Rég látott pénzeső zúdul a kulcságazatra, aki nem él vele, elbukik

Bár 2023 nem alakult túl jól, míg 2024 semleges évnek ígérkezik az agráriumban, a hazai GDP 5-10 százalékát kitevő ágazat sajátossága, hogy teljesítményét nem érdemes egy év alapján megítélni, pontosabb képet 4–5 évet figyelembe véve kapunk – hangzott el az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának idei első negyedéves elemzését bemutató sajtótájékoztatón.

„Bár a szektor szereplői most pozitívan látják a helyzetet, legfrissebb elemzésünk alátámasztja, hogy két fontos kérdés van az agráriumban: a klímaváltozás és a hatékonyságnövelés. A hazai mezőgazdaság szereplőinek fel kell készülniük mindkét témakörben, amelyre jó pénzügyi lehetőséget biztosítanak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának jelenlegi ciklusában rövidesen megnyíló mintegy 1500 milliárd forint értékű beruházási pályázatai, valamint a csökkenő kamatok miatt újból előtérbe kerülő banki finanszírozás” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Kiemelte, hogy az elkövetkező időszakban azok a mezőgazdasági termelők lehetnek kedvezőbb helyzetben, akik okszerű gazdálkodást folytatva csökkentik önköltségeiket, és felkészülnek a klímaváltozás következményeire, többek között a csapadék hiányára vagy egyenlőtlen eloszlására. Jó eszköz lehet erre, ha alternatív növényeket is bevonnak a termesztésbe, vagy ha növelik az öntözést. Hozzátette, vannak olyan ágazatok, amelyek akár európai szinten is versenyképessé váltak azáltal, hogy szinte teljesen függetleníteni tudták a termelést az időjárástól, ilyen az üvegházas zöldségtermesztés, a brojlercsirke- és a sertéstenyésztés.

Az elkövetkező évek rekordösszegű beruházásai emiatt is kulcsfontosságúak lehetnek a magyar agrárium versenyképességének növelésében, amelyhez a csökkenő kamatpályák a beruházások szempontjából sokkal kedvezőbb kamatkörnyezetet teremthetnek. A kamattámogatás várható rendszere is azt a célt szolgálja, hogy minél több versenyképes beruházás valósuljon meg, stabil pénzügyi partnerként mi pedig arra kérjük ügyfeleinket, hogy a hatékony megvalósítás érdekében már a tervezés során vonjanak be minket.

Tovább közelít a kiegyensúlyozott növekedési szinthez az ágazat

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2024 első negyedévében 33,7 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2023 utolsó negyedévében mért 33,6 pont volt.

A mostani érték a 2024 negyedik negyedévéhez képest 0,1 pontos, éves összehasonlításban viszont ezt jóval meghaladó, 3,9 pontos növekedést jelent. Az idei első negyedévben a vizsgált 12 termékpálya közül a baromfi és a sertés érte el a legmagasabb értéket, mindkét alágazat meghaladta az egyensúlyi szintnek tekintett 3–5 százalékos növekedési pályát, valamint – a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 pontot. „Január és március között a baromfitermékpálya helyzetértékelése javult a leginkább. Ez főként annak köszönhető, hogy mind az értékesítési, mind a beszerzési oldalon stabilizálódtak az árak, és bár számolni kellett a madárinfluenzával, egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz erős szezonja a kórokozónak” – fejtette ki Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.

Csapadékra várnak a szántóföldi növénytermesztők

A hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok helyzetértékelése összességében nem változott az előző negyedévhez képest. A tőzsdei értékesítési árak valamelyest erősödtek, ennek hátterében azonban elsősorban a kőolaj árának emelkedése áll. Az ágazat helyzetére két fontos globális tényező is hatással lesz az elkövetkező időszakban az MBH Bank szakértői szerint: egyrészt a fejlődő országok gabonaigénye, másrészt az El Nino alakulása.

