CIK ezzel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy a választások megfigyelésére 1115 külföldi érkezett, 129 országból. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit nem hívták meg.
A CIK adatai szerint vasárnap 15 óráig 5 millió ember szavazott Moszkvában, közülük 3,5 millióan online, Vlagyimir Putyin is online adta le a szavazatát még pénteken. Előtte nap viszont összeomlottak a kormánypárt, az Egységes Oroszország szerverei, mert túlterheléses támadás érte őket, a hatóságok az ukránokat sejtik a háttérben.
Nem csak Putyin indult jelöltként
A poszt-szovjet térség egy másik szakértője arról beszélt az Indexnek, hogy az Összorosz Közvéleménykutató Központ (VCIOM) felmérése 82 százalékos győzeémet vár Putyinnak, és vélhetően a Kreml is 80 százalék fölötti eredménnyel lenne elégedett.
A Putyin melletti másik három jelölt három parlamenti, rendszeren belüli ellenzéki párt jelöltje volt:
- Nyikolaj Haritonov (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja),
- Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) és
- Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális-Demokrata Pártja).
Szluckij és Davankov számára ez volt az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.
„Ők elsősorban saját pártjaik létjogosultságának bizonyításáért küzdenek, az alapvető kérdésekben ugyanis a kormányzattal értenek egyet, így nem világos, hogy pontosan miben is jelentenek alternatívát a választók számára” – jegyezte meg Kosztur András. A három jelöltnek 5-6 százalékos eredmény meg is felelne a céljaiknak.
Nem ment minden simán, felgyújtott, megrongált szavazóhelyiségek
A voksolás három napja alatt sorra érkeztek hírek, hogy attrocitások történtek. Ma délelőtt egy férfi két Molotov-koktélt dobott a Kisinyovban, Moldova fővárosában található orosz nagykövetség udvarára, senki sem sérült meg, a férfit őrizetbe vették. Szentpéterváron is őrizetbe vettek egy fiatal nőt, aki Molotov-koktélt dobott egy szavazóhelyiség bejáratára, Moszkvában egy másikat, aki folyadékot öntött a szavazóurnába.
A választás első két napján Oroszország több pontján is voltak incidensek. Két helyen a szavazóurnára dobták a Molotov-koktélt, egy helyen felgyújtottak egy választási plakátot, máshol pedig egy szavazófülkét.
A három nap alatt mintegy 75 embert vettek őrizetbe Oroszország különböző településein.
"Délben Putyin ellen" címmel szerveztek tüntetéseket Európában
A február közepén meghalt orosz ellenzéki, Alekszij Navalnij korábban arra szólított fel, hogy az elnökválasztás utolsó napján, vasárnap, az emberek délben gyülekezzenek a szavazóhelyiségeknél, így jelezve, nem támogatják Putyin újrázását. Özvegye Julia, Berlinben szavazott, ahol az orosz nagykövetség előtt állók között volt Putyin egykori ellenfele, a szibériai büntetőtáborokat megjárt, ma már külföldön élő üzletember, Mihail Hodorkovszkij is.
Julia Navalnaja közösségi csatornája szerint fotózkodott is a sorbanállókkal.
Navalnij csapatának Telegram-oldalán közzétett felvételen látható, hogy Navalnaja Kira Jarmis, a néhai orosz ellenzéki politikus szóvivőjének társaságában mutatkozott a berlini orosz nagykövetség előtti megmozduláson. A videóhoz csatolva "Délben Putyin ellen" felirat volt olvasható, amely mottóval az orosz elnökválasztás elleni tüntetéseket is szervezte az ellenzék.
A német fővárosban tartott megmozduláson rendőrségi adatok szerint mintegy 800 ember vett részt. A tüntetők egyebek között azt skandálták, hogy "Győzelem Ukrajnának! Szabadságot Oroszországnak!" és "Navalnij Oroszország hőse", valamint "Putyin törvénytelen". Sokan fehér-kék-fehér zászlókat lengettek, ami "a szabad Oroszországot" hivatott jelképezni a tiltakozás résztvevői szerint.
Tüntetések voltak a Nagy-Britanniában, Franciaországban, Lettországba és Finnországban működő orosz nagykövetségeknél is, ahol ezrek álltak sorban. Bár szavazásra jelentkeztek, de valószínűleg érvénytelen szavazócédulát adtak le, amint azt sok megkérdezett elmondta, egyszerűen ráírta a szavazólapra, hogy Navalnij.
A felhívás nem maradt eredménytelen Oroszországban sem, ahol a nagyvárosokban ezrek álldigáltak a szavazóhelyiségek előtt délben, hivatalosan azért, hogy leadják a voksukat, de inkább a tiltakozásnak ezt a csendes formáját választva. A rendőrség mindenhol készültségben volt, de nem volt jogalapjuk fellépni a sorbanállókkal szemben. Külföldi tudósítások megerősítették, hogy dél körül valóban váratlanul megnőtt a szavazóhelyiségek előtt várakozók száma, különösen Moszkvában, Szentpéterváron, Permben, Jekatyerinburgban és Cseljabinszkban is.
Az egyik ilyen moszkvai tüntetésen megjelent Borisz Nagyezsgyin, aki a parlamenten kívüli Polgári Kezdeményezés párt színeiben akart indulni az elnökválasztáson, de a CIK nem jegyezte be jelöltként, arra hivatkozva, hogy nem gyűjtötte össze az ehhez szükséges 100 ezer szabályos és érvényes aláírást.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó: Dennis Grombkowski / Getty Images)
English (US) · 
Hungarian (HU) ·