„A meleg, száraz időjárást okozó éghajlati jelenség enyhült az utóbbi időben, egyes előrejelzések szerint 80 százalék az esély arra, hogy tavasszal véget is ér. Ez a globális mezőgazdaságot tekintve kedvező lenne, főként a termésmennyiség szempontjából. Európában ugyanakkor kialakulhat szárazság” – magyarázta Héjja Csaba.

A szántóföldi növénytermesztők helyzetértékelését befolyásolja, hogy Magyarországon egyelőre hiányzik a megfelelő mennyiségű csapadék, elsősorban a délkeleti régióban. „Ha nem kerül megfelelő mennyiségű víz a talajok felső rétegeibe, félő, hogy kevesebb lehet a termés. Az értékesítési árak pedig továbbra is alacsonyabbak a korábbinál. A termelés költségei valamennyivel csökkentek, a vetési munkálatok jól haladnak, de a talajokból nemcsak az idei, hanem három év csapadékmennyisége hiányzik Délkelet-Magyarországon. A májusi eső tényleg aranyat érhet.”

Idén is az állattartók és -tenyésztők felé billenhet a mérleg

Az időjárással kapcsolatos aggodalmak a legeltető állattartók, így a húsmarhatenyésztők kilátásaira is befolyással vannak, számukra ugyanis létkérdés, hogy jó minőségű legelőkön tudják tartani az állatokat – mutattak rá a szakértők, hozzátéve, hogy a termékpálya helyzetértékelését a török piac gyengélkedéséről szóló hírek is rontották. „Törökország a magyar húsmarha egyik fő exportpiaca, időnként azonban különböző okokból nehezebben elérhető. Most is egy ilyen időszak van, de vélhetően csak átmeneti jelleggel. Az árakat ugyanakkor ez lefelé hajtja” – fejtették ki.

Az állati termékeket előállító agrárvállalkozások összességében azonban továbbra is kedvezőbb helyzetben vannak, a tej- és a tojástermékpályán nem jelentkeztek zavarok az elemzők szerint, a baromfinál pedig közrejátszott a kilátások javulásában az értékesítés volumenének növekedése is, bár a nagy fogyasztási visszarendeződés még várat magára. Az elemzők mindezek alapján jelenleg úgy látják, 2024-ben is valószínűleg az állattartók és -tenyésztők felé billen majd a mérleg.

A honi növénytermesztés (például a kukorica, búza) a gazdasági és környezeti hatások ellenére stabil átlagot hozott az elmúlt nagyjából 4–5 évben. Az állattenyésztők, -tartók azonban „nagyot mentek”, nagy mélységekből jöttek vissza a jelenlegi stabil szintre, ez főként a vágóhídra termelő állattartók esetében mondható el. „Ne sajnáljuk a jó teljesítményt az állattenyésztőktől, kitartásukkal rászolgáltak” – mondta Héjja Csaba.

A pályázatok indulása élénkíti a piacot a kertészeteknél

A gyümölcs esetében aranyat érhet az áprilisi eső, a fagyok elmaradtak. A kukoricánál aratás előtt még korai becslésekbe bocsátkoznunk, ám a teljes európai piac számára kihívást jelent az olcsó kínai dömping. A zöldborsónál kissé negatív kép rajzolódik ki az utóbbi időszakban.

A szabadföldi zöldségek termékpályáján a csemegekukorica és a zöldborsó esetében tapasztalt alacsonyabb értékesítési árak, illetve ugyancsak az „ország zöldségeskertjeként” számontartott délkeleti térségben hiányzó csapadék miatt romlottak a kilátások. Emellett a kínai csemegekukorica nyomja az európai piacot, ami kifejezetten kedvezőtlen a magyar termesztők számára. Az üvegházas kertészetek és a gyümölcstermesztők viszont már a vidékfejlesztési pályázatokra készülnek, utóbbi esetében pedig tovább javította a helyzetértékelést, hogy nem voltak durva fagyok. A szőlő-bor termékpályán alapvetően jók a kilátások, bár a lédig piacon van némi elmaradás a szokásos exportmennyiséghez képest.

A búzánál minimális visszaesés történt az idei első negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva, ami elsősorban az említett csapadékhiánynak tudható be. „Az ország jelentős részén nincs meg az úgynevezett vegetációs időszakban szükséges csapadékmennyiség” – mutatott rá Héjja Csaba. Tetézi a bajt, hogy a bizonytalan piaci környezet hatására a gazdák visszafogták imputköltségeiket, kevesebb növényvédőszert, például műtrágyát vásároltak.

A várakozások szerint idén a korábban vártnál alacsonyabb lesz a termelési átlag a legnagyobb gabonatermelő vidékeken, ami azonnal emelkedéshez vezetett a tőzsdepiaci árakban. Ám – ahogy arra Hollósi Dávid felhívta a figyelmet – nem várható a gabonaárak 2022-ben tapasztalt irreális csúcsához való visszatérés.

Összességében a szántóföldi növénytermesztés terén zűrzavaros lehet az idei év.

Még csak innen köszönt be a jó világ

Hollósi Dávid visszaidézte azt az elemzői várakozást, miszerint 2024 egy átmeneti fejezetként vonul majd be az agrárium történelemkönyvébe. A 2025-tel kezdődő négy évben azonban konjunktúra-időszak köszönt be az ágazatba.

„Egy versenyképes kamattámogatási programot indít az agrárkormányzat, amelynek kidolgozásában banki oldalról az MBH is részt vesz. 10–15 éves futamidejű beruházási hitelhez vissza nem térítendő támogatásként jár a teljes beruházási költség 10 százaléka. Mindez óriási segítséget jelent a minél életképesebb beruházások létrejöttében” – mondta Hollósi Dávid, aki szerint a kamattámogatás rendkívüli, korábban nem látott előrelépés az agrárberuházások életében. Az ügyvezető az Index kérdésére kiemelte, a támogatásban részesülő vállalatoknak komoly követelményeknek kell megfelelniük, részletes pályázati anyagban kell alátámasztaniuk a beruházások lépéseit, paramétereit, továbbá a teljesülését, vagyis a végeredményt is „lemeozzák”.

A csökkenő kamatok hatására előtérbe kerülő államilag támogatott konstrukciókon –, illetve a gazdasági környezet konszolidációján – túl az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) jelenlegi ciklusában rövidesen megnyíló, mintegy 1500 milliárd forint értékű beruházási pályázat jelenti azt a szükséges injekciót, amivel a magyar agrárvállalatok elérhetik a kívánt versenyképességi szintet.

Az a vállalat amely ezzel nem él, vagyis nem hajtja végre a versenyképesség növeléséhez szükséges beruházásokat a 2025–2029 közötti időszakban, az vagy megszűnik, vagy értékesíti vállalkozását. A hazai, illetve a 1500 milliárdos uniós támogatási tortából harapók azonban hosszú távon az ágazat nyertesek közé tartozhatnak

– szögezte le az ügyvezető. Vagyis egyfajta piacreneződés, konszolidáció is bekövetkezhet, amire az utóbbi idők gazdasági, környezeti kihívásai mellett volt már példa. 2010 óta az állattenyésztők 60 százalék hagyott fel a tevékenységgel, ám az ágazat teljesítménye így is növekedett, vagyis kevesebb vállalat csinálja, ám hatékonyabban.

A konszolidáció a szántóföldi növénytermesztőket is fenyegeti, hiszen a keleti nyomás – az említett kínai kukorica, vagy az olcsó ukrán gabona – velünk marad. Bár Európának sok esetben megvannak a lehetőségei az önellátásra, egyértelmű, hogy nem tudja saját maga kielégíteni minden termeléshez fűződő szükségletét. Jó példa erre a fehérje. Európa fehérjemérlege negatív, ezért a takarmány- és az élelmiszeripar szükségletét fehérjenövény-importból kénytelen kielégíteni a kontinens. Az EU a három legnagyobb szójatermelő és exportőrországból – az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából – importálja a szójababot és a szójalisztet. A rovarfehérje, mint alternatíva pedig csak korlátozottan csillapítja a hiányt.

Európának, így Magyarországnak elemi érdeke olyan versenyképességet, hatékonyságot növelő beruházásokat végrehajtani, ami enyhíti a különböző területen felmerülő függőséget

– hangsúlyozta Hollósi Dávid.

A szakértők szerint az Európai Unió, benne Magyarország agráriuma számára a hozzáadott érték növelése a kulcs az előttünk álló években.

Túlfogyaszt a magyar

A kiskereskedelem felségvizeire átevezve Héjja Csaba rámutatott: általános recesszió helyett inkább konjunktúrahiányról beszélhetünk.

A kiskereskedelmi forgalom visszaesése nem magyar sajátosság, Európa-szerte látható tendenciáról van szó. Ismert tény, hogy az élelmiszerek kiskereskedelmi árai uniós viszonylatban Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben (2023-ban több hónapon keresztül is 40 százalék feletti volt az éves bázison mért drágulás mértéke), amit egyszerre fakadta külső, főleg háború okozta sokkokból, valamint a hazai élelmiszeripar versenyképességi hiányosságaiból.

A fogyasztás pedig – a kormány szándékai ellenére – továbbra sem állt helyre. A februári élelmiszerinfláció 0,7 százalék volt éves bázison, a fogyasztás azonban csak részben állt helyre, a lakosság továbbra is óvatosan vásárol. Az elemző kifejtette: természetes gazdasági folyamat, hogy a fizetések fokozatosan, évek alatt érik utol a hirtelen felszökő fogyasztói árakat.

Ráadásul – mutat rá Héjja Csaba – nem mindegy, hogy a jelenlegi fogyasztási szintet milyen bázishoz mérjük. A magyar ugyanis egy túlfogyasztó társadalom, a 2021–2022-es kiugró fogyasztás főként annak a „pénzesőnek” volt betudható, amit a kormány a lakosságra öntött, például a gyerekesek személyi jövedelemadó (szja)-visszatérítésének képében.

Európa élére

Az Index korábban arról írt, hogy Magyarország hagyományosan erős agrárország, és minden adottsága megvan ahhoz, hogy Európa élvonalába tartozzon a mezőgazdaság területén. Ezt a hazai piacvezető takarmánygyártó, az UBM vezérigazgatója mondta lapunknak adott interjújában.

Kérdésünkre Hollósi Dávid elmondta: egyetért a felvetéssel. Példaként említette, hogy „a magyar gabonaágazat európai szinten jegyzett, a kontinens legnagyobb exportőrének számítunk. Nemcsak a teljes hazai lakosságát, de akár kétszer annyi embert is képesek vagyunk ellátni búzával, kukoricával” – mondta, hozzátéve: ezért fájó pont számunkra az olcsó ukrán gabona, hiszen például az egyik legnagyobb és legismertebb olasz tésztaüzem is lecserélte a jó minőségű magyar gabonát az olcsó ukránra.

De tej- és húskivitelben is erősek vagyunk, számos olyan késztermék tér vissza Magyarországra, ami itthon termelt tejet, húst tartalmaz. Ezt kell kiváltanunk, hogy ez a tej és hús ne is hagyja el az országot, hiszen Magyarország termőterülete, adottságai 20-30 millió ember élelmezésére is elegendő. Sokkal nagyobb a potenciál, mint amit eddig kihoztunk belőle. Ezért kell versenyképesség terén szintet ugrani, hogy nagyobb üzemekben, hatékonyabban folyjék a termelés, ezáltal a végtermék is versenyképesebb lesz

– erősítette meg.

(Borítókép: Lukas Schulze / Getty Images)